Az űrből is látszik a pingvinguánó - kép

Az Antarktisz jegét helyenként sötétre festő pingvinürülék az űrből is kivehető, ami segíthet abban, hogy pontosabb képet kapjunk Földünk legnagyobb pinvinjei, a császárpingvinek elterjedéséről.

A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) életük nagy részét a tengeren töltik, de szaporodni és költeni az antarktiszi jégre járnak.

Télen érkeznek ide, amikor a hőmérséklet -50 Celsius-fok körüli, és a következő 8 hónapon át a kolónia nagy része itt is marad. Az embertelen időjárási viszonyok miatt a biológusok nehezen tudják megfigyelni a császárpingvinek költését és feltérképezni a költés helyét. Ám a pingvintelepekről a vörösesbarna ürüléküktől szennyezett jég is árulkodik.

A pingvinguánó által hagyott nyomok akkorák, hogy míg maguk a madarak nem, az ürülékük a műholdfelvételeken is jól kivehető - magyarázza Peter Fretwell, a British Antarctic Survey (BAS) kutatója.

Császárpingvin-kolónia nyomai Cape Darnley-n

A műholdképek segítségével a BAS szakemberei az Antarktisz parti jegének 90 százalékát fel tudták térképezni. A képek 38 császárpingvin-kolóniát mutattak - ezek közül tíz eddig ismeretlen volt, a már ismertek közül hat új helyre költözött és hatot nem találtak a képeken.

Császárpingvinek és szürke pelyhes fiókáik. A bolygónkon élő császárpingvinek számát 200-400 ezerre becsülik