A papagájok és a hollók másként intelligensek

A papagájok és a varjúfélék intelligenciája immáron vitathatatlan - számtanfeladatokat oldanak meg, élelemtartalékaikat eldugják konkurenseik elől, a táplálékkereséshez olykor eszközt is használnak. De vajon logikai következtetéseket is képesek levonni? Az ausztriai Grünauban található Konrad Lorenz Kutatóállomás jelenleg folyó vizsgálata ezt sejteti.

Kurt Kotrschal és Christian Schloegl viselkedéskutatók az intelligencia kialakulásához vezető evolúciós mechanizmusokat szeretnék kideríteni. Madarak gondolkodása című projektjük résztvevői az egyik csoportban jákópapagájok és keák, a másikban pedig hollók, új-kaledóniai varjak és szajkók voltak.

Mindkét csoport magas intelligenciáról tett tanúbizonyságot korábbi kísérletekben, kognitív képességeik kifejezése azonban különbözik. "Ennek oka életmódjuk és környezetük eltéréseiben keresendő" - magyarázza Kotrschal. A holló például elrejti táplálékát konkurensei elől - a keának azonban nincs szüksége erre. A holló képes perspektívát is váltani: ha észreveszi, hogy valaki figyeli rejtekhely-keresés közben, új helyet talál ki.

A kísérletek is alátámasztották a két csoport közti különbséget. Ha két letakart edényt mutattak nekik, amelyből az egyik ételt tartalmazott, de csak az üresnek a tartalmát mutatták meg nekik, a hollók rögtön tudták, hogy a finomság a másikban lesz. A papagájok ezzel a kísérlettel nem tudtak mit kezdeni, de Kotrschal megjegyzése szerint ebben a feladatban a kutyák sem teljesítenének sokkal jobban.

Nem csak a papagájok és a hollók között, a varjúféléken belül is akadnak különbségek. A csókák például kevésbé bizonyultak sikeresnek, mint a hollók, ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének intelligensek. Sokkal inkább arra utal, hogy a kísérletek inkább a hollók képességeinek kedveztek - véli az etológus.

A szajkók viszont életük során akár harmincezer rejtekhelyet is képesek megjegyezni - ez sokszorosan felülmúlja az ember képességeit. Minden arra utal, hogy intelligenciájukat ezek a fajok más területeken, más módokon vetik be. Stratégiáik függenek az élőhelyüktől, környezetüktől és táplálékkonkurenseiktől - mondja Kotrschal. Az evolúciós alapok tehát minden egyes madárfajnál egymástól függetlenül vezettek az intelligencia kialakulásához.