A baglyok ürülékükkel jelzik kondíciójukat

Az etológusok és az ökológusok sokáig meg voltak győződve arról, hogy az alkonyati és éjszakai életmódú madarak társas kommunikációja kizárólag hangok útján történik. Egy spanyol kutatócsoport most bizonyítékkal szolgált arra, hogy a vizuális kommunikáció is fontos szerepet tölt be a fajon belüli érintkezésben.

Vincenzo Penteriani és María del Mar Delgado, a sevillai Estación Biológica de Donana természetvédelmi kutatásokkal foglalkozó munkatársai a legnagyobb európai bagoly, az uhu (Bubo bubo) kommunikációját vizsgálták. A PLoS ONE online tudományos folyóiratban megjelent cikkükben arról számolnak be, hogy tapasztalataik szerint a baglyok ürüléke és az otthagyott táplálékmaradványok jelzik a bagoly aktuális szaporodási állapotát a potenciális betolakodók, például más territoriális baglyok vagy nem szaporodó kóborlók számára. Az ürülék ideális anyag a jelölésre, hiszen nem igényel különösebb energiabefektetést a jelzéshagyó részéről, és akkor is mutatja a terület hovatartozását, amikor a tulajdonos nem a területvédelemmel, hanem más tevékenységekkel van elfoglalva.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy további viselkedési megfigyeléseket kell végezni annak megállapítására, hogy az ürülékjelek, illetve a zsákmányokból meghagyott tollak valóban kiváltanak-e specifikus viselkedési reakciókat a behatolókból, mert ilyet eddig még nem sikerült megfigyelni.

Az azonban kétségtelen, hogy a baglyok nagy jelentőséget tulajdonítanak az ürülékjelzések elhelyezésének. A vizsgálatok folyamán a két kutató számos kiemelkedő tereptárgyról távolította el a bagolyürüléket azért, hogy bizonyítsa, a fészkek környékén található ürüléknyomok vizuális jelekként szolgálnak. Reggelente a környezet színéhez alkalmazkodó színű festékkel fújták le a hátrahagyott ürülékjeleket. Az esetek többségében a baglyok rendkívül gyorsan reagáltak. Általában a lefújást követő éjszaka visszatértek a "tetthelyre", és nemcsak ugyanazon a tereptárgyon ürítettek, hanem pontosan a lefestett foltokat jelölték meg újra.