Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

2008.07.11. 14:15

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Miklósi Ádám vagyok, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. 10 éve foglalkozunk a kutyák viselkedésének vizsgálatával, ami meglepő módon egy új tudományos terület. A gazdák ugyan sokat tudnak a kutyáik viselkedéséről, de ez eddig rejtve maradt a tudomány képviselői előtt.

Ön szerint kit érdekel manapság egy kutyakonferencia? [sbarrett]

- Elsősorban azokat érdekli, akik komolyan gondolják azt, hogy a tudomány számára lehet új adatokat gyűjteni a kutyák viselkedésének, genetikájának, fiziológiájának kutatásával, amiről nagyon keveset tud egyébként a szakmai közönség.

Mire jó az, hogy a kutyákat vizsgálgatják? [Munky85]

- A kutyát az ember több mint 10 ezer, inkább talán 20 ezer éve háziasította, a tudomány azonban elég keveset foglalkozott az kutyák kutatásával, az utóbbi néhány tíz évben ugyanakkor a kutya és az ember kapcsolata lényeges változásokon ment keresztül - bár ezek az állatok mindig is az ember közelében éltek, a városi életmód miatt a kapcsolat sok esetben megváltozott. Ráadásul a gazdák is kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a kutyák és általában az állatok viselkedésével kapcsolatban, így az újabb kutatások számukra is sok új és érdekes információt nyújthatnak.

Mi ma az elfogadott elmélet, mikor, hogyan, miért csatlakozott a kutya az emberhez? [véézna]

- A mostani konferencián is sokan vitatkoztak erről a kérdésről. Valójában ez egy hosszabb folyamat lehetett, és a legtöbben azt az elképzelést fogadják el, amely szerint talán 50 ezer évvel ezelőtt egyes farkas egyedek, esetleg kisebb falkák a vándorló emberi csoportok mellé szegődtek. Fokozatosan kialakult egy olyan együttlét, amely során ezek a farkasok részben az ember által meghagyott táplálékot fogyasztották.

A háziasítás következő szakasza az lehetett, amikor egyes embercsoportok felismerték ezeknek a farkasoknak az előnyeit, és néhányat közülük felneveltek maguk, illetve elkezdtek közöttük válogatni. Ez feltehetően Délkelet-Ázsiában történhetett, a mai tudásunk szerint kb. 15-20 ezer évvel ezelőtt. Az ott megjelent kutya aztán gyorsan elterjedt, az egész világon lassan szétszóródó embercsoportok között. Így már valószínűleg körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt az amerikai kontinensre is átjutott. Legkésőbb Ausztráliában és Dél-Amerikában jelentek meg a kutyák.

Mi a jó a kutyának abban, ha füvet eszik? [Munky85]

- Meglepő módon a konferencián ez a téma is szóba került, és annak ellenére, hogy egy gyakori szokásról van szó, valójában nem sokat tudunk róla. A legtöbben azt gondolják, hogy elsősorban az emésztési problémák kiküszöbölésére szolgál a fűevés, főleg, mivel a magas rosttartalma segít az ürítésben.

A kutyám miért eszi meg néhanapján a saját kakáját? [poltergist]

- Az ürülék elfogyasztása sajnos gyakori probléma, a szokás kialakulása kutyánként változhat, általában visszavezethető a következőre: elképzelhető, hogy a háziasítás során a kutyákat úgy választották ki, hogy emberi ürüléket is el tudjanak fogyasztani, mivel az tápanyagban igen gazdag. Ettől függetlenül az ürülékfogyasztás viselkedési problémának tekintendő, és minél korábban le kell szoktatni róla a kutyust. Esetleg tanácsért fordulhat az állatorvosához.

Miért volt ez a konferencia, milyen eredménye lett? [Kistigris123]

- A konferencia célja az volt, hogy összehozza a különböző területek kutatóit, éppen ezért hívtunk meg olyanokat, akik a kutya genetikájával, etológiájával foglalkoznak, a háziasítás történeti szempontjait vizsgálják, a kutya élettani folyamatairól mondanak valamit, illetve vizsgálják, hogy a kutyával való együttélés milyen mértékben járul hozzá a gazda jólétéhez. (Tudjuk például, hogy a kutya jelenléte esetén a gazdák sokkal kevésbé érzékenyek a stresszre.) A konferencia eredménye tulajdonképpen az volt, hogy a terület kutatói megállapodtak: ezt a kezdeményezést mindenképpen folytatni kell, így várhatóan két év múlva a legújabb eredmények birtokában újra találkozunk. Emellett az Etológia Tanszék számára is rendkívül hasznos volt, mert számos külföldi kutatócsoporttal sikerült kapcsolatok kiépíteni, amelyek újabb kutatásokat tesznek lehetővé.

Ember és kutya viselkedésében van valami közös vonás? [Maitrey]

- A kutatók úgy gondolják, hogy nagyon sok párhuzam figyelhető meg a kutyák és az ember viselkedésében, és ennek feltehetően evolúciós oka van. Arra gondolunk, hogy a háziasításban legfontosabb szerepet az játszotta, hogy ezek a farkas leszármazottak elfogadják az emberi közösséget, együtt tudjanak élni az emberrel, ne mutassanak felé agressziót, képesek legyenek értelmezni az ember viselkedését, és együttműködjenek vele. Az etológiai kutatások döntő részét éppen azok a vizsgálatok képezik, amelyben azt nézzük meg, hogy a kutya és az ember (az utóbbi esetében ilyenkor elsősorban a gyerekekre kell gondolni) milyen mértékben hasonlít, különösen, amikor a szociális és kommunikációs, illetve kognitív képességeket vizsgáljuk.

Tudják-e a kutyák, hogy meg fognak halni? Egyáltalán tudják a kutyák, mi az a halál? [Aszimmetria]

- A kutyák nem tudják, hogy meg fognak halni. Valószínűleg a halálról sincs olyan fogalmuk, mint nekünk. Hasonlóan talán ahhoz, ahogy egy kisgyereknek sincs. A halál ilyen értelmezése az embernél biztos, hogy kulturális eredetű. Egyes megfigyelések ugyanakkor arra utalnak, hogy a másik halálát valamilyen módon át tudják élni, és ha két együtt élő kutya közül az egyik elpusztul, akkor ez sokáig negatívan befolyásolja a másik viselkedését, mondhatnánk talán, hogy "szomorú", "bánatos" lesz.

Üdvözlöm, Ön kit tart a legnagyobb élő, illetve már nem élő etológusnak? Miért? [Kistigris123]

- A világon rengeteg etológus dolgozik, különféle állatfajok viselkedését kutatják. Talán a nem élők közül a legnagyobb hatású etológusnak Konrad Lorenzet tartom. Az élők közül nehezebb a választás, főleg úgy, ha egy nevet kell mondani. Rendkívül érdekes kutatómunka köthető az angol John Krebs nevéhez, aki a viselkedésökológiának az egyik legizgalmasabb kutatója.

Lorenz szerint a kutyafajták egy része a sakáltól, másik része a farkastól ered, és ennek mentén különbözik a jellemük. Így van ez? [Rókakoma22]

- Ez nem így van: ma már egyértelmű bizonyítékaink vannak arra,hogy a kutya kizárólag a farkastól származik. Lorenznek ugyanakkor abban igaza lehetett, hogy egyes kutyafajták valóban úgy viselkednek, mint a sakálok, de számos olyan farkaspopuláció, illetve alfaj él a Földön, - különösen vonatkozik ez a mexikói, arab és indiai farkasokra - amelyek életformája, viselkedése szintén hasonlít a sakálokéhoz. Ez azt jelenti, hogy a farkas egy olyan faj, amely a legkülönbözőbb ökológiai körülmények között képes megélni, és a kutya viselkedésében tulajdonképpen ezeket a variációkat tapasztalhatjuk meg.

Úgy hallottam, a magyar kutatók kutyatémában elég jók. Ez igaz? És ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg? És még hol van komoly kutatás? [ztreolor]

- Valóban, a magyar etológiai kutatások számos új eredménnyel gazdagították a tudományt, ezeket a nemzetközi közélet is elismeri. Többek között mi írtuk le először, hogy milyen képességekkel rendelkezik a kutya az emberi gesztusok olvasásában, illetve, hogy milyen gesztusokat használnak ők, amikor az emberrel lépnek kommunikációs kapcsolatba. A mi kezdeményezésünket számos kutatócsoport követte, akikkel részben mi is együttműködünk, így hasonló etológiai vizsgálatokat ma már Bécsben, Angliában és számos olasz egyetemen is végeznek.

Önnek is van kutyája? [Lindus12]

- Nincs, ennek számtalan oka van. A legfontosabb talán az, hogy nagyon keveset vagyok otthon, és éppen ezért nem tartanám jónak, hogyha a kutyámnak egész nap rám kellene várnia. Talán szerencsémre azonban mégsem vagyok kutya nélkül, hiszen a leányom már öt éve nevel egy sheltie-t.

Miért van az, hogy a háziállatunk nézi a holdat és vonyít? [PETRAHULLÁM]

- A vonyítás a farkasoknál a csoportösszetartozás jele. Míg régen azt gondolták, hogy a vonyítással a farkasfalkák egymásnak üzennek, ma inkább úgy látjuk, hogy a közös vadászat kezdetén egymás felkészítése lehet az egyik fontos szerepe. Elképzelhető, hogy a telihold az egy vadászatra különösen alkalmas időszakot jelöl, hiszen akkor világosabb van, mint máskor, és a farkasok is hajnali, alkonyati vadászok, így ezek a vonyítások is a "társkeresés" tükröződései.

Milyen tanulságokkal szolgált a konferencia? Volt valami "felfedezés" vagy "nagy durranás"? [kutyaüto1]

- Ritkán van az ilyen konferenciákon nagy durranás, annál is inkább, mert a résztvevők egymás munkáit valamennyire azért a konferencián kívül is követik. Újdonság lehet viszont, hogy úgy néz ki, általánosan elfogadottá vált, hogy a kutyák képesek valamilyen szinten utánozni az ember viselkedését. Ez egy olyan felfedezés, amely számos tudóst, de talán még kutyagazdát is meglephet. A másik fontos probléma, amelyről sok adatunk van, hogy vajon hogyan lehet a harapós kutyákat tesztelni, és ezt a viselkedést megbízhatóan megjósolni. Különösen jó hír volt, hogy miután Hollandiában a rottweiler-fajta klub elfogadta a kutyáik szűrését agresszió tekintetében, a holland kormány úgy döntött, hogy leveszi ezt a kutyafajtát a veszélyes kutyafajták listájáról.

Olvastam, hogy az egyetlen faj, amely előbbrevalónak tekinti egy másik faj egyedeit (ember) mint a saját fajtársait az a kutya. Ez igaz? [tomika vagyok]

- Ezek a dolgok mindig meghatározástól függenek, ez a kérdés konkrétan attól, mit tekintük előbbre valónak. Sok esetben tapasztaljuk, hogy a kutyák valóban hajlamosak például az ételük megosztására, vagy éppen segítenek olyan helyzetekben is, amikor ez számukra kevésbé előnyös. A kutatóknak azonban még sok munkája van, hogy kiderítsék, mennyiben tekinthető ez a viselkedés ösztönösnek, illetve milyen mértékű belátás állhat az ilyen cselekmények mögött. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a táplálékmegosztás sem minden kutyának a sajátja, és főleg akkor működik, ha a gazda rendszeresen, kölyökkortól kezdve hozzászoktatja a kutyát ahhoz, hogy tűrje, ha a táplálékot az ember egy rövid időre elveszi tőle. Ez egyébként különösen fontos lehet akkor, ha gyerek is van a családban, hiszen a  kutyaharapásos baleseteket gyakran éppen az idézi elő, hogy a kisgyerek elveszi a kutya játékát vagy táplálékát, amire az ebünk agresszióval válaszol.

A kutya viselkedésére mi van nagyobb hatással: a környezet vagy a gének (lásd embereknél)? a kutyaviadalos kutyákat például nevelik erre vagy tenyésztik? [tomika vagyok]

- A kérdésre nem könnyű válaszolni. Valójában mindig egy-egy konkrét viselkedés esetében lehet csak megjósolni a környezet vagy az örökítő tényezők Az Ön által említett példában a kutyaviadalokhoz speciálisan kiképzett kutyák kellenek, az itt használt fajták önmaguktól kevéssé lennének alkalmasak erre a szerepre. Kár, hogy még ma is vannak olyan emberek, akik ilyen tevékenységgel foglalkoznak, annak ellenére, hogy világszerte a törvény bünteti a kutyaviadalokat. Fontos azt is figyelembe venni, hogy ezek a kutyák később már nagyon nehezen illeszkednek be a normális családi életbe, és elkobzás után is sokan csak kennelekben tarthatók.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK