Ajánlat
	Így mozgott az Odontogriphus (animáció)

Az Odontogriphus omalus nevű élőlény félmilliárd éves maradványai a kanadai Brit-Kolumbia területén kerültek elő. Az elmúlt 15 évben 189 példányt találtak, melyek között tekintélyes méretűek is akadtak. A legnagyobb ismert egyed 12 centiméter hosszú és 4 cm széles. Az eddig csak egy fogakkal ellátott rejtélyes lénynek számító állat a torontói Royal Ontario Museum munkatársai szerint a legidősebb ismert puhatestű.

A maradványok a puhatestűeknek egy félreérthetetlen jellegzetességével rendelkeznek: a radulának nevezett, táplálkozásra szolgáló kemény szerkezettel. Az Odontogriphus fogai sorokba rendeződve foglalnak helyet egy szalagon. A ma élő csigák is ugyanilyen berendezéssel "dolgoznak", ennek segítségével kaparják le az algafilmeket az akvárium üvegfaláról. Amint az elülső fogak elkopnak, az állat kiselejtezi őket, és a szalag elmozdulásával egy friss fogsorozat kerül előtérbe.

Az állatnak ovális, hát-hasi irányban lapított teste volt. Egyszerű, kopoltyúszerű képződmény vette körül az izmos talpat vagy "lábat", ami szintén a puhatestűek egyik jellegzetessége.

A felfedezés a puhatestűek evolúciós vonalának gyökereit a késő prekambriumig, a mintegy 560 millió évvel ezelőtti időszakig terjeszti ki. Ha a paleontológusok értelmezése helytálló, akkor a puhatestűek és néhány más állatcsoport több tízmillió évvel korábban alakultak ki, mint korábban gondolták.

[origo]