Falus András, a kongresszus elnöke
	International Congress of Immunogenomics and Immunomics
	Az Immunogenomikai és Immunomikai Világkongresszust 2006. október 8-12-e között rendezik meg a budapesti Kongresszusi Központban. A részletes, folyamatosan frissített program a kongresszus honlapján olvasható.
	Ajánlat
	A kongresszus hivatalos honlapja Immunológiai pályázat diákoknak Az immunológia napja Bővebben a genomikai kutatásokról Génjeink: sors vagy valószínűség? - Falus András előadása a Mindentudás Egyetemén Magyar Immunológia - új folyóirat A daganatterápia új módszerei
	Ajánlat
	Új felfedezés az immunrendszer sejtjeinek kommunikációjáról Nagyszerű magyar eredmény az immunológiában

A 2004-ben megrendezett I. Immunogenomikai Világkongresszuson a világ 44 országából érkező több száz vezető kutató és orvos résztvevő mellett a legnagyobb biotechnológiai és informatikai cégek is képviseltetették magukat. A Magyar Immunológiai Társaság idén ismét hazánkban rendezheti meg ezt a tudományos seregszemlét. 2006. október 8-12-e között Budapesti Kongresszusi Központban rendezik meg a II. Nemzetközi Immungenomikai és Immunomikai Kongresszust.

Az immunológiai és a bioinformatika egyre szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatát (immuninformatika, immunomika) a két évvel korábbinál is jobban hangsúlyozó kongresszuson 46 ország több mint félezer kutatója vesz részt, köztük több hazai, illetve külföldön dolgozó magyar szakember is. Csak az Egyesült Államokból mintegy ötvenen érkeztek. Az öt plenáris előadás és tizenhat szimpózium mellett szakmódszertani és poszterszekciók színesítik a világkongresszushoz méltó szakmai programot.

Az előadások tematikái között most is olyan sokakat érintő területek szerepelnek, mint a rákkutatás, transzplantáció, autoimmunitás, allergia, vakcináció, a genomikai alapon történő gyógyszerfejlesztés, valamint az életünket egyre inkább átszövő bioinformatika etikai kérdései. Különösen sokat foglalkoznak a HIV-vírusnál jóval több áldozatot szedő Hepatitis C-vel és az újra járványtani problémát jelentő TBC-vel. A meghívott előadók a világ vezető kutatói közül kerülnek ki, de az igen aktív hazai genomikai közösség tagjai is számos előadást tartanak.

Immunogenomika

A genomika - a génkészlet átfogó és szimultán vizsgálatának bioinformatikai tudománya - jelentősége csak az emberiség legnagyobb felfedezéseihez hasonlítható. Az elkövetkező évek orvosbiológiai kutatásai elsősorban ezen a megközelítésen keresztül keresik a választ számos eddig megoldatlan kérdésre, rendkívüli módon felgyorsítva a vizsgálatokat. Ilyenek a megfelelő védőoltások, a személyre szabott, mellékhatásmentes gyógyszerelés, vagy a különböző betegségek rendkívül korai diagnózisa.

Az utóbbi két évben óriási számban indultak genomikai alapú kutatások különböző tudományterületeken. Ezek közül az egyik legfontosabb az immunrendszer vizsgálata, hiszen az immunfolyamatokhoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó géneknek szinte minden betegség kialakulásában és lefolyásában szerepe van.

A "szemét-DNS" első világkonferenciája

Az emberi genetikai állomány 98-99%-a nem géneket kódol, és funkciójáról a legutóbbi időszakig igen keveset tudtak a kutatók. Ezért is kapta az úgynevezett "szemét- vagy hulladék-DNS" nevet. Ma már azonban a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a ráragadt furcsa név ellenére nem felesleges szekvenciákról van szó - önmagában az a tény is jelezheti fontosságát, hogy a sejtek rengeteg anyagot és energiát fordítanak sok millió molekulájának másolására a sejtosztódás során.

A hulladék-DNS legfontosabb feladatainak egyike a gének kifejeződésének szabályozása lehet, ezzel kapcsolatban több fontos bejelentés is várható a kongresszuson. Itt vannak például azoknak a rövid RNS-molekuláknak (mikro-RNS-eknek) a szekvenciái, amelyek az RNS-interferencia nevű "génelcsendesítési" folyamatban szerepelnek - a folyamat felfedezését pár napja orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazták.

A kutatási terület annyira új, hogy számos dolgot egyelőre csak jelenségszinten érzékelnek a szakemberek. Izgalmas felfedezés például, hogy a hulladék-DNS-ben olyan szimmetriák vannak, amelyek csak fraktálgeometriai módszerekkel értelmezhetők; egyesek "a DNS matematikai ritmusáról" beszélnek - mondta Falus András a kongresszus programját bemutató sajtótájékoztatón. A kongresszus szatellit-rendezvényeként elsőként tartanak nemzetközi konferenciát a témában október 12-én, ahol előadást tart a kutatási terület "nagy öregje", Malcolm J. Simons ausztrál kutató is.

*     *     *

A kongresszus fővédnöke Vizi E. Szilveszter professzor, az MTA elnöke, elnöke  Prof.  Dr. Falus András egyetemi tanár (a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója), társelnöke pedig a Vladimir Brusic professzor (University of Queensland Brisbane, Ausztrália), aki egyben az International Society of Immunomics elnöke. A konferencia titkára Dr. Prohászka Zoltán (Semmelweis Egyetem III. Belklinika).

A kongresszus alapvető célkitűzése az onkológia, farmakológia, immunológia, orvosi genomika tárgykörébe tartozó témakörök rendszerbiológiai (systems biology), klinikai és informatikai megközelítésű tanulmányozása. A konferencia lehetőséget ad majd a molekuláris, genomikai, immunológiai érdeklődésű klinikusoknak, kutatóknak, bioinformatikusoknak és mérnököknek a tanulásra, a sokirányú tapasztalatszerzésre, bemutatkozásra és kapcsolatteremtésre.