Borzas pelikánt láttak hazánkban

Két helyen is láttak nászruhás borzas gödényt tiszántúli halastavainkon a hétvégén. Az egyiket március 28-án, szombaton a Tömörkény melletti Csaj-tavon, a másik példányt 29-én, vasárnap a Hortobágyi-halastavakon figyelték meg. Borzas gödényt 12 éve nem figyeltek meg hazánkban.

A szódabikarbónától a hőszivattyúig: 365 környezettudatos tipp. Új sorozat az [origo]-n

A borzas gödény (Pelecanus crispus) teljesen fehér színű, 10-12 kilogramm súlyt elérő madár, melynek csőre a nászidőszakban sárgáról narancsvörösre színeződik. Nevét a tarkóján lévő, kontyot képező, borzas tollakról kapta. Kizárólag halevő, számos halfaj szerepel étrendjében, ezért tartózkodik előszeretettel halastavainkon. A most látott két példány kifejlett állat, nemüket nem ismerjük - mondta el az [origo]-nak Lendvai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa. A gödények általában csapatban költöznek, ez a két állat déli telelőhelyéről valószínűleg a meleg áramlatokon szállva túlrepült fészkelőhelyén, így juthatott el a Kárpát-medencébe. Mivel felnőtt példányok, várható, hogy fészkelőterületeiket keresve továbbindulnak a Duna-delta felé, addig is figyelik őket a madarászok.

Hazánkban utoljára a XIX. században fészkelt rokonával a rózsás gödénnyel (Pelecanus onocrotalus) együtt, míg le nem csapolták mocsarainkat. Az élőhelyek megfogyatkozásai miatt teljesen eltűnt hazánkból mint költőfaj, visszaszorult délkelet-európai fészkelőhelyeire, ezek közül legismertebb a Duna-delta mocsárvidéke. Globálisan veszélyeztetett, vörös könyves faj, állománya csökken, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Forrás: MME