Milan Rezac, a cseh Crop Research Institute kutatója 2008-ban írta le a fojtópókfélék (Dysderidae) családjába tartozó, Izraelben előforduló Harpactea sadistica fajt. Latin neve már sejtet valamit, párzás során ugyanis a hím először megfogja a nőstényt, beleharap, végül a tapogatólába végén elhelyezkedő tűhegyes párzószervével átszúrja a potrohfalát (akár tizenhatszor is), és a partner testüregébe üríti spermáit. Maga a döfködés látszólag nem okoz sérülést a nőstény számára, s általában néhány nappal később ismét készen állnak a párzásra.
A traumatikus inszeminálásnak nevezett folyamat egyik lehetséges magyarázata a spermakompetíció, a hímek versengése a nőstényekért, a sikeres párosodásért. Pókok esetében ennek eddig is több formáját ismerték, ilyen például a spermadugó, ami megakadályozza, hogy a párzást követően más hímek is megtermékenyítsék a nőstényt. Speciális formája, amikor a hím spontán elpusztul a párzás után, így saját maga képez "dugót". Maga a traumatikus inszeminálás több gerinctelen fajnál is előfordul, legtöbbet az ágyi poloskák esetében tanulmányozták, s ez az első alkalom, hogy pókszabásúaknál megfigyelték.
Pókoknál a párzás általában a tapogatólábak (pedipalpus) segítségével megy végbe, a hímek esetében ezen végtag lábfeje a spermiumok tárolására és átvitelére módosult. Párzás során a hím tapogatóival juttatja be a spermát a nőstény ivarnyílásán keresztül. Az ivarsejtek átmenetileg a nőstény ivarszervéhez kapcsolódó ondótartályban tárolódnak, s a megtermékenyítés közvetlenül a peterakás előtt történik. A nőstények gyakran több hímmel is párosodnak, ilyenkor az lesz a nyerő hím, amelyik legutoljára juttatta be spermiumait a nőstény testébe.
A potrohfal átszúrása révén a Harpactea sadistica hímjének lehetősége van direkt módon a petefészekhez juttatni a spermáját, és megtermékenyíteni a partnert. Így az a hím lesz az utódok apja, amelyik elsőként párosodik a nősténnyel. A faj nőstényeinél az ondótartályok vissza is fejlődtek, és nem alkalmasak a spermiumok tárolására.
Könnyen elképzelhető, hogy idővel a nőstények alkalmazkodni fognak, ahogy azt az ágyi poloskák is tették. Ők ugyanis másodlagos ivarszerveket fejlesztettek, melyek a behatolás helyén képesek a hímivarsejteket tárolni, s az eredeti ivarnyílásukat csupán peterakásra használják.