Újra az őssejt-helyzetről

2006.09.01. 10:47

Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott álláspontjával, miszerint új támogatási formák alapjait készítik elő az európai őssejtkutatás hatékony finanszírozására. A Nature közelmúltban megjelent összefoglalója alapján mi is visszatérünk az őssejtkutatás és a politika kapcsolatára.

Bush bejelentése - egyidőben az EU kedvező döntésével - a korábbiaknál is jobban felbőszítette az Amerikában dolgozó biológusokat. Fontos fegyvertény viszont, hogy az elmúlt két év kampányának köszönhetően az amerikai közvélemény nagyobb részét sikerült meggyőzni az őssejtkutatások fontosságáról és etikai jogosultságáról: az amerikaiak kétharmada támogatja a kutatásokat.

A Bush által megvétózott törvényjavaslatot már a kongresszus mindkét háza megszavazta. A többségben lévő konzervatív törvényhozók is amellett voltak, hogy ezeknek a kutatásoknak az NIH (Nemzeti Egészségügyi Intézetek) ellenőrzése alatt folynia kell. A kongresszus által elfogadott törvényjavaslat változást hozott volna a 2001. augusztus 1-jén érvénybe lépett szabályozásban, ami csak olyan őssejtekkel való munka támogatását teszi lehetővé kormányzati pénzekből, melyeket a törvény elfogadása előtt hoztak létre.

Az amerikai sejtvonalak problémái

Bush 2001-ben azt mondta, hogy 60 ilyen őssejtvonal (őssejtek szaporítható tenyészete) létezik, és ennek elegendőnek kell lennie a kutatásokra. Azonban több őssejtvonalról is kiderült, hogy lehetetlen fenntartani őket tenyészetben. Néhány vonal nem alkalmas kutatásra, mert túl sok genetikai mutáció halmozódott föl bennük az idők folyamán. További probléma, hogy az egérből származó sejteken növesztett és állati szérummal kezelt őssejtek alkalmazása a klinikumban nem túl ideális, mivel felveti annak lehetőségét, hogy egy állatból származó betegség átkerüljön az emberre. Vannak továbbá olyan sejtvonalak, melyek valamilyen genetikai rendellenességgel rendelkező embrióból származnak (pl. Huntington-kór), ami lehetővé teszi a betegség tanulmányozását, és talán új terápiás lehetőséggel is kecsegtet, de alkalmazási területük igen behatárolt.

Így napjainkra mindössze 21 használható sejtvonal létezik az USA-ban, melyeken a jelenleg érvényes amerikai törvények szerint lehetséges kormányzati pénzből kutatásokat végezni. A Bush által megvétózott törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy kormányzati pénzekből akár a 2001-es törvény után alapított sejtvonalakon vagy újonnan alapított sejtvonalakon is végezzenek vizsgálatokat. Az ilyen őssejtvonalakat abból a több ezer, lombikbébi kezelés során megmaradt és lefagyasztott embrióból hoznák létre, melyeket egyébként megsemmisítenének. Az embriók felhasználása kutatási célra csak mindkét szülő hozzájárulásával lehetséges, amennyiben úgy döntenek, hogy nem ültetik őket vissza.

Embrió van bőven

A RAND Corporation felmérése szerint 400 ezer embriót tárolnak lefagyasztva az USA-ban, ezekből 11 ezerről tudható, hogy a szülők hozzájárulnának a kutatási célokra történő felhasználáshoz. Ennyi embrióból optimálisan körülbelül 275 új őssejtvonalat lehetne létrehozni. A törvényjavaslat következtében nemcsak a már meglévő őssejtvonalak száma gyarapodott volna, de a törvényjavaslat az egész tudományterületet átfogó, erkölcsi szempontból is szorosabban behatárolt terepet biztosított volna az USA-ban folyó őssejtkutatásoknak. Ezzel együtt a kormányzati érdekeltség jelenlétét is erősítette volna a területen.

Nincs túl sok remény arra, hogy a törvényjavaslat vétóját az ez év novemberében megválasztásra kerülő új kongresszus kétharmados többséggel megvétózza. Leghamarabb 2009-ben költözhet olyan elnök a Fehér Házba, aki támogatja az őssejtkutatásokat. Addigra összesen nyolc hosszú év telik el a 2001 óta érvényben lévő szigorú szabályozás szellemében. Az elnök leghevesebb kritikusai szerint az ezalatt elpazarolt (meg nem született) kutatási eredmények hiánya miatt elvesztett emberi életek és a betegek szenvedése felbecsülhetetlen veszteség.

Schwarzenegger lázad

Néhány államban lépéseket tettek az őssejtkutatások pénzügyi forrásainak kiterjesztésére. A Bush vétóját követő napon Kalifornia kormányzója, Arnold Schwarzenegger bejelentette, hogy 150 millió dollárt biztosít a kaliforniai 3 milliárd dolláros őssejtkutatási program elindításához, amit eddig a jogi perlekedés megakadályozott. "Nem maradhatunk le azon nemzetek mögött, akik ezt a fontos, életmentő kutatási területet prioritásként kezelik" - mondta Schwarzenegger. Szakértők szerint azonban a főként egyetemi, alapítványi és magánforrásokból összetákolt kutatási háló nem tudja helyettesíteni az NIH által koordinált, összefogott kutatási rendszert. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megfelelő összefogás és irányítás hiányában pénzt, időt és energiát is vesztegetnek a különböző szervezetek és a kutatók arra, hogy olyan felszereltségű laborokat rendezzenek be, amelyekben kormányzati pénzek nélkül is tudják folytatni a kutatásokat.

Fontos megjegyezni, hogy a megvétózott törvényjavaslat sem biztosított volna kormányzati pénzeket új humán őssejtvonalak alapítására. A kormányzati pénzeket azonban más pénzforrásból létrehozott őssejtvonalakkal való munkára is fel lehetett volna használni. Bush érvelése tehát sántított, amikor azt mondta, hogy "...az Egyesült Államok történetében először az amerikai adófizetők pénzéből emberi embriókat pusztítottak volna el. Én ezt nem engedhetem!". A hangzatos kijelentés azért is fura, mert Bush eddig semmit sem tett a lombikbébi klinikákon feleslegessé vált embriók megsemmisítése ellen.

Európa józanul gondolkodik

Néhány nappal Bush vétója után az Európai Unió miniszterei zöld utat adtak az őssejtkutatás európai finanszírozására vonatkozó, az Egyesült Államokban elvetett javaslathoz hasonló irányelveket követő indítványnak. Brüsszelben július 24-én jutott megállapodásra az EU tanácsa, miszerint az Unió nem ad támogatást új őssejtvonalak alapítására emberi embriókból (tehát közvetlenül egyetlen embrió elpusztítását sem fogják így finanszírozni), de anyagilag támogatja a már meglévőkkel való munka folytatását.

Mint arról már korábbi cikkünkben is olvashattak, az egyes országokon belüli szabályozás eltérő. Az Egyesült Királyságban és Svédországban például jelenleg lehetséges kormányzati pénzeket új vonalak alapítására használni, lombikbébi klinikákon kimaradt és egyébként megsemmisítésre kerülő embriókból. Az EU többi országában kormányzati pénzt nem lehet őssejtvonalak alapítására költeni, de más forrásból be lehet őket szerezni, meg lehet venni.

Az EU kutatási program fő vonalainak elfogadásához az EU tanácsának minősített többségi szavazatára volt szükség. Ez annyit jelent, hogy minimum a tagok kétharmada által leadott, legalább 232 (321-ből) igen szavazat kellett. A döntés rendkívül nehezen, hosszú tárgyalások után született csak meg, mivel néhány ország, Németországgal az élen, ahol is igen szigorú a szabályozás az őssejtkutatással kapcsolatban, megpróbált egy ellenzéki kisebbséget felállítani. Ez a kezdeményezés végül kudarcba fulladt, de csak a legutolsó pillanatban.

Austin Smith, a cambridge-i Őssejtbiológiai Intézet következő elnöke szerint "Az olyan kijelentések, melyeket például George Bush is tett, vagy Németország ellenállása, aki a saját erkölcsi és kulturális nézeteit próbálja kivetíteni az egész európai kutatásra, magát a kutatást támadják. Az ilyen fundamentalista álláspont elutasítja a tudomány jótéteményeit - olyan, mintha visszamennénk Galilei korába. Nagy megkönnyebbülés volt az egész tudományos közösség számára mikor végül július 24-én megszületett a kedvező döntés" - mondta Smith.

Az összeállítást a Nature 2006. július 27-i számában megjelent cikkek alapján készítette Bodrogi Lilla biológus

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK