Daruvonulás a Hortobágyon

Szeptember közepétől november közepéig évről évre több tízezer daru lepi el a Hortobágyot. A daruvonulás a puszta egyik leglátványosabb természeti jelensége, amelynek csúcsa általában október végére esik. Idén egy időben 79 ezer darut számoltak. Bár hazánk területén száz éve nem költ daru, a klímaváltozás miatt egyre többen jönnek, s néhány éven belül akár újra költhetnek is. Amint ottjártunkkor kiderült, valóságos daru-nagyhatalom vagyunk.

Arról volt szó, hogy a daruvonulás csodálatos naplementével társul, ahogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság internetes oldalán fogalmaz, "a daruvonulás a késő őszi naplementék eseménye". Az ember néhány óra alatt kényelmesen eljut a hortobágyi halastavakhoz, ott a filmekben jól megfigyelt mozdulattal szeméhez emeli távcsövét, felnéz az égre, és amit lát, soha nem felejti el. Amikor néhány napja arra jártunk, a naplementés darulesünket felülírta a szürke, lucskos időjárás és a csípős hidegben egy maroknyi halászcsapat első látásra meglepő viselkedése.

A hortobágyi halastavak közelébe érve a buszutat rövid vadkeleti zötykölődés követi: az 1915-ben üzembe helyezett, eredetileg ló vontatta hortobágyi kisvasút valaha a halgazdaság haszonjárműve volt, ezen szállították a halakat és a haleleséget is. Manapság menetrend szerint viszi a turistákat. Ennek részleteiről bővebben a kisvasut.hu-n tájékozódhatunk.

Október végére a 2000 hektáros hortobágyi tórendszer nagy részét már lecsapolták, így remek élőhelyet, átmeneti pihenőhelyet nyújt a különféle vízi madárfajoknak. Nagykócsagból több száz gyűlik össze ilyentájt, de láthatunk itt kis kócsagot, vörös gémet, kis és nagy kárókatonát, cinegéket, a tavakban rekedt halakat dézsmáló réti sast. A kisvasút végállomásánál leszállva nagykócsagot, szürke gémeket, számtalan egyéb madárfajt seregestül látunk is, még egy réti sas is megmutatja magát fenségesen uralva a nádast, a darvak viszont sehol. A kilátóra felkapaszkodva aztán elénk is tárul a magyarázat: az iszapban különös csoportosulás poroszkál, mozgásuk leginkább a hajóvontatókéra emlékeztet. Hat halász vonja hálóját, a tó területén kialakult mélyebb csatornákból vonóhálóval menekítik az ott rekedt halakat - magyarázza a beígért darvak távollétén bosszankodva a Magyar Madártani Egyesület helyi szakembere, a táj élővilágának ismerője, Fatér Imre. A nemzeti park munkatársaitól rövid telefonálás nyomán meg is kapja az információt: a darvak az elepi tavaknál húznak.

Az idén a beszámolók szerint az Észak-Európára köszöntő hirtelen hideg miatt korábban érkeztek meg a darvak (Grus grus) a Hortobágyra: már szeptember közepén 5000 példányt láttak a nemzeti park területén, a néhány hete zajlott daruszámláláskor pedig már 69 ezer madarat írtak össze. A darvak minden évben hullámokban, ahogy a szakemberek fogalmaznak, a hidegfrontok "hátán" érkeznek ide: a Skandináviában, a Baltikumban, illetve tőlünk északkeletre, az Oroszország területén költő madarak néhány nap alatt teszik meg az utat. Az erősebb fagyok érkeztéig maradnak nálunk, majd a Balkánon át, az Adriai-tengert átszelve az olasz csizma fölött az észak-afrikai, tunéziai, szudáni mocsarakhoz röpülnek, vagy a keleti útvonalat választva a Boszporuszon keresztül jutnak el Izrael területére, telelőterületeikre.

Vagyis valójában nem is a daruvonulás látható, aki ilyenkor ellátogat a Hortobágyra, az a darvak napi ingázását figyelheti meg: nappal a Hortobágyi Nemzeti Park körüli mezőgazdasági területeken táplálkoznak, késő délután kezdenek gyülekezni a pusztán, majd naplemente idején kisebb-nagyobb csapatokban húznak az égen éjszakázó helyükre, a hortobágyi halastavakra. Egy-egy csoport néhány madárból is állhat, de a többségük nagyobb csapatban repül többszörös V-alakban, amelyet tapasztalt, idősebb egyedek vezetnek. Mint minden vonuló madár, a daru is jól beosztja energiáját, és igyekszik kihasználni a légáramlatokat, a felfelé tartó légárral akár 1000 méter magasba is felszáll, és ilyenkor, húzáskor is hol ver szárnyával, hol vitorlázik. A repülés módját a vezérmadár adja meg, s a többi őt figyelve hasonló repülésre vált. A darvak évente 1-2 fiókát nevelnek, az őszi vonuláskor a családok még együtt mozognak, a Hortobágyon átvonuló csapatokban is jó számmal láthatunk kissé barnásabb színezetű fiatal madarakat.

Hallgassa meg a darvak hangját!

Táplálékul leginkább a kukoricatáblákon aratás után hátra maradt szemeket csipegetik, de rovarokkal is táplálkoznak. Mivel viszonylag nagy testű - gólyaméretű - madarak, a még lábon álló kukoricában is kárt tennének; hogy ezt kivédjék, a környéken gazdálkodók egyre magasabbra növő kukoricafajtákat termesztenek - magyarázza Fatér Imre. Az éjszakát a ragadozók miatt kell a vízen tölteniük: olyan mély vízbe állnak, ahova a róka nem képes behatolni.

Magyar madárvonulási atlasz

Herman Ottó és munkatársai a világon az elsők között, 1908-ban kezdték tudományos módszerekkel kutatni a madárvonulást. Az eltelt száz év alatt összegyűjtött adatok alapján a centenárium alkalmával megjelent madárvonulási atlasz szakmailag hitelesen, közérthetően, látványos illusztrációk százaival mutatja be a Magyarországon előforduló madárfajok vonulási szokásait, vándorútjait, telelőhelyeit. A kötet fejezeteit 73 magyar szakember írta, az ábraanyag összeállításához pedig mintegy 50 hazai természetfotós járult hozzá fényképeivel. A külföldi madárrajongókat angol nyelvű összefoglalók segítik az eligazodásban.

A 672 oldalas Magyar madárvonulási atlasz-t a Magyar Madártani Egyesület tagjai 50%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg a kijelölt boltokban.

A Hortobágyon emberemlékezet óta megszámlálhatatlan féle madárfaj költött, a daru azonban mindig kulcsszerepet játszott az itt élők életében. Őseink már a honfoglalás előtt szent állatként tisztelték, tolluk miatt nem is ölték meg őket, szőrhurokkal fogták be, vagy a háznál tartott példányok által elhullatott tollakat szedték föl. A kanász-juhász-gulyás-csikós hierarchiában fontos jelentése volt annak, ki milyen madár - kakas, gácsér, bakcsó, gém, túzok, daru - tollát tűzi fejfedője mellé. A darutollat csakis csikósok hordhatták, és a hídi vásárokban juthattak hozzá borsos áron - magyarázza Fatér Imre. A daru és tolla köré olyan erős szimbólumrendszer épült, hogy valódjában értékmérő vált belőle: a darutollat adó formájában is elfogadták, és végrendeletben hagyományozták az utódokra.

A darvászat, a darvak tojásának begyűjtése és a fiókák emberhez szoktatása külön mesterség volt. A szelídített madarakat házőrzőként használták a tanyákon - remek látásuk és hangos riasztásuk miatt jobbak voltak a kutyáknál. Jó látásuk ellenére Magyarországon a darvakra a legnagyobb veszélyt a légvezetékek jelentik, amelyeknek a szürkületi behúzáskor olykor nekirepülnek.

A mocsarak, tavak lecsapolásával, a 19. század második felében megkezdett folyószabályozással azonban eltűntek a nálunk fészkelő darvak, és minimálisra zsugorodott a vonulás során itt megpihenő darvak száma is. Hazánk területén száz éve nem költ daru, az utolsó hazai fészkelést a 19-20. század fordulóján Fonyódnál jegyezték fel.

Változást az hozott, amikor 1973-ban létrejött a Hortobágyon Magyarország első nemzeti parkja. A 81 ezer hektáron elterülő nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek, területén egész évben tilos a vízi madarak vadászata, s a halastavak lecsapolását természetvédelmi szempontokhoz időzítik. Az itt állomásozó darvak száma emiatt az 1980-as évek közepétől folyamatosan emelkedett, és emelkedik ma is: míg az 1980-as években csupán körülbelül 30 ezer madarat számláltak, 2007-ben az egy időben itt látott darvak száma meghaladta a százezres nagyságot. A változást az is jelzi, hogy több mint 340 madárfajt figyeltek itt meg, a Hortobágy Európa legjelentősebb átvonuló helye lett.

Hogy miért jön egyre több daru? A fő ok a klímaváltozás, amely a darvak itt-tartózkodását segíti elő: a féltekénken egyre északabbra szorul az állandó fagy határa, s egyre bővül az a mocsaras terület, amelyen a darvak ideális fészkelőhelyet találnak. Az emiatt egyre szaporodó daruállomány dél felé is terjeszkedik, és várhatóan a daru fészkelő területe a közeljövőben Csehország felől eléri majd Magyarország északnyugati határvidékét. A nálunk megpihenő darvak számát az általános állománynövekedés mellett kétségkívül gyarapította az is, hogy gyakorlatilag megszűnt a faj Fekete-tenger melléki pihenőhelye és vonulási útvonala, valamint hogy a nyugat-európai vándorutakon vonuló állomány egy része is nálunk jelenik meg.

Naplementével vagy anélkül, a daruvonulást hazánk területén november végéig láthatjuk.

Vezetett túrák a darvak nyomában

A Hortobágyi Nemzeti Park minden évben szervez darumegfigyelést csoportok és egyéni vendégek számára egyaránt.

• Az idei hátralévő időpontok: október 24., október 25.
• Találkozás: délután 2-kor a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjánál (Hortobágy település)
• Program időtartama: 4 óra
• Részvételi díj:  felnőtt  1500 Ft/fő, gyerek/nyugdíjas 500 Ft/fő, családi jegy 3000 Ft
• Kapcsolat: Hortobágyi Nemzeti Park, 06/52 589 110

Aki ezekről lemarad, még ne keseredjen el, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében fél- és egész napos madármegfigyelő ökotúrán vehet részt a Borsodi Mezőség, a Bükk, a Hevesi-sík, a Hortobágy és a Jászság területén is. Kapcsolat: Fatér Imre (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), [e-mail], ([phone]