Rövid, de viharos - tiszavirágzás 2008

Idén sem maradt el hazánk egyik leglátványosabb természeti jelensége: tiszavirágok lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján esténként. Az év e néhány napján az iszapból kiröppenő kérészek elborítják a vízfelszínt, "nekivetkőznek", viharos násztáncot járnak, majd elpusztulnak. A rovar kifejlett állapotában rendszerint csupán néhány óráig él, ám ez alatt az idő alatt a kérészektől pezseg a Tisza felszíne. Nézze meg filmen!

A Tisza virágzására általában június közepe táján kerül sor, tavaly már a hónap elején, 7-e körül hatalmas tömegekben rajzottak ezek az állatok - mondta el forgatócsoportunknak dr. Tallósi Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területfelügyelője. Talán a korábbi hetek szeles, viharos, esős időjárása miatt a védett rovarok násztánca idén egy kicsit elhúzódott, s csak a napokban kezdődött meg.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészfélék közé tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Az egykor Európa szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él, igen érzékeny a környezetére. Ez évben rajzását a Kis-Rábán is megfigyelték.

A párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken. A három év leteltével, június elején-közepén a kérészek előbújnak üregükből, a víz felszínére emelkednek, és levetik lárvabőrüket - hátrahagyott járataiktól szivacsos a Tisza partja. Az imágó általában az esti órákban rajzik ki. Amint a vízből kirepül, a nőstény gyakorlatilag már ivarérett, kész a párzásra. A hímek azonban újra vedlenek, ilyenkor a parton cserjékre, levelekre kapaszkodnak, de akár az ember ruhájára is rátelepednek. Az ezt követő látványos rajzásra a Tisza napsütötte öbleiben kerül sor. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, s a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut.

 

 

A víz felszínét elhalt tiszavirágtetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai gyorsaságú megnyilvánulása. "Szomorú szívvel megyünk el, de tudjuk, hogy jövőre lesz másik" - mondta el nekünk Tálas László, a Tiszakürti Arborétum igazgatója.

A rovarokra már a lárvák kikelésekor számos veszély leselkedik: a járatok szájánál békák várják, de lesben állnak a sirályok is, és a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából. Hogy mégis miért éri meg a kérésznek ilyen röviden, viharosan élni élete aktív szakaszát? Mi az evolúciós előnye az imágók rövid életének? A tiszavirágok életének rejtelmeibe filmünkön két kiváló szakember, dr. Tallósi Béla és Tálas László kalauzol bennünket.

Az idén vízi rendőrök és természetvédők közös ellenőrzéssel igyekeznek megakadályozni, hogy a védett kérészeket horgászáshoz vagy értékesítéshez illegálisan begyűjtsék. A gyűjtéskor ráadásul sok helyen kiássák a partoldalban fejlődő lárvákat is, súlyosan károsítják a legfontosabb élőhelyeket, s ezzel veszélybe sodorják a tiszavirág fennmaradását - magyarázta az MTI-nek Busi László, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőr alezredese. A tiszavirág természetvédelmi értéke egyedenként 2000 forint. Még lárva állapotban lévő, repülni képes és a már elhullott egyedei egyaránt védettek, gyűjtésük tilos.