A testmozgás javítja az utód memóriáját

2006.05.05. 8:28

A rendszeres testmozgást végző vemhes egerek kölykeiben több idegsejt képződik az agy hippocampus nevű régiójában, amely a tanulásban és az emlékezési folyamatokban játszik fontos szerepet - állapították meg német kutatók a közelmúltban. Felnőtt állatoknál már korábban is kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat új idegsejtek képződésére. Az új vizsgálatok arra utalnak, hogy a hatás nemcsak a saját idegsejtekre hat, hanem az utódokéra is kiterjed - a vizsgálatok eredményeit azonban még korainak tartják kivetíteni az emberre.

A vizsgálatok során két csoportra osztották a vemhes egereket. Az egyik csoport tagjainak rendelkezésére állt egy futókerék, amit az egerek előszeretettel használnak. Egy éjszaka alatt akár 2-3 kilométert is lefutnak benne, persze a teljesítményük némileg csökken a vemhesség előrehaladtával. Az egerek másik csoportja nem kapott semmilyen tornaszert. Az agy növekedésének mérésére a vemhes egerekbe egy olyan anyagot fecskendeztek (bróm-dezoxiuridint), amely az újonnan képződő idegsejteket festi meg az utódok agyában. Végül volt egy olyan csoport is, melynek kölykeibe néhány nappal a születés után juttatták be ezt a festéket.

A festék segítségével meg tudták állapítani, milyen mértékű az új idegsejtek keletkezése az utódok agyában. A fokozott munkának kitett egerek méhében fejlődő utódok 25%-kal kevesebb idegsejttel rendelkeztek a vemhesség első háromnegyedében a másik csoporthoz képest. Az anya által végzett testedzés tehát látszólag elnyomta az új idegsejtek képződését a fejlődő embrióban. Azonban megszületésük után 5 héttel ez az arány teljesen eltolódott. A futókeréken edző anyák utódainak agyában sokkal több idegsejt képződött, ami a hippocampusban 40 százalékkal több sejtet eredményezett a nem edző anyák utódaihoz képest. Mire az egerek elérték a hét hetes kort, az arány kiegyenlítődött, de a kutatók szerint a hatás valamilyen formában a későbbi fejlődésre is hatással lehet.

Korábban végzett vizsgálatok szerint a rendszeres testedzést végző anyák gyermekei ötéves korukban jobban teljesítettek az intelligencia-teszteken. Az új vizsgálatok is azt látszanak alátámasztani, hogy a terhesség alatti testmozgásnak potenciálian pozitív hatása van az utód idegsejtjeinek számára.

A kutatók azonban - bár izgalmasnak tartják az eredményeket - nem akarnak túl merész következtetéseket levonni. Az eredményeket több oldalról is szükséges alátámasztani. Egyrészt nincs adat arra vonatkozóan, hogy a hippocampust felépítő idegsejtek száma mennyire befolyásolja az agyműködést, habár azt már tudjuk, hogy a tanulás szempontjából központi agyrégióról van szó. További vizsgálatokat igényel az a kérdéskör is, hogy vajon az anya testmozgása milyen módon befolyásolja az új idegsejtek képződését. Az egyik elképzelés szerint az agy korai fejlődésének enyhe elmaradása embrionális korban egy túlkompenzálást idéz elő később a születés után. A másik elmélet szerint a futás bizonyos növekedési faktoroknak a termelődését fokozza az anyában, melyek a méhlepényen keresztül átjutnak az utódokba is. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása a jövő feladata.

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a stressznek kitett vemhes egerek és főemlősök utódaiban éppen az eddig leírtakkal ellentétes hatást figyeltek meg. Azaz a hippocampus területén kevesebb idegsejt képződik, mint a stresszmentesen tartott állatok utódaiban. A testedzés ugyanakkor a stresszhormonok szintjét fokozza. A két látszólag ellentmondó megfigyelés közötti összefüggés tisztázása még várat magára.

Lehetséges, hogy a testedzésnek nem közvetlen úton, hanem valamilyen bonyolultabb mechanizmuson keresztül van hatása az utódokra. Elképzelhető, hogy a testedzést végző egéranyák egyébként is sokkal egészségesebbek, többet tisztogatják, nyalogatják utódaikat és ennek a hatása érzékelhető az agyban keletkező neuronok szintjén.

Az eredmények felvetik azt a kérdést is, hogy vajon az anya mentális stimulációja a vemhesség alatt hogyan befolyásolja az utódok agyának fejlődését. Az ingergazdag, játékokkal felszerelt ketrecben tartott állatoknál több idegsejt képződik, mint az egyszerű ketrecben elhelyezett társaiknál. Lehetséges, hogy nemcsak a fizikai edzés, de a fokozott szellemi munka is érezteti hatását az utódok szintjén, akár az ember esetében is.

Bodrogi Lilla

KAPCSOLÓDÓ CIKK