Felfedezték a világ első növényevő pókját

Mintegy 40 ezer pókfajt ismerünk, s eddig úgy vélték a kutatók, hogy valamennyi ragadozó: rovarokkal és egyéb állatokkal táplálkozik. Most kiderült, hogy legalább az egyikük, egy közép-amerikai ugrópók egészen más koszton él, ráadásul tápláléka megszerzéséhez egy rovaron át vezet az útja.

Bagheera-pók akácia-falattal

Christopher Meehan (Villanova Egyetem) és Eric Olson (Brandeis Egyetem) biológusok a Bagheera kiplingi nevű pókfaj viselkedését tanulmányozták, amely egész Közép-Amerika területén elterjedt. Az apró ízeltlábú kedvelt tápláléka az akácia, csakhogy a növény evolúciója során szövetségre lépett egyes hangyafélékkel: a hangyák védelmezik a kártevő rovaroktól, "cserébe" az akácia duzzadt, üreges töviseiben élőhelyet biztosít a számukra, levelei tövénél lévő mirigyeiből nektárt szivárogtat, levelei végén pedig speciális, táplálékul szolgáló részt növeszt. Ebbe a jól működő szimbiózisba tolakodik be a Bagheera-pók: a nektárból és a levelek végén lévő részekből egyaránt fogyaszt. Ahhoz, hogy ezt tegye, ki kell cselezni az akáciát védelmező hangyákat. Mindezt bámulatos ügyességgel teszi: remek látásával ugrálva cikázik az apró rovarok között.

Ez az első pókfaj a világon, amiről bebizonyosodott, hogy növényre "vadászik", az első, amelynek elsődleges tápláléka növény - mondja Meehan. A kutatók számára meglepő, hogy e soha nem látott viselkedést épp a hangyák által őrzött akáciákon figyelték meg - a hangyák és az akáciák közti kölcsönös egymásra utaltság ugyanis évtizedek óta jól ismert jelenség, közel fél évszázada végeznek erre irányuló megfigyeléseket a zoológusok. A pókok szerepére azonban egészen Olson 2001-es kutatásáig senki sem figyelt föl.

A kutatók megfigyeléseiket laboratóriumi körülmények között folytatták - az akácia-hangya-pók rendszer résztvevőinek nitrogén- és szénizotópjait vizsgálták más helyi pókokhoz képest. Az N-15-ös és az N-14-es  izotópok aránya információt nyújt arról, hogy milyen helyet foglal el egy faj egy táplálékláncban. Mint kiderült, a  Bagheera kiplingi e téren jobban hasonlít az akácián élő és táplálkozó hangyákhoz, mint bármely más vizsgált pókfajhoz. A C-13-as és a C-12-es izotóp aránya arra utal, milyen a kapcsolat egy állatfaj és a tápláléka között - e téren a  Bagheera-pókok szinte teljesen azonos értékeket mutattak az akácia levelei végén elhelyezkedő részekkel. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a Bagheera kiplingi tápláléka java részét közvetlenül vagy közvetve a hangyák által védett akáciákból szerzi, s ez különösen a Dél-Mexikóban begyűjtött egyedekre igaz.

Kifejlett Bagheera-pók fészkét védelmezi egy támadó hangyával szemben

Az eredmény arra hívja föl a figyelmet, hogy egy hangya és egy növény összehangolt evolúciója olyan szimbiózishoz vezethet, amely különösen sérülékeny egy harmadik faj támadásaival szemben, akár olyanéval, mint a pók, ami általában teljesen másféle táplálékot fogyaszt. A megfigyelések során az is kiderült, hogy a Bagheera-pókok nagy számban gyűlnek össze és szaporodnak az akáciákon; gyanítható, hogy a hímek is részt vállalnak a peték és az ifjú állatok védelmében - ez a tulajdonság gyakorlatilag szintén ismeretlen volt eddig a pókok között. Mindez azt jelentheti, hogy a Bagheera-pók növényevővé válása az evolúció során a társas viselkedésben is változásokat hozott - mutatnak rá a szakemberek. (A Bagheera-pókok viselkedését videón is megnézheti a BBC oldalán.)