Előre megérezték a földrengést a vadak Kínában

Május 12-én a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Kína Szecsuán tartományát. Az áldozatok száma több tízezerre tehető. Talán csökkenthető lett volna ez a hatalmas szám, ha a lakosság és a hatóságok több figyelmet szentelnek a földrengéseket megelőző szokatlan természeti jelenségeknek, furcsán viselkedő állatoknak.

A földrengés után a szemtanúk a rengést megelőző rendkívüli jelenségekről számoltak be. Egy tó vízszintje hirtelen észrevehetően és megmagyarázhatatlanul lecsökkent, később több ezer varangy jelent meg egy közeli település utcáin, végül órákkal az 1976 óta legnagyobb kínai földrengés előtt az egyik helyi állatkert vadjai rendkívül szokatlanul kezdenek viselkedni. Számos, földrengésektől gyakorta sújtott országban - így Kínában is - folynak kutatások arról, miként lehetne fölhasználni a természeti változásokat (főleg az állatok viselkedésének megváltozását) a földrengések és más katasztrófák (például cunamik) korai előrejelzésére, ám eddig nem sikerült megbízható módszert találniuk. Az áldozatokat azonban mindez kevéssé vigasztalja. Közülük sokan úgy látják, a kormány a "nyilvánvaló" előjelek ellenére sem tett semmit, hogy figyelmeztesse a lakosságot a közelgő katasztrófára, és így mérsékelje annak súlyosságát.

Baljós előjelek az állatkertben

Az első figyelmeztető jel a földrengés előtt mintegy tíz nappal érkezett: a rengés epicentrumától nagyjából 560 kilométerre keletre eső Hupej tartományban fekvő Ensi város tavából egy óra leforgása alatt több ezer köbméter víz tűnt el. A következő jel a varangyok felbukkanása volt: három nappal a földrengés előtt több ezer varangy özönlötte el Miencsu város utcáit - a lakosok nem kis döbbenetére. Ez a város azután igen nagy károkat szenvedett, a katasztrófa itt legkevesebb 2000 áldozatot követelt. Miencsu lakosai gyanították, hogy a varangyok fölbukkanása közelgő természeti csapás előjele lehet, de a helyi erdészeti hivatal tisztviselője megnyugtatta őket. Az eseményről a Huaxi Metropolitan újság is beszámolt május 10-én, azaz két nappal a katasztrófa előtt.

A földrengés napján a rengés epicentrumától több mint ezer kilométerre fekvő vuhani állatkertben játszódtak le különös események, amiről a helyi újság közölt beszámolót. A zebrák fejjel öklelték a kifutójuk ajtaját, s az elefántok vadul lengették az ormányukat, még egy dolgozót is majdnem leütöttek. A húsz oroszlán és tigris is nyugtalanul járkált fel-alá, holott normális körülmények között napközben aludni, lustálkodni szoktak. Öt perccel a földrengés előtt több tucatnyi páva kezdett egyszerre rikácsolni.

Szerény sikerek

Hogyan érzékelik az állatok a földrengésre utaló jeleket akár napokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt? Hogyan tudjuk elkülöníteni mi emberek a földrengésre utaló állati viselkedést más szokatlan viselkedésformáktól? A jelenségek magyarázatára több elképzelés is létezik. A földrengés előtt a föld alatti kőzetek mozgása elektromos jeleket hozhat létre, amelyeket néhány állat képes érzékelni - vélekedik Roger Musson brit szeizmológus. Egy másik népszerű elmélet szerint az állatok a földrengést megelőző gyenge, az ember számára észrevehetetlen rengéshullámokat érzékelik. Bármi is az oka, az állati viselkedés változásait megbízhatóan lehetne alkalmazni a földrengések előrejelzésére.

A Kínai Földrengéskutató Iroda az elmúlt 20 évben hússzor használta a természeti jelenségeket a földrengések előrejelzésére, de ez a szám csak elenyésző részét képviseli az összes kínai földrengésnek. 1975 telén a szokatlan állati viselkedésekről és a talajvízszint változásairól szóló beszámolók alapján elrendelték a Liaoning tartomány északkeleti részén fekvő Hajcseng város evakuálását. Másnap 7,3-es erősségű földrengés rázta meg a várost, a katasztrófa az óvintézkedések ellenére is több mint 2000 áldozatot szedett. Egy évvel később már nem voltak ilyen sikeresek a szakemberek. Az északkelet-kínai Tangsan városát 7,6-es erősségű földrengés rombolta le és követelt 240 000 áldozatot. A földrengés előtt e térségből is furcsa környezeti jelenségekről, például a kutak vízszintjének változásáról érkeztek beszámolók. A hatóságok ki is küldtek egy kutatócsoportot a bejelentések kivizsgálására, ám ők nem találtak bizonyítékot arra, hogy földrengés közeledne.

Évszázados tudás

Az emberek régóta állítják, hogy földrengések előtt az állatok szokatlanul viselkednek. Az egyik legkorábbi feljegyzés Kr. e. 373-ból származik. A történészek leírták, hogy az állatok - többek közt patkányok, kígyók és menyétek - napokkal a várost romba döntő földrengés előtt elmenekültek a görög Helicéből. A későbbi évszázadokból is számos dokumentum maradt fenn, amelyek hasonló esetekről számolnak be: kutyák nyugtalanul rohangáltak és szakadatlan ugattak, a nappal egyébként rejtőzködő macskák előbújtak rejtekükről és az utcán futkostak, a baromfiudvar lakói idegesen szaladgáltak. Azt a tudóst azonban, aki komolyan vette az évszázadok óta keringő történeteket, és megpróbált tudományos magyarázatot találni ezekre, még néhány évtizede is komolytalannak tartották. Mára jelentősen megváltozott a helyzet: neves kutatóközpontok foglalkoznak azzal, miként lehetne az állatoknak ezt a - most már vitathatatlanul elismert - képességét az ember szolgálatába állítani.

Nagy"földrengésjelző" fajok

Az állatok földrengést előrejelző megváltozott viselkedésével a földrengések által leginkább sújtott két ázsiai ország, Kína és Japán kutatói foglalkoznak a legbehatóbban. A következőkben elsősorban az általuk leírt megfigyelésekből válogatunk.

Szinte az állatvilág minden csoportjában találunk a földrengés közeledtét megérző fajokat. Az ember figyelmét természetesen leginkább a nagyobb testű, gerinces állatok furcsa viselkedése hívhatja fel a közelgő katasztrófára. Ez alól talán legfőképp a méhek kivételek, több földrengés után beszámoltak ugyanis arról, hogy a katasztrófa közeledtével a méhek tömegesen és pánikszerűen hagyták el a kasokat. Földrengés előtt jelentősen megváltozik a kutyák viselkedése is: nyugtalanok lesznek, sokat ugatnak, vonyítanak, harapósakká válnak. Egy 1966-os észak-kínai földrengés előtt az epicentrum közelében lévő falu összes kutyája megszökött ketrecéből, így túlélték a katasztrófát.

A következő szokatlan viselkedésekről is beszámoltak földrengések előtt. A kalitkába zárt madarak idegesen ide-oda röpdöstek, mindenáron menekülni szerettek volna, az akváriumi halak izgatottan úszkáltak fel-alá. A kígyók otthagyták téli, rendszerint föld alatti alvóhelyüket, és inkább megdermedtek kint a havon. A lovak megvadultak és igyekeztek kitörni a karámból. Az ólban tartott háziállatok, például a sertések megpróbáltak minél nyíltabb területre húzódni, s közben éktelenül visítoztak. A patkányok nemcsak a süllyedő hajókról, de a földrengés elől is nagy csapatokban menekülnek. Az állatkerti állatok rendkívül nyugtalanokká válnak, megpróbálnak kitörni ketreceikből.

A 2004-es ázsiai cunami (amelyet tenger alatti földrengés váltott ki) idején az elefántok "hatodik érzéke" is működött. A Sri Lanka-i Yala Nemzeti Park részét képező Patanangala-parton mintegy 60 látogatót sodort el a víz. A nemzeti parkban élő sokféle állat - elefánt, leopárd és mintegy 130 madárfaj - közül csupán két vízibivaly pusztult el, más állattetemet nem találtak. A cunami érkezése előtt egy órával többen megfigyelték, hogy az elefántok teljes erőből rohannak el a Patanangala-partról. Nyilvánvalóan az embereknél jóval korábban észlelték a földrengést, illetve a közelgő szökőárt.