Eddig ismeretlen római istenséget találhattak

Amphipolisz, Olümpiasz
Zeusz és Olümpiasz, avagy Jupiter és Olympia
Vágólapra másolva!
Német régészek bukkantak rá egy törökországi ásatás során arra a domborműre, ami egy eddig ismeretlen római istent ábrázolhat – a megjelenése alapján valószínűsítik, hogy valamiféle termékenységi vagy földműveléssel kapcsolatos szerepe lehetett. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy akár több nép isteneinek keveredéséből születhetett meg, ezen a területen ugyanis sok népcsoport élt az évszázadok alatt.
Vágólapra másolva!

Ókori kultúrák középpontjában

A Münsteri Egyetem kutatói 2001-ben érkeztek a törökországi Gaziantep város melletti dombra, hogy ásatásokat kezdjenek a 2000 éves római templom maradványain. A helyszín tökéletes arra, hogy ilyen szent helyet húzzanak fel rá – a magaslatról könnyen be lehetett látni a Gaziantep elődjének nevezett Dülük városát, ami évszázadokig kultúrák találkozásának középpontjában feküdt (például a perzsák, a hettiták és az arámiak is megfordultak itt).

Jupiter Dolchineus ábrázolása római dombormű töredéken Forrás: Wikipedia

A római korban egy Jupiter Dolichenusnak szentelt templom állt a dombon – ez az isten az ókori arámi viharistenből, az akkori közel-keleti hitvilág főistenéből „változott át” római istenséggé. Nevét onnan kapta, hogy Dülük város másik neve Doliche volt – Jupiter Dolichenus egyébként később a Római Birodalom egyik legfontosabb istenévé nőtte ki magát, ugyanis ebből a térségből sok katona vonult harcba messzi vidékekre, és vitték magukkal a hitüket.

Jupiternek a római mitológia főistenének számos megjelenési formája ismert Forrás: Wikimedia Commons

Az ásatási területen a Münsteri Egyetem régészei több korból származó leletet is feltártak: találtak például az első vaskori szentély falából részeket, a római kori templomból maradványokat (köztük a szóban forgó domborművet is), valamint középkori keresztény kolostorromokat is. A helyszínen most egy fontos iszlám szent maradványait őrzik.

A több vallásból összegyúrt isten

Az egyetem kutatói egyelőre azt sem zárják ki, hogy bár a fél méter magas domborművet a római kori templom romjai közül ásták ki, esetleg nem kizárólag római istenségről lehet szó, hanem valamiféle korábbi, másik hitvilágból átvett istenről. Dr. Michael Blömer, a projektet vezető egyik kutató így írta le a bazaltból készült stélét: „a domborművön egy istenség látható, amely levelekből álló kehelyből bújik elő. A kehelyből hosszú szára az isten mellett emelkedik a levegőbe, ezt asztrális szimbólumok díszítik.

Forrás: Photononstop/Daniel Auduc

A szár oldalán egy hosszú kürt és egy fa látható, ezeket az isten jobb kezével fogja”. Ezek az elemek arra utalnak, hogy egy termékenységi istennel van dolgunk. Az ábrázolás olyan ikonográfiai jellegzetességeket tartalmaz (szakáll formája, a testtartás), amelyek a Kr. e. 1. évezredi helyi hitvilágra voltak jellemzőek, ezért könnyen lehet, hogy a rómaiak ezt a vaskori istent is beleolvasztották a saját mitologikus világukba – valószínűleg Jupiter Dolichenus egy alisteneként.