Már láthatók a kiscápák a fővárosi állatkertben

Már láthatja a fővárosi állatkert közönsége az idei év elején kikelt kiscápákat. A bemutató "bölcsőmedencében" jelenleg két állat úszkál, ám további szaporulatra is számítani lehet.

Több tojást is raktak a közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykert barnasávos bambuszcápái (Chiloscyllium punctatum). A tojások a bemutató medencéből a tengeri akvárium egyik, a közönség számára nem látható keltető medencéjébe kerültek, ahol az elmúlt hetekben összesen tíz tojásból keltek ki kiscápák.

Több tojást is raktak a közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykert barnasávos bambuszcápái. A tojásokban rejlő cápák a közönség számára nem látható keltetőmedencében fejlődnek

A világra jövetelükkor 12-13 centiméteres állatok azonban nem helyezhetők vissza egyszerűen a cápás medencébe, mivel a fiatalabb egyedeket megennék a cápákkal együtt tartott tűzhalak, az idősebbekkel szemben pedig esetleg az apaállat viselkedne agresszíven. Emiatt a cápamedence vizébe egy kisebb méretű, átlátszó falú "bölcsőmedence" került, ahol a felnőtt állatok nem férhetnek a kiscápákhoz, a közönség azonban zavartalanul szemlélheti őket. A bölcsőmedencében jelenleg két kiscápa látható, de a bemutatott kiscápák száma várhatóan növekedni fog. Erre annál is inkább számítani lehet, mivel jelenleg is több tojásban fejlődnek kiscápák.

Kell-e félni a cápáktól?

Az összes "rettegett" állat közül valószínűleg a cápáknak van a legrosszabb hírük. Ehhez  jelentős mértékben hozzájárult a tavalyelőtt elhunyt bestseller író, Peter Benchley Állkapcsok című regénye, valamint a belőle készült, Steven Spielberg rendezte filmadaptáció, a Cápa. A valóságban azonban a cápák többsége egyáltalán nem jelent veszélyt az emberre. Az Állatkertben is látható barnasávos bambuszcápák már csak méretük miatt sem jelentenek veszélyt az emberre. Ugyanez igaz a cápák 360 ismert fajának túlnyomó többségére.

Csupán négy faj számít az emberre is komoly veszélyt jelentő, "emberevő" cápának: a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a fehérúszójú cápa (Carcharhinus longimanus), a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) és a bikacápa (Carcharhinus leucas). Az egész világon évente átlagosan száz cápatámadást regisztrálnak.

Bővebben a nagy fehér cápáról és a Föld leghalálosabb állatairól

A barnasávos bambuszcápa a kisebb termetű cápafajok közé tartozik. A kifejlett állatok 70-80 cm hosszúak, a legnagyobb ismert példány hossza 118 cm volt. A faj az Indiai- és a Csendes-óceán közötti tengerrészek, az úgynevezett Indopacifikus régió lakója: Indiától kezdve egészen az ausztrál partokig él. A barnasávos bambuszcápák általában a tengerfenék közelében tartózkodnak, mivel azonban a sekélyebb tengerrészeket, korallzátonyokat részesítik előnyben, 90 méternél nagyobb mélységben nemigen fordulnak elő. A faj ugyan ma még nem számít veszélyeztetettnek, ám a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a barnasávos bambuszcápát a "veszélyeztetettség közeli" kategóriába sorolta a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező nemzetközi skálán. A barnasávos bambuszcápák egyedszáma ugyanis folyamatosan csökken, főként az élőhelyek pusztulása, a korallszirti dinamitos halászat és egyéb környezetkárosító halászati technológiák alkalmazása miatt.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a tengeri akvárium újbóli megnyitása, azaz 2004 januárja óta láthatók barnasávos bambuszcápák.