Vágólapra másolva!
A tigrisek két évtizeden belül teljesen eltűnhetnek természetes élőhelyeikről, ha nem teszünk határozott lépéseket kihalásuk ellen. Csupán 3500 egyedük él a vadonban, míg száz éve még százezren barangoltak Ázsia erdeiben, minden alfajuk veszélyeztetett. "A tigrisek megmentése egy teszt; ha sikerül, a bolygót is képesek leszünk megmenteni" - ennek a gondolatnak a szellemében gyűltek össze a múlt héten a nepáli Katmanduban a világ tigriskutató szakemberei és természetvédői, köztük a Világbank és a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet vezetői, valamint szakpolitikusok a világ 20 országából, hogy közösen keressenek megoldást a még megmaradt tigrispopulációk megmentésére.
Vágólapra másolva!

Nincs más állatfaj, amely az ember számára ennyire erőteljesen jelképezné a természet ösztönös vadságát és tökéletességét. Az Animal Planet televízió 73 ország 53 ezer nézőjének körében néhány éve végzett felmérése alapján a csíkos bundás, átható tekintetű nagyragadozó a legnépszerűbb állat. (A tigris a szavazatok 21 százalékával jutott az első helyre, utána - szoros versenyben - a kutya következik 17 százalékkal. Nem sokkal marad el a négylábú kedvenctől a delfin, amelyet 13 százalékkal juttattak a harmadik helyre a nézők.)

Részben "népszerűsége" okozza vesztét is: az Ázsia számos államában uralkodó néphit szerint a tigrisek szinte minden porcikája, még porrá őrölt bajsza is remek gyógyszer. A fekete piacon egy kifejlett példány teteméért körülbelül 15 ezer eurót kérnek, bundája is keresett árucikk - állítja a Sumatran Tiger Trust nevű brit környezetvédelmi szervezet. Az illegális vadászat mellett fennmaradását élőhelyének zsugorodása és feldarabolódása, zsákmányállatainak eltűnése fenyegeti. Ott, ahol az élőhely csökkenése miatt bekényszerül az ember által egyre sűrűbben lakott vagy megművelt területekre, kilövik a veszélyes példányokat.

A tragikus számok ellenére a katmandui Global Tiger Workshopon felszólaló szakemberek, környezetvédők szerint még mindig van esély, hogy a tigrist a jövő generációi ne csak a Dzsungel könyve oldalairól vagy az állatkertek kifutóiból ismerjék. Ahogy Mahendra Shrestha, a washingtoni székhelyű Save the Tiger Fund vezetője fogalmaz: ez nem az űrkutatás, a tigrisek védelméhez nem kell új dolgokat felfedezni. Megfelelő törvényekkel, az illegális vadászatot megakadályozó vadőrhálózattal és a még meglévő tigrisélőhelyek védelmével javítható lenne a helyzet. Mindehhez azonban határozott politikai elszántság és erős nemzetközi támogatás szükséges - emelik ki a résztvevők végső állásfoglalásukban.

Elterjedés

A ragadozók rendjébe, a macskafélék családjába tartozó tigris (Panthera tigris) valaha a Közel-Kelettől a Távol-Keletig Ázsia nagy részét uralta. Az elmúlt évszázad elején még több mint százezer tigris kóborolt vadon világszerte, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) adatai ma már csupán 3400-5100-ra, a legoptimistább becslések 7000-re teszik a számukat. Pusztulásukat nagyrészt élőhelyük eltűnése okozta. Az erdőirtások miatt csak az elmúlt évtized során 40 százalékkal csökkent azoknak az erdőknek a kiterjedése, amelyben tigrisek élnek - mutatott rá a konferencián John Seidensticker, a Smithsonian Nemzeti Állatkert vezető ökológusa.

Napjainkban csupán az eredeti elterjedésének mindössze 7 százalékán, összesen 76 egymástól elkülönülő területen, Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és - legnagyobb számban - Indiában élnek szabadon tigrisek. További 543 olyan töredékpopulációjuk is ismert, ahol bár élnek, számuk túl kicsi ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhasson az állományuk.

Forrás: AFP

Sérült nőstény szumátrai tigris egy menhelyen. Az állatot 2009. október 21-én ejtették fogva egy dél-acehi faluban Szumátra szigetén. Az őt ellátó állatorvos elmondása szerint a lábán látható seb 5 hónapos lehet

Idén augusztusban egy állatkerti tigrist kaszaboltak szét orvvadászok Indonéziában. A rendőrség szerint a tetteseknek a mára a kihalás szélére jutott, súlyosan veszélyeztetett szumátrai tigris értékes bundájára és csontjaira fájt a foga. A nősténytigrisnek jószerivel csak a zsigereit hagyták a ketrecben.

Forrás: Wikimedia Commons

A világ tigrisállománya az elmúlt évszázad során töredékére zsugorodott

Sok helyen kevesen

Egy populáció életképességének megítélésénél az egyedek számánál is fontosabb az effektív populációméret (Ne). Ez azt mutatja meg, hány egyed képes valójában részt venni az utódnemzedék létrehozásában. E tekintetben számos tigrispopuláció van igen nagy veszélyben, sok olyan populáció él ugyanis egymástól elszigetelten, amelyek önmagukban túl kicsik ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhassanak. Ilyen helyzetben van például a nepáli Chitwan Nemzeti Park tigrisállománya, ahol az effektív populációméret a kifejlett egyedek számának mindössze 40 százaléka.

Származás

A fennmaradt fosszíliák arra vallanak, hogy minden macskaféle közös őse egy mintegy 25 millió évvel ezelőtt, a mai Ázsia területén élt faj lehetett. A Panthera nem, amelyhez a ma élő oroszlánok, leopárdok, jaguárok és tigrisek tartoznak a macskafélék legősibb neme: 2-3,8 millió éve alakult ki, egyes morfológiai és genetikai eredmények pedig arra utalnak, hogy a tigris az elsőként ágazott el a Panthera nem törzsfájáról.


A tigris nyolc alfajából három mára biztosan kihalt: a Bali szigetén élő bali tigrist (Panthera tigris balica) az 1940-es években, a Jáván honos jávai tigrist (Panthera tigris sondaica) az 1980-as években látták utoljára. A Takla-Makán száraz völgyeiben, az Amudarja és Szirdarja folyók mentén, a Kaszpi-tenger partjainál, Kelet-Törökországban, illetve a Tigris és az Eufrátesz völgyében valaha élő kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) az 1970-es években pusztult ki. A szakemberek idei állásfoglalása alapján ezt az alfajt 2009-től azonosnak tekintik a szibériai tigrissel. A még fennmaradt öt alfaja mind veszélyeztetett egy, a szumátrai tigris kritikusan veszélyeztetett.

A legnagyobbak Szibériában

Legelterjedtebb alfaja a bengáli avagy királytigris (Panthera tigris tigris) Indiában és Bangladesben honos. Nemrégiben még körülbelül 2 ezer példányra tették a számukat, ám egy az indiai kormány által felállított tigrisvédelmi hatóság már csupán 1165-1657 vadon élő tigrisről számolt be, ami egy évtized alatt 60 százalékos pusztulást jelent. A bengáli tigris védelmére 1972 óta számos lépést tettek, ám a tigrist változatlanul pusztítják, olyan mértékben, hogy legalább egy indiai rezervátumból, a Sariska Tigrisrezervátumból teljesen kiirtották őket. Védelmének érdekében számos megoldással próbálkoznak, így például az elmúlt években műholdas nyomkövetővel ellátott nyakörvvel igyekeznek felmérni és követni a bengáli tigrisek elterjedését India legnagyobb tigrisrezervátumában, a nyugat-bengáliai Sunderbans nemzeti parkban.

Forrás: AFP

A Bengáli-öbölhöz és az indiai-bangladesi határhoz közeli, mintegy 26 ezer négyzetkilométeres Sunderbans a világ legnagyobb mangrove-rezervátuma, amely azonban a tengerszint-emelkedés és parti erózió miatt zsugorodik. Húsz éve a helybélieknek még eszük ágában sem lett volna a mangroveerdőkben halászni, manapság azonban nyugodtan megtehetik: a mangrovemocsár egyre pusztul, a tigrisek pedig kénytelenek máshol zsákmány után nézni. A mocsárvidék pusztulása miatt a tigrisek zsákmányállatai, így például a bordás krokodilok, halak, nagy testű rákok fogyatkoznak, s emiatt a nagymacskák száma is vészesen csökken. Az 1960-as években még 500 tigris élt Sundarbansnál, ma már egyes források 400-ra, mások csak 250-270-re teszik számukat. Az élőhely zsugorodása miatt megszaporodtak az ember és a ragadozó közti konfliktusok: a tigrisek a szigetek között úszkálnak, s néha betérnek a településekre is, az utóbbi öt évben mintegy 50 ember életét oltották ki.

Nyomok, csapdák, ürülék

A mancsnyomok, fotócsapdák és a nyomkövetés után már az állatok ürülékét is felhasználják a kutatók arra, hogy megállapítsák, pontosan hány tigris él egy adott élőhelyen. Az ürülékből származó DNS-minták elemzése különösen olyan helyszíneken juthat fontos szerephez, ahol nehézkes lenne kamerákat elhelyezni. Ilyen például a Gangesz-deltában található Sundarbans Nemzeti Park mangrove-övezete, de ott is hasznos lehet a módszer, ahol kevesebb tigris él nagyobb területen, például Oroszország keleti részén. A DNS-mintákból ezenkívül ki lehet deríteni a beltenyésztettség fokát is.


Főként Oroszország távol-keleti vidékein él a tigris legnagyobb testű alfaja, a szibériai tigris (Panthera tigris altaica). Hímjei több mint 2 mázsát nyomnak. Itt élő populációja a faj védelmének köszönhetően sokat gyarapodott az 1930-as évek óta, amikor az IUCN adatai szerint csupán 20-30 egyedet számlált. Egy 2005-ös átfogó számlálás szerint körülbelül 330-400 kifejlett példány él egyetlen összefüggő populációban hatalmas kiterjedésű élőhelyén. A növekedés a szakértők szerint elsősorban az 1950 és 1980 közötti fajvédelmi intézkedéseknek köszönhető: akkoriban tiltották be teljesen a tigrisek kilövését, védett területeket alakítottak ki a nagymacskák számára, és tudományos kutatásokba kezdtek. Néhány szibériai tigris él még Kína északi területein, a hajdani észak-koreai állományról nem állnak rendelkezésre információk.

A legkisebb termetű alfaj, az Indonéziához tartozó Szumátrán élő szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) állományát 400-500-re becsülik, ám az emberrel való állandó konfliktusok, illetve szerveinek illegális kereskedelme miatt számuk rohamosan csökken. A genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy ez az alfaj elszigeteltsége miatt hamarosan külön fajjá válhat, ha addig ki nem pusztul.

ForrA!s: [origo]

Szibériai tigrisek a kínai hengdaohezi szaporító központban. Az 1986-ban létrehozott intézet a világ legnagyobb szibériai tigriseket szaporító centruma. A szibériai alfaj vadon Északkelet-Kína, Kelet-Oroszország és (talán) Észak-Korea sűrű erdeiben él

Csupán 2004 óta tekintjük önálló alfajnak a második legkisebb testűt, a maláj tigrist (Panthera tigris jacksoni). A Maláj-félsziget déli részére zsugorodott az élőhelye, ahol 600-800 példány él szabadon, ezzel a bengáli és az indokínai alfajok mögött ez a legnagyobb tigrispopuláció. A maláj tigris Malajzia nemzeti jelképe, számuk ennek ellenére csökken élőhelyének feldarabolódása és az orvvadászat miatt.

Kambodzsa, Kína, Laosz, Burma, Thaiföld és Vietnam hegyeinek erdeiben él az indokínai tigris (Panthera tigris corbetti). Teljes állományát 1200-1800-ra becsülik, ám ezek nagy része fogságban él. Mint a Távol-Keleten általában, a tigrist ezeken a területeken is elsősorban a népi gyógyászatban felhasznált szerveiért vadásszák illegálisan.

A dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis) Földünk leginkább veszélyeztetett állatfajainak egyike. Csupán 20-30 egyede élhet még, valamennyi Kínában, fogságban, és ezek az egyedek is olyan közeli rokonai egymásnak, hogy a faj fennmaradásához szükséges genetikai változatosság már nem áll rendelkezésre. Eredeti élőhelyén valószínűleg kihalt, az 1970-es évek óta nem jegyezték észlelését.

Hibridek

A tigris, mint jó néhány faj, képes fogságban szaporodni legközelebbi rokonaival, az oroszlánnal, a leopárddal és a jaguárral. Mesterségesen létrehozott hibridjei közül a leggyakoribb az oroszlánnal való párosítás. A liger egy hím oroszlán és egy nőstény tigris utóda, míg a tigon apja egy tigris, anyja pedig oroszlán. A ligerek a legnagyobb ismert nagymacskák, míg a tigonok hajlamosak a törpenövésre. Mindkettőjük hímjei sterilek, nem képesek utódokat nemzeni, a nőstények viszont fertilisek. Minthogy a két faj elterjedési területei meglehetősen távol esnek egymástól, természetes keveredésük elképzelhetetlen, az ismert hibrid példányok mindannyian emberi segédlettel jöttek létre, sokan közülük cirkuszok előadásaiban szerepelnek.

A tigrisalfajok közötti szaporodás főként fogságban fordul elő, de létrejöhet a természetben is ott, ahol az alfajok élőhelyeik határvidékein találkoznak. (A különleges hibridekről részletesebben A vaskori disznó és sorstársai című cikkünkben olvashat.)

Fogságban, "tisztán"

Tavaly meglepetést hozott a fogságban élő tigrisek génvizsgálata. Mint kiderült, az állatkerti tigrisek között sokkal több őrzi ősei tiszta vérvonalát, mint amennyiről a fajfenntartó programok tudtak, derítette ki egy amerikai genetikai vizsgálat. Könnyen lehet, hogy ezek az állatok jelentik a még vadon élő alfajok fennmaradásának zálogát, mára ugyanis legalább ötször annyi tigris él fogságban, mint eredeti élőhelyén. 105 fogságban tartott tigris genetikai állományát vizsgálták meg egy új módszerrel. Az úgynevezett igazolt alfaji származás (Verified Subspecies Ancestry, VSA) vizsgálat eredményei szerint a fogságban élő tigrisek között kimagaslóan magas azok száma, amelyek azonos alfajhoz tartozó ősöktől származnak, így tiszta vérvonalat örökítenek tovább; a vizsgált állatok közül 49 példány egyértelműen besorolható a Földön élő öt tigrisalfaj valamelyikébe, míg 56 bizonyult keveréknek. Olyan példányok is vannak, amelyek génállománya a vadon élő tigrisekénél is gazdagabb és tisztább; ez vélhetően a sok évtizedes tenyésztői munka eredménye - állítják a kutatók.

Jelenleg nagyjából ezer fogságban tartott tigrist, azaz a bolygón élő teljes állomány alig tíz százalékát tartják számon "alfaj-tisztaként", és csak ezeket vonják be a fajkonzerváló programokba. 2007-ben az így nyilvántartott egyedek között megközelítőleg 420 szibériai tigris, 290 szumátrai tigris, 200 bengáli tigris, 110 maláj tigris, 70 dél-kínai tigris és 10 indokínai tigris szerepelt.

Egy a biztos: újra találkoznak

A katmandui találkozó összegzéseként elmondható, hogy a tigrisek védelmével kapcsolatos globális helyzet katasztrofális. Az utóbbi száz év alatt töredékére csökkent populáció tovább zsugorodik: csak Indiában 1995 és 2005 között 3500-ról 1300-ra esett vissza az állomány, és teljesen eltűntek a tigrisek több területről, így például a Kaukázusból, Közép-Ázsiából, Baliról és Jáváról is. A katmandui találkozó résztvevői az úgynevezett Katmandu Deklaráció-ban 17 pontban foglalták össze a teendőket. Ebben egységes politikai elkötelezettséget várnak a világ államaitól, továbbá 2010-et a Tigris évének nevezték ki. A tigris által lakott országokat arra szólították föl, hogy olyan természeti "ütközőzónákat" hozzanak létre, amelyek összeköttetést, folyósókat teremtenek a kulcsfontosságú tigrisélőhelyek között, valamint állítsák le, illetve ne támogassák azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, beruházásokat, amelyeket a tigrisek legfontosabb szaporodóterületein indítanak. A helyi közösségekben ösztönözzék a fenntartható gazdálkodást és azoknak a módszereknek, gyakorlatoknak az elterjedését, amelyekkel a minimálisra csökkenthetők a tigrisek és az ember közti konfliktusok. A tigrisek védelmében felszólították a világ országait a veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) szabályainak betartatására, az Interpol és az illegális kereskedelmet kontrolláló egyéb szervezetek tevékenységének kiterjesztésére.

Forrás: AFP

Folytatásaként 2010 januárjában a tigrislakta országok szakminiszterei Thaiföldön találkoznak majd, szeptemberben a legmagasabb kormányzati résztvevőkkel, az oroszországi Vlagyivosztokban rendeznek "tigris-csúcsértekezletet". Oroszország az egyetlen hely a világon, ahol a tigrisállomány a múlt század közepe óta jelentősen növekedett, és jó tíz éve stabilnak tekinthető, eséllyel a további gyarapodásra. Itt él egyben a legnagyobb populáció, a világon élő tigrisek mintegy 11 százaléka.

A Vörös Lista kategóriái

  • Kipusztult (Extinct) - már az utolsó ismert példánya is elpusztult
  • Vadon kipusztult (Extinct int the wild) - a fajnak csak emberek által tartott, mesterségesen, fogságban vagy termesztésben élő egyedei léteznek
  • Súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered) - a kipusztulás közvetlen közelébe került, kihalófélben lévő fajok
  • Veszélyeztetett (Endangered) - fajok, amelyeket a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetükben már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fog fenyegetni
  • Sebezhető (Vulnerable) - fajok, amelyek a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetükben előreláthatólag a kihalás szélére fognak kerülni
  • Mérsékelten veszélyeztetett (Near Threatened) - potenciálisan veszélyeztetett fajok, amelyeket jelenleg nem fenyeget a kihalás veszélye, de védelem nélkül előreláthatólag a veszélyeztetett fajok közé kerülnek
  • Nem veszélyeztetett (Least Concern) - elterjedt fajok, amelyeket jelenleg nem fenyeget a kihalás veszélye
  • Adathiányos (Data Deficient) - fajok, amelyekről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat

A Vörös Listán nem szereplő fajok

  • Fosszilis (Fossil) - főleg megkövült maradványokból ismert élőlények. Általában a 10 ezer évnél régebben kihalt fajok
  • Régen kihalt (Prehistoric) - a 16. század előtt kihalt fajok
  • Közönséges (Secure) vagy háziasított (Domesticated) fajok