Először vették filmre a ritka haiti patkányvakondot

Vágólapra másolva!
A Dominikai Köztársaságban egy brit kutatóexpedíciónak sikerült filmre vennie a világ egyik legkevésbé ismert és legfurcsább emlősét. A haiti patkányvakond harapásával mérget fecskendez áldozatába.
Vágólapra másolva!

Ez a valóban fura külsejű, hosszú ormányával cickányra emlékeztető állat (Solenodon paradoxus) a dinoszauruszok korának vége felé élt korai emlősök utolsó leszármazási vonalát képviseli. Erre utal az is, hogy specializált fogai harapásával mérget tud juttatni áldozataiba. Ez a tulajdonság évmilliókkal ezelőtt számos emlősnél jelen volt, ám mára csupán néhány fajnál maradt fenn.

A Jersey szigetén Gerald Durell által létrehozott vadvédelmi alapítvány, a Durrell Wildlife Conservation Trust kutatócsoportja többféle módszerrel is igyekezett földeríteni a patkányvakond előfordulási gyakoriságát, hogy megállapítsák a faj jelenlegi helyzetét a Dominikai Köztársaságban. Az ország két különböző helyén tett rendkívüli erőfeszítések ellenére azonban csupán egyetlen állatot sikerült fogságba ejteni, ám ennek révén is értékes DNS-mintához és viselkedési ismeretekhez jutottak a kutatók. A csoportnak sikerült filmfelvételt is készíteni az állatról, mielőtt visszaengedték volna élőhelyére.

A vadvédelmi alapítvány természetvédelmi igazgatója, John E. Fa professzor úgy véli, hogy rendkívül fontos ennek az egyedülálló emlősnek a tanulmányozása. "Jelenleg nagyon keveset tudunk erről a veszélyeztetett állatról, ezért megpróbálunk képet alkotni a patkányvakond életmódjáról, szaporodásáról és az őt fenyegető veszélyekről. Ily módon igyekszünk segíteni a helyi kormányzati és nem kormányzati szervek munkáját. Ezután elkészíthetjük a faj megvédésének teljes tervét a Hispaniola szigetén osztozó Haitin és a Dominikai Köztársaságban."

A befogott, majd elengedett haiti patkányvakond

A mostani expedíció volt a kiindulópontja a gondosan kidolgozott természetvédelmi munkának, amely - a remények szerint - 2009 második felében indul. A munkában közösen vesz részt a Londoni Zoológiai Társaság, a Hispaniolai Madártani Társaság, a Haiti Audubon Társaság és a dominikai Nemzeti Állatkert. A program célja, hogy információkat szerezzen és tudásbázist építsen föl a hispaniolai bennszülött (endemikus) szárazföldi emlősök - köztük a patkányvakond - megóvására.

Napjainkra két patkányvakondfaj maradt fenn. Az egyik Haitin és a Dominikai Köztársaságban él, a másik pedig Kubában. Mindkét fajt kipusztulás fenyegeti az élőhely elvesztése és a behurcolt ragadozók miatt. A patkányvakondok hosszú evolúciós történetük miatt különlegesek az állatvilágban, s a több mint 100 fajból azon néhány emlős közé tartoznak, amelyek túlélték az emberek betelepülését a Karibi-szigetvilágba.