Új krokodilfajt fedeztek fel laboratóriumban

Azt hihetnénk, hogy egy új állatfaj fölfedezéséhez valami elhagyatott vidékre kell mennünk, nem pedig egy laboratóriumba. Az amerikai természettudományi múzeum kutatói azonban laboratóriumi vizsgálatokkal állapították meg, hogy az eddig egy fajnak tekintett afrikai törpekrokodil valójában három fajt foglal magába.

Rákot falatozó törpekrokodil (O. tetraspis) a gaboni Loango Nemzeti Parkban

Az Osteolaemus nembe tartozó afrikai törpekrokodilok Közép- és Nyugat-Afrika trópusi erdeiben élnek. A kifejlett egyedek hossza rendszerint nem haladja meg az 1,5 métert, így a krokodilfélék családjának ma élő legkisebb tagjai. A többek közt gerinctelenekkel, például rákokkal táplálkozó kis krokodilok emberre veszélytelenek. Annál nagyobb veszélyt jelent rájuk az ember, aki húsáért vadássza őket. A túlvadászat több helyen is kipusztulással fenyegeti az állományokat, ezért az állatok szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, a sebezhető kategóriában.

Mivel korábban a Közép- és Nyugat-Afrikában élő, alaktanilag különböző krokodilpopulációt két nemzetségnek, majd később egy nemzetség két külön fajának, legvégül alfajának gondolták, az amerikai természettudományi múzeum keretén belül működő New York-i Sackler Összehasonlító Genomikai Intézet kutatói elhatározták, hogy alaposabban szemügyre veszik a törpekrokodil genetikai állományát, és ennek alapján döntik el a régóta tartó vitát.

A kutatócsoport Mitchell Eaton vezetésével a Kongó-medencében, valamint Közép-Afrika nyugati partja mentén gyűjtött mintákat a genomikai elemzéshez. Eközben teljesen váratlanul ráakadtak a törpekrokodil teljesen új fajára Nyugat-Afrika egy távoli csücskében. Eaton szerint a mintavétel kiterjesztésével nem kizárt további fajok fölfedezése sem.

A laboratóriumba visszatérve a kutatók nem kevesebb mint 82 egyedből származó minta mitokondriális és nukleáris (sejtmagból származó) DNS-ének több részletét szekvenálták. Az eredmények a faj-szintű szétválást erősítették meg a begyűjtött törpekrokodiloknál. A Kongó-medencében élő populáció képviseli az egyik fajt (O. osborni), a közép-afrikai Ogooué-medencéből gyűjtött példányok tartoznak a második fajba (O. tetraspis), a Nyugat-Afrikából származó egyedek pedig az eddig még nem elnevezett harmadik faj képviselői.

Ezeknek a fajoknak régóta önálló útvonalon halad az evolúciójuk, mondja George Amato, a Sackler Intézet igazgatója. A faj minden egyedében kimutathatók azok a jellegzetességek, amelyek nem találhatók meg a többi fajban.

Az új rendszertani fölfedezés kihat az afrikai krokodilok védelmének stratégiájára is. "E genomikai eredmények nélkül a biológiai eltérőség szintje rejtve marad" - magyarázza Amato. "A pontos rendszertani besorolás nélkülözhetetlen minden faj védelméhez. Most már ki tudjuk számítani a fenntartható vadászat szintjét, amelyet még elviselnek az állományok."