A harkályok megkezdték Budapest bontását

A nyári szélviharok, vakolatmállasztó esők mellett új ellensége támadt az épületfalaknak. Egyre több bejelentés érkezik arról, hogy harkályok okoznak károkat a lakóépületekben, a korábban is gyakori, faházak elleni támadásokkal szemben újabban a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdték. A Madártani Egyesület szakemberei szerint hamarosan kaphatóak lesznek a korszerű harkályriasztó eszközök, de a hosszú távú megoldás az építészek kezében van.

Nagy fakopáncs

Zöldövezetben lakni jó dolog. Számos előnye mellett eltörpülnek az ablakon beszállingózó poloskák és darazsak, a szobasarkokban tábort verő kaszáspókok által okozott kellemetlenségek. Újabban azonban egy korábban ismeretlen probléma okoz megoldhatatlannak tűnő gondot, amely egy a kertvárosokban régóta honos madár és az épületszigetelések evolúciójának szerencsétlen találkozásával jött létre. Az eredmény: térdig gázolunk a Hungarocellben.

Doki, nem ott fáj!

A fák doktoraiként is emlegetett harkályok számára mindig is a fatörzsek, faágak függőleges világa kínálta az elsődleges táplálkozó- és szaporodóhelyet. A világon élő több mint 200 harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák vastagabb ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozómadarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy megtámassza a kapaszkodó madár testét, csőrük vésőszerű, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan "szőrös" hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó bogarak lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.

Az, hogy a faépületekben kárt okozhatnak és okoznak is, korábban is ismert volt - a nem jól felületkezelt fában megtelepednek azok a farontó bogár fajok, amelyek lárvái táplálékot jelentenek a harkály számára. Mostanában azonban változóban a helyzet harkályfronton, olyannyira, hogy az általuk okozott károk többsége beton- és téglaházat érint - mondta el az [origo]-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa. Az intézetet az elmúlt hónapokban sorra kapja a telefonhívásokat, a bejelentők értetlenül állnak a harkálytámadások előtt. Az esetek közös vonása, hogy az érintett épületeket Hungarocell típusú anyaggal szigetelték, viszonylag új építésűek vagy újonnan szigeteltek és többnyire 3-4 szintesek. A bejelentések elsősorban a budai kerületekből érkeznek, de a madarak a Pest környéki kistelepülések épületeit sem kímélik. Legutóbb egy frissen szigetelt, a 1970-es években téglából épült, 4 szintes társasháztól érkezett bejelentés: még le sem bontották az állványzatot, a harkály már neki is esett az új burkolatnak - magyarázza Orbán. Beszédes, hogy a kertben már csak egyetlen nem szigetelt épület maradt, amit nem is bántanak a harkályok. "Amikor az ember hazaérkezik, belép a kertkapun és térdig gázol a Hungarocellben. Egy időbe telt, mire rájöttünk, ki szemetel" - mondja Ágnes, aki a budapesti II. kerületben lakik, a forgalmas Margit körúttól néhány percnyire. Az új szigetelésű társasházon tavaly jelentek meg a harkály vágta lyukak.

Egyenlőtlen küzdelem

Az épületrongálásokra ott kerül sor, ahol lakóterületeink benyomulnak a madarak hegyes-völgyes-erdős élőhelyeire - a harkályok ezen belül általában azon a falon munkálkodnak, amelyik az élőhelyük felé néz, a tetőhöz közeli legmagasabb harmadban, mondják a madarászok hozzátéve: nem a harkályok támadnak többet, annyi változott, hogy az emberek elkezdték újraszigetelni a házakat.

A szigetelés cseréjét az állam is támogatja, a polisztirolhab-szigetelés általános technológiája szerint a Hungarocell-szerű szigetelőanyagra üvegszövet-háló, ragasztóanyag és műgyanta alapanyagú homlokzati színező vakolat kerül - magyarázza Sonnevend Ákos építészmérnök. Bár a technológia jó, tökéletesen kivitelezni szinte lehetetlen, ráadásul az építéskor általános eljárás, hogy a hőszigetelő táblákat habarcsfoltokkal ragasztják föl, a foltok között pedig üregek maradnak. Ez a légrés tehát mindenképp jelen van, és a kivitelezéskor a hálózással is lehetnek hibák. Az apró rovarok megtalálják az utat a szigetelőanyag alá, és a madarak is megtalálják rajta azokat a pontokat, ahol feltörhető a többrétegű borítás. (Itt említjük meg, hogy egy néhány hónappal ezelőtti kutatási eredmény rámutatott, miután hulladék lesz belőle, a szigetelőanyagokhoz használt polisztirol az óceánokba kerülve egy éven belül bomlani kezd, majd bomlásakor potenciálisan mérgező biszfenol-A (BPA) és PS-oligomer keletkezik. Egyes tanulmányok szerint ez a két vegyület károsíthatja az állatok hormonháztartását és jelentős hatást gyakorolhat a szaporító rendszerre. A témáról bővebben Nemcsak a torkukra akad - mérgezi az óceánokat a több százezer tonnányi műanyag hulladék című cikkünkben olvashat.)

Amikor a kakukkos óra perceg

Az, hogy pontosan mi viszi rá a harkályokat a rongálásra, még a szakemberek számára sem egészen világos. Valószínű, hogy közvetlen szerepe van benne annak, ha a kivitelezéskor nem tartják be a technológiai utasításokat, és percegő rovarok telepednek meg a szigetelés valamelyik rétegében vagy a szigetelés és a fal között, de akár az épületzajok is hallhatóvá válhatnak, és felkelthetik a kíváncsi madarak figyelmét. Ezt a magyarázatot igazolhatja egy hétvégi faház esete, amelynek egyik falát nagy valószínűséggel azért bontotta meg a fekete harkály, mert a fal túloldalán függő óra ketyegése kísértetiesen emlékeztet a fában másodpercenkénti ütemben rágó lárvák keltette zajra.

Az is elképzelhető, hogy a harkályok jelzőfaként, pusztán a kopácsolás hanga kedvéért használják a helyet. E madarak más fajokhoz hasonlóan harsány hangadással jelzik társaiknak területüket, és a nőstények is részben ilyen hangok alapján bizonyosodhatnak meg a hímek fizikai rátermettségéről. Ismeretes, hogy a harkályok pont e célból kopognak eszeveszetten a tányérantennákon. Ha ráütünk egy ilyen ház falára, a több négyzetméteres felületek messze hangzó dobként működnek, szinte bizonyos, hogy ez a hatás vonzza ide a harkályokat is - véli Orbán Zoltán.

Mi a megoldás?

Esetenként akár milliós károkról is lehet szó, ráadásul a probléma visszatérő, nem megoldás tehát az épület költséges és sok munkával járó újraszigetelése. Drasztikus megoldásként egyesekben felmerülhet a harkályok kilövésének lehetősége, ám ez két okból sem járható út. Az összes harkályfaj védett Magyarországon, ráadásul egy-egy madár eltávolítása maximum időleges megoldást jelentene, az pedig nyilvánvaló képtelenség, hogy minden harkályt kiirtsunk. A problémára nincs egyszeri megoldás, s a harkályok intelligens állatok, amelyek kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Hosszú távon megoldást csak új szigetelő eljárások vagy a meglévő szigetelések általános védelme hozhat, például ha eltartó háló kerülne a burkolatra - mondja Orbán Zoltán. A Hungarocell-típusú szigetelés mellett létezik egy másik, ám sokkal költségesebb út, a kőzetgyapotok alkalmazása - ennek a tűzállósága és hangszigetelése is jobb, ám 2-3-szor drágább, mint a másik - mondja az építészmérnök.

Addig is, amíg az építészek nem állnak elő ilyen ötletekkel, hasznos lehet a madarakat elriasztó tüll függöny, kreatív térelválasztó függönyök, álcaháló vagy zsinórra fűzött pillepalackok sora. Akik kényesek az efféle "sufnituning" megoldásokra, azok választhatják a madarak ablaknak ütközését megakadályozó, ott jól bevált, üveg felületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek háromdimenziós változatait. Az MME munkatársai a napokban a harkályok által támadott falakon tesztelik, tökéletesítik ezeket az eszközöket, amelyek ígéretük szerint 1-2 héten belül be is szerezhetők az egyesület webboltjában.