Képek: új helyen a gorillák és orángutánok az állatkertben

Birtokba vehették új kifutóikat a Fővárosi Állat- és Növénykert emberszabású majmai. A tágas külső területek lényegesen nagyobbak a korábbinál, a gorillaké például tízszer akkora, mint a régi férőhely. Az átadással egy időben nyitották meg a Nagyszikla sétaútjait is, amelyekre a második világháború óta most először mehetnek fel a látogatók.

Az emberszabásúak tartása komoly hagyományokra tekint vissza a budapesti állatkertben, hiszen itt már 1912-ben is éltek csimpánzok, sőt orangutánok is a régi Majomházban. 1987-ben kaptak önálló, a régi Majomháztól független épületet: ez az, ahol mind a mai napig láthatóak. Jóllehet az Emberszabú Majmok Háza - a kert többi létesítményéhez képest - aránylag fiatal épület, két évtized alatt igencsak elavult, többször korszerűsítették. 2003-ban a gorillák belső férőhelye az eredeti 60 négyzetméterről 200-ra nőtt (nem számítva ide az együttesen 50 négyzetméternyi alapterületet elfoglaló elkülönítő tereket), s az orángutánok 64 négyzetméteres belső tere is egy 124 négyzetméteres lakosztállyá bővült.

Ebobo, a 8 éves hím a 1300 négyzetméteres kifutóval ismerkedik

A belső tér korszerűsítése tehát már ekkor befejeződött, a kifutók kibővítésre azonban - kisebb átalakításoktól eltekintve - egészen mostanáig kellett várni. A külső férőhelyek alapterületének megnagyobbítása csak úgy volt lehetséges, hogy az állattartó térhez kapcsolták azt a területet, ahol egykor az oroszlánok sziklakifutója, illetve a Nagyszikla oldalában futó sétány helyezkedett el. Erre azonban csak a Nagyszikla és környéke felújításának keretében kerülhetett sor. A Nagyszikla felújításával, a Szavanna-kompexum kiépítésével együtt az emberszabású majmok kifutója is teret kapott a Nagyszikla oldalában. A tavasszal, és a nyár első felében egymás után veheti birtokba a nagyközönség ezeket a létesítményeket, ezek közül is elsőként az emberszabású majmok kifutóit.

Liesel, a 31 éves sőtény gorilla és fia, Ebobo a "gorilla kertben"

Az április 29-én átadott 490 négyzetméter alapterületű orangután szabadkifutó megnezvezésére egyáltalán nem túlzás az orangután erdő kifejezés, hiszen a Szumátra erdeiben honos főemlősök számára nagyszámú mászó alkalmatosságot alakítottak ki. Egy ilyen mászókát a kifutón kívülre, a közönség számára hozzáférhető helyen is felállítottak, hogy a gyerekek könnyebben összehasonlíthassák mászó képességüket az orangutánokéval.

A gorilla kert tízszer akkora, mint a régi gorillakifutó: alapterülete 1300 négyzetméter. A változatosan berendezett kifutóba több irányból is beláthat a látogató, így a létesítmény tagoltsága és méretei ellenére mindig lehet látni a benne tartózkodó állatokat. Az új kifutót a gorillák belső férőhelyével egy speciális híd köti össze az állatház látogatóterében sétáló közönség feje fölött.

Három a négytagú gorillacsapatból

Az új létesítményben teljesen mellőzték a rácsok alkalmazását. Az állattartó tereket száraz- és vizesárok, illetve üvegfal választja el a közönségtől - az 50 milliméter vastag, négyrétegű üvegablakok temrészetesen orangután-, illetve gorillabiztosak. Az új létesítményekről Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató is elismerően nyilatkozott, amikor február 11-én megtekintette az akkor még építés alatt álló emberszabású kifutókat. (Jane Goodall-lal ittjártakor afrikai emlékeiről és környezetvédő tevékenységéről az állatkert Pálmaházában beszélgettünk.)

Az állatkert egyik szumátrai orángutánja új helyén, a 490 négyzetméteres "orángután erdőben"

Az emberszabásúak új kifutóival egy időben nyíltak meg a Nagyszikla sétányai. Az 1912-ben épült, 34 méter magas műsziklán eredetileg is voltak sétautak, ezeket azonban a műszaki állapot romlása miatt évtizedekkel ezelőtt lezárták a látogatók elől. A második világháború óta most először mehetnek fel a látogatók ezekre az ösvényekre, gyönyörködve az onnan nyíló rendkívüli panorámában.