A legújabb elmélet a dinoszauruszok nagy méretére

Egyes dinoszauruszok hatalmas méretével kapcsolatban már sok elmélet született. Egy amerikai kutató most újabbal bővítette a hipotézisek sorát. Szerinte a dinoszauruszok azért nőhettek olyan nagyra, mert jóval több táplálékhoz jutottak, mint a mai emlősök, emellett sokkal kevesebb energiát használtak fel.

Afrikai elefánt (Loxodonta africana)

A paleontológusok régóta vitatkoznak azon, vajon a dinoszauruszok állandó vagy változó testhőmérsékletű állatok voltak-e. Az állandó testhőmérséklet fenntartásához sokkal több energia, tehát sokkal több táplálék kell, mint ha a testhőmérséklet nagyrészt csak a környezettől függ. Brian McNab, a Floridai Egyetem állattani tanszékének kutatója azonban úgy véli, hogy a táplálék hozzáférhetősége sokkal jobban befolyásolta dinoszauruszok méretét, mint a hőháztartás típusa.

McNab kidolgozott egy modellt, amely leírja a gerinces állat energiaráfordítását. Ez viszont befolyásolja a szervezet tömegét és táplálkozási szokásait. McNab azt állítja, hogy modellje képes megmagyarázni a ma élő és a kihalt emlősök testméretét. A modell alapján számításba vehetők az emlősök és a hüllők közötti különbségek is, így a modell alkalmas a dinoszauruszok méretének megokolására is. McNab az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkében annak a véleményének ad hangot, hogy a dinoszauruszok nem voltak sem változó, sem állandó testhőmérsékletű állatok, hanem valamiféle köztes testhőmérsékletet tarthattak fenn az emlősök és a hüllők testhőmérséklete között. Ez a tulajdonság tette lehetővé, hogy olyan nagyra nőhessenek.

Egyéb elméletek

Egy korábbi elképzelés szerint a dinoszauruszok korában (a triásztól a krétáig, azaz kb. 250 milliótól 65 millió évvel ezelőttig) sokkal nagyobb volt a levegő szén-dioxid-tartalma, mint ma. Emiatt az átlaghőmérséklet is magasabb volt (üvegházhatás), ami kedvezett a növények burjánzásának. A dinoszauruszok dúskálhattak a táplálékban, és az elmélet szerint a túltápláltság vezetett az óriási méret kialakulásához. A ragadozó dinoszauruszok pedig "kénytelenek" voltak alkalmazkodni méretben a nagy növényevőkhöz, hiszen egy 50 kilogrammos húsevőnek nem sok esélye lett volna egy sok tonnás óriás ellen. (Persze köztudott, hogy szép számmal léteztek kis termetű dinoszauruszok is, de arra nem ad választ ez az elmélet sem, hogy ezek miért maradtak "törpék".)

Az egyik legnagyobb dinoszaurusz, a Brachiosaurus, egy "közepes" dinoszaurusz és az ember méretének egymáshoz viszonyított aránya

Egy másik elmélet túl egyszerűnek találja - valószínűleg joggal - az "élelembőséges" magyarázatot. E szerint az óriásnövésre az a magyarázat, hogy a növényevők nagy mérete jelentős evolúciós előnnyel járt: szinte elérhetetlenek voltak a ragadozók számára. Az elképzelés hívei szerint még a nagy ragadozók, például a Tyrannosaurus rex is, jelentős részben dögevők voltak.

Egy harmadik elmélet szerint a hatalmas növényevők változó testhőmérsékletűek voltak. Erre azt hozzák fel érvként, hogy a mai anyagcseremodellek szerint egy olyan nagy növényevő, amilyen például a Diplodocus volt, szó szerint megfőtt volna belülről, ha állandó testhőmérsékletet tartott volna fenn. Másik érvük, hogy egyetlen ma élő szárazföldi emlős sem közelíti meg a legnagyobb dinoszauruszok méretét. Még az afrikai elefánt is "alig" pár tonnát nyom, ami töredéke a hajdani óriások tömegének. Az elképzelést támogató kutatók szerint a dinoszauruszok azért nőttek ilyen hatalmasra, mert ezzel egyfajta "homotermiát", többé-kevésbé állandó testhőmérsékletet tarthattak fenn (ez az elképzelés némiképp összhangban van McNab elméletével). Úgy gondolják, hogy a nagytermetű, változó testhőmérsékletű állatok nagyon lassan melegedtek fel nappal, és hűltek le éjszaka, így meglehetősen kiegyensúlyozott volt a testhőmérsékletük.

A dinoszauruszok méretére tehát nincs még egyértelmű magyarázat. Lehet, hogy McNabnek van igaza, de elképzelhető, hogy egy új fölfedezésből fakadó új elmélet adja majd meg a végső választ.

Forrás: PNAS