Jeladót szereltek hangyákra - kép

Miniatűr jeladóval felszerelt hangyák tanulmányozásával brit kutatók megállapították, hogy a hangyák anélkül is képesek két hangyabolyból a jobbat kiválasztani, hogy jártak volna a másikban.

Dr. Elva Robinson, a Bristol Egyetem kutatója apró rádiófrekvenciás jeladókat szerelt hangyák hátára, hogy megvizsgálja, miként választanak új otthont maguknak. Az állatoknak két mesterséges bolyt építettek, a közelebbi gyengébb, a távolabbi jobb minőségű volt, a kutatók pedig érzékelők segítségével rögzítették, hányszor mennek át a hangyák az egyik bolyból a másikba - olvasható a brit Royal Society Proceedings B folyóiratában. Robinson és kollégái emellett a tandemfutásnak nevezett jelenség gyakoriságát is vizsgálták, mely során egy tapasztaltabb hangya megmutatja társának az utat az általa jobbnak vélt bolyhoz.

A vizsgálat során a kutatók egy hosszú aréna végébe helyezték a hangyákat tartalmazó bolyt, ettől 30 centiméterre helyezkedett el a gyengébb fészek, 120 centiméterre a jobb minőségű. A két boly abban különbözött egymástól, hogy a közelebbinek átlátszó teteje volt, míg a távolabbira egy vörös szűrőt helyeztek, így azt a hangyák sötétnek érzékelték, s korábbi vizsgálatok során már kiderült, hogy a kísérletben részt vevő Temnothorax albipennis faj jobban kedveli a sötétebb fészkeket.

A hangyakolóniák 100-200 egyedből álltak, és mindegyik hangyát egyedi rádiófrekvenciás jeladóval látták el. Első lépésként az eredeti hangyabolyt lerombolták, majd a kihelyezett fészkeknél elhelyezett érzékelőkkel regisztrálták, melyik hangya lépett be és ki, valamint kézi leolvasókat használtak a tandemfutásban részt vevő hangyáknál, amint átlépték a felezővonalat a két boly között. Mindezt úgy, hogy ne zavarják meg a hangyákat a mozgásban.

Összesen kilenc kolóniával végezték el a kísérletet; kevés hangya járt mindkét bolyban, kevésnek volt összehasonlítási alapja a választás előtt. Az elsőként a gyengébb bolyt látogató hangyáknak 41 százaléka döntött úgy, hogy inkább a távolit választja, míg az először távoli, jobb bolyba eljutó hangyáknak csupán 3 százaléka ment át a közelebbibe. A kolóniák közül végül négy a távoli (jó), három a közeli (rossz) fészket választotta, két kolónia pedig kettéoszlott a két fészek között. A kontrollvizsgálatokban a közeli és távoli boly ugyanolyan jó minőségű volt (mindkettő fölé vörös szűrőt tettek), és ebben az esetben a vizsgált 15 kolóniából 14 a közelebbi bolyt választotta.

A Temnothorax albipennis hangyafajt már régebb óta vizsgálják a Bristol Egyetem biológusai. Náluk írták le először még 2006-ban a tandemfutást, amelynek lényege, hogy amikor egy hangya eledelre bukkan, vezető szerepet vesz föl, és megmutatja egy társának az élelemforráshoz vezető utat. A két hangya szorosan egymás mögött halad, és a "menetelés" során aktív kommunikáció zajlik köztük. A tanításból származó hasznot a tanítvány aratja le, mert így sokkal gyorsabban elér a forráshoz, mintha egyedül kellett volna megkeresnie az utat. Miután sikeresen megtanulta a leckét, ő maga is tanítóvá válhat, így az egész boly számára hasznos információ igen gyorsan eléri a kolónia összes tagját.