Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektől?

Vágólapra másolva!
A géntechnológiának köszönhetően a növényeket ma már olyan tulajdonságokkal láthatjuk el, melyeket hagyományos technikákkal sosem érhetnénk el. Ily módon természetesen nem csak a növények génszerkezetét változtathatjuk meg: a gének laboratóriumi körülmények között történő módosítása az ember természet fölötti uralmát új dimenziókba helyezi. Vajon irányításunk alá vonhatjuk-e az egész természetet?
Vágólapra másolva!

Mi az a transzgenetika?

A gének meghatározzák jellemvonásainkat és képességeinket, többek között szemszínünket, bőrünk tulajdonságait, de azt is, mennyi és milyen minőségű táplálékot tudunk megemészteni. Az embernél, mint más élőlényeknél is, a gének összessége adja a faj "személyi igazolványát", amely generációról generációra öröklődik. A DNS sejtjeinkben hosszú láncként, kettős spirál alakjában létezik. Miután a tudósok lokalizálták a géneket, majd azonosították az általuk "vezérelt" tulajdonságokat, hamarosan nekiláttak átültetni őket egyik fajból a másikba. Az orvostudományban a génterápiának köszönhető első eredmények megmutatták, hogy egy hibás gén jóra cserélhető.

1982-ben a belgiumi Gand egyetemének kutatói felfedeztek egy talajbaktériumot, az ún. Mycobacterium tumefaciens-t, amely saját genetikai információjának egy részét képes volt továbbítani az általa megfertőzött növényekbe. Ezt a transzgenezist reprodukálták később laboratóriumi körülmények között, létrehozva a transzgén, vagyis génkezelt növényeket. Manapság több mint ötven növénynek van transzgén változata. Nagy többségüket (pl. kukorica, szója, repce) ipari mennyiségben állítják elő, főleg a tenyésztők állatainak szükségletei kielégítése céljából.

A génkezelt növények mezőgazdasági előállítása először azzal a céllal történt, hogy növeljék a terméshozamot. Ezt két módon tették: egyrészt az intenzív növénykultúrákban fokozták az őket elpusztító rovarokkal szembeni "természetes" ellenállásukat, illetve azáltal, hogy a génkezelt növények többé nem reagálnak a gyomirtószerekre. A génkezelt kukoricával a svájci Novartis foglalkozik. Ez a termék olyan méreganyagot termel, amely elpusztítja a kukoricacsövek legfőbb ellenségét, egy hernyófajtát. Egy másik, igen elterjedt transzgén kultúra a gyapoté. A géntechnológia igazi sztárjának is nevezhetnénk, ugyanis a szójával együtt ezt a növényt 37 különböző rovar pusztítja! Ezért aztán a rovarirtókkal szemben is ellenállóvá kellett tenniük a tudósoknak.

A látszólag derűs képet az ökológusok árnyékolják be: ők figyelmeztetnek a géntechnológia veszélyeire. Szerintük a környezetre nézve beláthatatlanok a következmények.

A cikk folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.