Csak a denevérek használják agyuk mindkét felét a halláshoz

Az állatok közül egyedül a denevérek használják agyuk jobb és bal felét is ahhoz, hogy a hangok különböző jellemzőit feldolgozzák - állapította meg egy amerikai kutatás.

A majmoknál és egyetlen más állatnál sem fedezték még fel a két félteke specializációját a hangok feldolgozásánál, vagyis azt, hogy a bal félteke a gyors, a jobb a lassú hangok esetében működik jobban.

Nem csak mi használjuk mindkét agyféltekét

Az eredmények cáfolják azt a nézetet, amely szerint csak az ember használja a hangok egyes jellemzőinek megkülönböztetésére az eltérő agyféltekéket - írta közleményében Stuart Washington, a Frontiers of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a Georgetown Egyetem kutatója.

Nem csak az ember, de a denevérek is használják agyuk mindkét féltekéjét a halláshoz - eddig azt hittük, egyedül vagyunk ezzel a tulajdonsággal Forrás: Wikipedia

Kifejtette, hogy a jobb félteke "lassúbb" beállítása teszi lehetővé azt, hogy az ember azonosítsa a beszélőt, hangszínéből felmérje a hangulatát, ez segít koordinálni az emberi csoportok tevékenységét, amely végül a kultúra kialakulásához vezet.

A gyors bal félteke

A denevérek a "gyors" bal féltekét arra használják, hogy egymás kommunikációját megkülönböztessék, mivel ezek a hangok gyorsan váltanak frekvenciát. "E nélkül nem tudnának a többi denevérrel kommunikálni, márpedig ezek az állatok az embernél is szociálisabb lények" - fejtette ki Washington.

A lassú jobb féltekére is szükségük van, hogy az ultrahangos navigációval zsákmányaik, a gyors mozgású rovarok sebességét megállapítsák.

A hím denevérekre jellemzőbb, mint a nőstényekre, hogy asszimetrikusan használják agyukat Forrás: Facebook/Tolga Bat Hospital

Inkább a hímekre jellemző

Ez az asszimetria inkább a hímekre jellemző, mint a nőstényekre, ez is közös az emberrel. "A nők a beszédértéshez mindkét agyféltekéjüket használják, a férfiak nagyrészt a balt" - hangsúlyozta Washington.

A denevérek agyának tanulmányozása segíthet jobban megérteni az ember egyes beszédzavarait, többek közt az agyi sérülés miatt fellépő afáziát.