Szeméttel töltött madarak - már az állatok gyomrában is látható az óceáni hulladék

Műanyakupakok tömkelegét, felismerhetetlenné roncsolódott használati tárgyakat, de még öngyújtót is találtak azoknak a Csendes-óceán kellős közepén született és elhullott madárfiókáknak a gyomrában, amelyek életükben feltehetően soha nem találkoztak az emberrel. A Laysan-albatroszok tragédiája, hogy táplálékukat épp az óceánnak azon a részén keresik, ahol egyre nagyobb kiterjedésű, mára gigantikussá nőtt szemétszigetként gyűlik Amerika és a Távol-Kelet műanyaghulladéka. Dr. Lindsay C. Young és kutatócsapata ma publikált eredményei elsőként teszik nyilvánvalóvá, miként súlyt egy állatfajt a szemétsziget léte - erről nyilatkozott az [origo]-nak.

A Laysan-albatroszok a Csendes-óceán északi régióinak nagy testű szárnyasai. Költeni az emberi településektől távol eső apró szigetekre járnak, látszólag háborítatlan életükben mégis megmutatkozik az ember tevékenysége. Már-már ironikus, hogy a fajt az evolúció során kialakult igen praktikus tulajdonsága teszi sebezhetővé: nem különösebben válogatós, egyaránt vadászik apróbb halakra és fogyaszt az elhullott állatok vízfelszínen lebegő teteméből. Ezek a mindenevő madarak az elmúlt években azzal kerültek a figyelem középpontjába, hogy étrendjükben megjelent és mára bizonyítottan egyre nagyobb helyet foglal el az emészthetetlen műanyag hulladék.

Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget

Hogy honnan kerül a szemét a madarak gyomrába? A Csendes-óceán északi medencéjének legfőbb áramlási rendszerében egy az óramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlási rendszer mozog: Panama partjainál Északi-Egyenlítői-áramlásként indul, nyugati irányba átszeli az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulva Kuro-Shio-áramlásként folytatja útját, majd északon ismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Kanada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefelé fordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Amerika nyugati partjai mentén. E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömegben, körülbelül a 135. és a 155. nyugati hosszúsági és a 35-45. északi szélességi fokok között valósággal megreked az áramlatok által idehordott szemét, amely mára a szerény becslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint 1,5 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez a teljes Csendes-óceán 0,41-8,1 százaléka, hozzávetőleg tizenötszöröse Magyarország területének). A "Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget" akár több millió tonnányi hulladékból is állhat.

Mérete és sűrűsége ellenére a szennyezés nem látható a műholdfelvételeken, mivel nagy része a felszín alatt lebeg. Egyre általánosabban elfogadott és bizonyított nézet szerint a szemétsziget két nagyobb részre oszlik: nyugati része Japánhoz közel, míg keleti tömbje Hawaii és Kalifornia partjai között gomolyog. A kettő között egy kevésbé sűrűn szennyezett terület terül el a Hawaii-szigetektől északra.

Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget

Augusztus végén tért vissza közel egyhónapos expedíciójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysége elsőként vizsgálta meg közelről a Csendes-óceánon hömpölygő, több millió tonnányi műanyaghulladékból álló szemétszőnyeget. A kutatókat megdöbbentette a látvány, amely az egyre növekvő és egyre sűrűbb szeméttengerben úszva fogadta őket.

A Project kaiseiről szóló képes beszámolónkat Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget című cikkünkben láthatja.

Az óceán élővilágára, az itt táplálkozó madarakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a szennyezés, ennek a szomorú jelenségnek járt utána egy zömében hawaii biológusokból és ökológusokból álló kutatócsoport. A Lindsay C. Young vezette csapat azt vizsgálta, hogy az óceánban sodródó-lebegő műanyaghulladék milyen mértékben érinti az egymástól 21 050 kilométeres távolságra fekvő Kure-atollon, illetve az Oahu-szigeten fészkelő Laysan-albatroszokat (Phoebastria immutabilis). Két éven keresztül 22 felnőtt egyed lábára szerelt apró műszerek, geolokátorok segítségével tanulmányozták azt, hova járnak táplálékért a madarak, s emellett mindkét helyszínen fiókák tetemeiből vett mintákon keresztül vizsgálták, mennyi és milyen összetételű emészthetetlen hulladék halmozódik föl szervezetükben.

Az üdítőskupak folytatja útját

Mint kiderült, a Kure-atollon kikelő fiókák oahui társaikhoz képest tízszer nagyobb mennyiségben kapnak élelemként szüleiktől visszaöklendezett műanyagot, míg normális táplálékból nagyjából ugyanannyit kapnak. A felnőtt madarak által bejárt útvonalakat tanulmányozva világossá vált, hogy a költés korai szakaszában a két kolónia által bejárt óceáni területek között nincs átfedés, viszont a Kure-atollon fészkelő albatroszok táplálékszerző területe nagyobb mértékben esik egybe a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget nyugati hulladékárjával - mondta el az [origo]-nak a kutatást vezető dr. Lindsay Young, aki levélben válaszolt kérdéseinkre. Ez egybevág a kutatók azon eredményével, hogy az itteni fiókák tetemeiben tízszeres mennyiségben találtak műanyag szemetet - pillepalackkupakot, egyéb műanyagtöredékeket, de még öngyújtót is. A műanyag megreked a madár emésztőrendszerében, elzárja a beleit, felgyűlik a belső szervek között, és mérgező összetevők válnak ki belőle. Az állat egyre kevesebb táplálékot képes magához venni, miközben éhezik, majd elpusztul.

A Kure-Atollon költő Laysan-albatroszok táplálkozási területének változása (a melegebb színek a leggyakoribb elterjedést mutatják, a költőhelyet sötét háromszög jelöli). a) tojások költése b) kikelt fiókák c) fejlett fiókák d) költésen, etetésen kívüli időszak

Az, hogy pontosan miért eszik meg, illetve felöklendezve miért táplálják az albatroszok fiókáikat is hulladékkal, még nem egészen világos a kutatók előtt. Lehetséges, hogy halászat közben tápláléknak nézik, vagy a zsákmányállatok testére tapadva, bogozódva jutnak be a madarak szervezetébe, esetleg épp a hulladékon tapad meg egy-egy finom falat, például halikrák. Az albatroszok ráadásul rendszeresen nyelnek le a vulkánkitörésekből származó, a víz felszínén lebegő horzsakövet, hogy segítsék emésztésüket. Dr. Young szerint elképzelhető, hogy horzsakőnek nézik a hulladékot.

Ráadásul a Kure-atollon vizsgált valamennyi tetemben találtak a halászatban használatos eszközökből származó darabokat, míg az oahui egyedek szervezetében mindössze kettőben - ez arra figyelmeztet, hogy az óceáni halászat nem kizárólag az úgynevezett "mellékfogásokon", a véletlenül a hálóba akadt, nem szándékosan kifogott egyedeken keresztül veszélyezteti az albatroszokat.

A nagy versenyben nincs idő figyelni

A táplálékszerzés az állatvilágban az energialeadás és -felvétel játéka: az egyed, legyen az nagyragadozó, szöcske vagy albatrosz, úgy igyekszik maximalizálni tápanyagbevitelét, hogy az a lehető legkisebb energiaveszteséggel járjon. A Laysan-albatroszok is ezt az utat járják, mindig pontosan követve a leghatékonyabban elérhető táplálékforrást. A kifejlett egyedek által bejárt terület éves szaporodási ciklusuk során változik, az eredmények szerint mindkét vizsgált kolónia madarai azonos ciklust követnek. A költés alatt, illetve a fiókák etetésének korai szakaszában a szülők a fészkelőhelyhez közel eső nyílt, trópusi-szubtrópusi vizekre járnak táplálékért. Amikor a fiókák már nagyobbak, a szülők egyre messzebb repülnek, hidegebb, táplálékban gazdagabb, északabbra eső vizekre. (Az albatroszok szaporodási ciklusa igen hosszú: a költés körülbelül tíz hétig tart, a szülőpár ezután egy éven át eteti egyetlen fiókáját.)

Laysan-albatrosz és fiókája

Bár a két kolónia szennyezettsége közti különbség kézenfekvő magyarázata, hogy a két csoport szezonálisan más-más óceánterületeken táplálkozik, lehetséges, hogy a fajon belüli versengés is szerepet játszhat benne - magyarázza dr. Young. Oahun körülbelül 75 pár fészkel, köztük kisebb lehet a fajon belüli, táplálékért folytatott versengés, mint a Kure-atollon, amely 3900 pár költőhelye. Ebből következhet, hogy az oahui madarak kisebb területet járnak be táplálékért. Az, hogy mindkép populáció fiókái azonos mennyiségű valódi táplálékhoz jutnak, azzal magyarázható, hogy a kure-atolli felnőtt példányok a táplálékért folytatott nagyobb verseny miatt kevésbé válogatnak az élelemben, és gyakrabban csípnek föl hulladékot. A tény, hogy mindkét albatroszkolónia egyedeinek szervezetében találtak hulladékot, mindenesetre azt mutatja, hogy bár eltérő területekre járnak táplálékért, a hulladék itt is, ott is jelen van. Korábbi kutatások szerint a szemét a legnagyobb koncentrációban tavasszal és a kora nyári hónapokban sűrűsödik fel, ami egybeesik a fiókák kikelését követő időszakkal.

Megdöbbentő képek

A Midway-Atoll, avagy Midway-szigetek mintegy 6 négyzetkilométeren elterülő atoll. A Hawaii-sziget északnyugati csoportjaihoz tartozó szigetcsoport a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget kellős közepén húzódik, a szemét partjait verdesi. Körülbelül 1,5 millió Laysan-albatrosz fészkel itt. A felméréske szerint évente több tízezer fióka pusztul éhen, vagy mérgeződik meg. Chris Jordan fotográfus egy expedíció keretében idén szeptemberben több hetet töltött a Midway-atollon, hogy dokumentálja, milyen pusztítást végez a hulladék az albatroszfiókák között. Amint internetes blogjában fogalmaz, maximálisan hűséggel igyekeztek dokumentálni a látottakat, a képek elkészítése érdekében egyetlen apró hulladékdarabot sem mozdítottak meg, helyeztek odébb - a felvételek az elpusztult fiókák gyomortartalmát mutatják úgy, ahogy rájuk találtak.

További képek

Az már bizonyított, hogy a szervezetükben felhalmozódó hulladék milyen gátló hatással van a fiókák fejlődésére, az azonban még nem tisztázott, milyen arányban áll ez a jelenség a fiókahalálozással.

A hulladékot nyelő tengeri állatok helyzetét számos más kutatás vizsgálja, a tengeri madarak mellett több faj: fókák, teknősök, delfinek fennmaradását veszélyezteti a tengerek, óceánok szennyezése. De egyes vizsgálatok szerint nem csupán ezek a nagyobb testű élőlények érintettek: a mikroszkopikus élőlények, a planktonok a hulladék apró részkere bomlott részeit nyelik le - figyelmeztet dr. Young. A műanyag a sós vízben ráadásul nem csupán darabolódik, bomlik is, és bomlásakor potenciálisan mérgező anyagok kerülnek a vízbe.