A (közel)jövő gyógyászatának egyik nagy ígéretét az őssejtek jelentik
	Ajánlat
	Az Európai Unió továbbra is támogatja az őssejtkutatást (2006. július) Őssejtek és a politika - alternatív módszerek embrionális őssejtek előállítására Őssejtek a klinikai alkalmazás közelében - áttekintés a 2005-ös helyzetről Közelebb a közösségi őssejtbankhoz Őssejtek: teljes a dél-koreai csalás
	Ajánlat
	Újabb őssejt-sikerek A terápiás klónozás Megnyílt a világ első embrionális őssejtbankja

Mint arról rovatunkban rendszeresen olvashatnak, az embrionális eredetű őssejtek óriási jelentősége abban rejlik, hogy belőlük kiindulva létrehozható a szervezetünket felépítő valamennyi sejttípus. Alkalmazásuk ezért olyan fegyvert adhat az orvostudomány kezébe, amellyel sikeresen gyógyíthatna egy sor jelenleg leküzdhetetlen betegséget.

Az embrionális őssejtvonalak létrehozásához szükséges sejteket úgynevezett hólyagcsíra állapotú, körülbelül 100 sejtből álló, egyhetes embriókból lehet kinyerni: a hólyagcsíra belsejében lévő embriócsomó sejtjeit veszik ki. Az eljárás során azonban az embrió elpusztul, ami sok országban - például az Amerikai Egyesült Államokban, amely az őssejtkutatás szempontjából is nagyhatalomnak számít - morális problémákat szülve gátat szab az őssejtvonalak létrehozásának, ezáltal pedig az orvosi jellegű kutatásoknak.

Kényszerhelyzet az USA-ban

Az etikai problémák miatt Bush elnök már 2001. augusztus 9-én szigorúan korlátozta az őssejtkutatásra szánt szövetségi (kutatási) alap felhasználási területeit. Ettől kezdve csakis olyan embriókból származó őssejtekkel folytathattak kísérleteket, amelyek már valamely fejlődési rendellenesség következtében károsodást szenvedtek.

A fenti rendelet értelmében az USA-ban nagymértékben lecsökkent a kutatások szempontjából megfelelő minőségű őssejtvonalak elérhetősége, ami jelentősen lelassította az embrionális őssejtek orvosi alkalmazását célzó kísérleteket (a legutóbbi fejleményekről részletesen lásd a közelmúltban megjelent cikkünket). Így sok kutató-laboratórium inkább az őssejtek kinyerésére vonatkozó olyan technikák kidolgozása felé vette az irányt, amelynek elsődleges célja az embriók megmentése.

Az új eljárás

Dr. Robert Lanza és munkatársai (Advanced Cell Technology, Worcester, Massachusetts) olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel korábbi fejlődési stádiumban lévő, kevesebb sejtből álló embrióból lehetséges sejtek kinyerése, és elkerülhető az embrió károsodása.

Az új eljárás alapötletét az úgynevezett pre-implantációs (beültetés előtti) genetikai diagnózis (PDG) szolgáltatta. Ezt a vizsgálatot a mesterséges megtermékenyítést (in vitro fertilizáció/IVF) követően, közvetlenül az embrió anyaméhbe történő beültetése előtt végzik, s a leendő magzatban esetlegesen fellépő rendellenességek kiszűrésére szolgál. Ennek során egyetlen sejtet távolítanak el a még mindössze 8-10 sejtből embrióból, s azt vetik alá a különféle vizsgálatoknak.

Dr. Lanza és kollégái a fent vázolt genetikai analízisnek megfelelő stádiumban lévő egérembriók vizsgálatával kezdték elméletben kidolgozott technikájuk tesztelését. Ezt az erőfeszítésüket még tavaly siker koronázta: az egérembriók egyetlen sejtjének eltávolításával képesek voltak létrehozni és fenntartani embrionális őssejtvonalakat úgy, hogy az embriók túlélték a beavatkozást (Y. Chung et al. Nature 439, 216-219; 2006).

Ezután következhetett a kísérletsorozat emberi megfelelője. A kutatásokba tizenhat, mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott humán embriót vontak be. Ezek nyolc-tízsejtes állapotában - ami megfelel a genetikai analízis időpontjának - eltávolítottak belőlük egy-egy sejtet, azaz megtörtént a mintavétel. A fejlődés ezen stádiumában még bármely sejtből létrehozhatóak szervezetünk sejttípusai, illetve ekkor még anélkül metszhető ki az embrió egy sejtje, hogy az bármiféle kóros elváltozást okozna annak további fejlődésében. A kísérletben szereplő embriók fejlődését sem érintette a beavatkozás.

Az eltávolított sejteket egyéb sejttípusokkal együtt, inkubálva helyezték megfelelő táptalajra. Lanza és munkatársai ily módon két stabil, humán embrionális őssejtvonalat hoztak létre, amelyet immáron nyolc hónapja képesek életben tartani. Állításuk szerint a sejtvonalak viselkedése tökéletesen megegyezik a "hagyományos" embrionális őssejtekével, s egyelőre semmilyen genetikai problémát nem mutatnak (I. Klimanskaya et al. Nature doi:10.1038/nature05142; 2006).

Dr. Lanza célja, hogy az újonnan kidolgozott technológiát elfogadtassa az amerikai szenátussal, s ha ez sikerül, létrehozhassanak annyi embrionális őssejtvonalat, amennyire csak a tudományos közösségnek szüksége van. Így, ha sikerül ledönteni az etikai problémák szőtte gátat, visszaszerezhetnék a kutatásokra szánt állami pénzeket, amelyekkel ismét lehetővé válhatna az orvosi alkalmazást célzó területek vizsgálata.

Az embriókutatások ellenzői most azzal érvelnek, hogy a kivett egyetlen sejtből is egész élőlény fejlődhetne, ha nem sejtvonalat csinálnának belőle. Véleményünk szerint azonban ezen a ponton már az ellenzők részéről is nagyobb kompromisszumkészségre lenne szükség, a kutatási terület nagy gyógyítási potenciájára való tekintettel.

[origo]