Vágólapra másolva!
Nem várnánk, hogy egy legelészés közben felriasztott szarvas homlokegyenest beleugorjon a legközelebbi tóba, majd perceket töltsön a víz alatt. Mégis ezt figyelték meg kutatók az úgynevezett egérszarvasok, más néven kancsilok egyik fajánál Borneó szigetén.
Vágólapra másolva!

Egy terepkutatás során a Nature Conservancy természetvédelmi szervezet indonéz munkatársai figyelték meg, ahogyan a mintegy harminc centiméter magas, agancs nélküli nagy kancsilok (Tragulus napu) egy folyóban úsztak. Amint az állatok észrevették az embereket, alámerültek, és ami meglepő: az elkövetkezendő órában csupán néhányszor bukkantak fel levegőt venni. Ezt a viselkedést eddig mindössze egyszer sikerült megfigyelni, Sri Lankán.

"Teljesen sokkszerűen ért" - számolt be az élményről Gehan de Silva Wijayaratne természetfotós. "A kancsil szemmel láthatóan jól érezte magát a víz alatt, mintha csak erre teremtették volna."

De ennél is fontosabb az eset evolúciós tanulsága, teszi hozzá Erik Meijaard, a Nature Conservacy ökológusa. A felfedezés ugyanis alátámasztja azt az elméletet, hogy a bálnák és a páros ujjú patások közeli rokonságban állnak egymással. Ezt a biológiai közelséget a két évvel ezelőtt talált, negyvennyolc millió éves Indohyus kövülete is bizonyítja, ennek a kérődzőnek a csontváza ugyanis tartalmaz olyan elemeket, amelyek a bálnák csontozatára emlékeztetnek. Ezért a paleontológusok úgy vélik, az Indohyus visszatért a vízbe, és ott több millió év alatt bálnává alakult. Az a tény, hogy az ázsiai egérszarvasok máig merülgetnek, igazolhatja ezt az elméletet.

A kancsilok valójában nem tartoznak a szarvasfélék családjába, külön családot (kancsilfélék, Tragulidae) képeznek a párosujjú patások rendjében, ezen belül is a kérődzők alrendjében. Tíz fajuk Afrikában, Indiában, Sri Lankán és Délkelet-Ázsiában honos.