Lehetnek pusztító erejű földrengések Magyarországon?

2015.01.01. 22:00

Sokakat foglalkoztathat ez a kérdés, amelynek az újévi, észak-magyarországi földmozgások adnak aktualitást.

Földmozgással köszöntött be az újév

A Nógrád-megyei Iliny község közelében reggel 7:43-kor megmozdult a föld; a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű földrengést észleltek.  Ezt 11:45-kor egy nagyobb, 4-es erősségű földmozgás követte, az eddig utolsó rengés pedig délután 15:22-kor pattant ki. Az újévi földrengés különösen aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy hazánk területén bekövetkezhet-e ezeknél jóval erősebb, pusztító erejű rengés a jövőben.  Ez utóbbinak igen csekély a valószínűsége, mivel Magyarország területe a szeizmikusan nyugodt, pontosabban kevésbé aktív területek közé tartozik. A viszonylagos nyugalmi állapot annak köszönhető, hogy hazánk területe távol fekszik a tektonikailag aktív nagy törésvonalaktól.  

A Magyarország területét felépítő két nagyobb lemeztöredéket nagyjából a Nagykanizsa –Záhony vonalon délnyugat-északkelet irányba húzódó törésrendszer osztja ketté. Azok a mikrolemez-töredékek, amelyek ma hazánk területét felépítik, a földtörténeti múltban igen távoli helyekről, rendkívül összetett és bonyolult mozgások eredményeként kerültek mai helyzetükbe.  

A Föld szeizmikusan legaktívabb területei a lemezhatárokhoz fűződnekForrás: NOAA

E folyamat összetettségének illusztrálására érdemes megemlíteni, hogy amíg a Dunántúl északi régiójában húzódó középhegységeink tengeri üledékes kőzetsora egykor az egyenlítő térségében, a bezáródott Tethys –óceán afrikai selfvidékén rakódott le, addig az ország déli határához közeli Mecsek üledékei a földtörténeti középkorban a Tethys északi, eurázsiai peremvidékén képződtek. A mikrolemez-szegélyek jelenleg nyugalmi állapotban vannak, így a közeljövőben nem kell pusztító erejű szeizmikus eseménytől sem tartanunk.

Béke és nyugalom, de…

Annak ellenére, hogy világviszonylatban Magyarország területe szeizmikusan nyugodt régiónak számít, mindez nem azt jelenti - mint a mai nógrádi rengések is jól illusztrálják – hogy ne lennének rendszeresen kisebb-nagyobb földlökések hazánkban. Évente átlag 100-200 a Richter-skála szerinti 2,5-ös erősségűnél kisebb rengés észlelhető Magyarországon.

A Kárpát-medencében az elmúlt másfélezer évben kipattant jelentősebb földrengések térképeForrás: Tóth László

Ezeket a rengéseket nem érzékeljük, létüket a szeizmológiai műszerek mutatják ki. Éves átlagban 4-5 az olyan rengések száma, amelyeket lokálisan érzékelni is lehet, és nagyjából 10 évente fordulhat elő 4 és 5-ös erősség közötti rengés. Ez utóbbi magyar vonatkozásban már „erős” földrengésnek számít, és az epicentrumtól távolabb is érezhető, a rengés központjában pedig károk, elsősorban épületkárosodások keletkezhetnek.  

Magyarország szeizmikus zónáinak térképeForrás: Tóth László

Magyarország szeizmikusan legaktívabb területe a Komárom-Berhida vonal. Az itt tapasztalható nagyobb aktivitás arra vezethető vissza, hogy a Dunántúli-középhegység kiemelkedési folyamata még napjainkban is tart.

Kivétel erősíti a szabályt

Az első, a mai Magyarország területét érintő erős földrengésről származó feljegyzés a Kr. u. V. század derekáról származik. Római források szerint, 456 szeptember 7-én komoly károkat okozó földrengés rázta meg Savariát (ma: Szombathely). A régészetileg is dokumentálható rengés erejét a Richter-skála szerinti 6,1-es fokozatú szeizmikus jelenségre becsülik a szakértők.  Az eddig ismert legnagyobb földrengés 1763 június 28-án Komárom térségében pattant ki, 63 halott, és több száz összedőlt illetve súlyosan megrongálódott épület jelezte e rengés erejét.

A zsámbéki román stílusú apátsági templom az 1763-as komáromi, hazánk legerősebb földrengésében vált rommáForrás: wikimedia.org

Érdemes megjegyezni, hogy ekkor vált rommá a híres zsámbéki premontrei apátsági román templom is.  Ugyancsak súlyos épületkárokat és halálos áldozatokat is követelt az 1956 január 12-én Dunaharasztiban kipattant, 5,6-os erősségű rengés, amelyet egy, a Gellért-hegy mélybe süllyedt folytatásának tekinthető dolomitrög elmozdulása okozott. Magyarországon egyébként a tudományos igényű szeizmológiai megfigyelések kezdete az 1810-es móri földrengéshez datálódik.

Egy kis földrengéstan

A földrengésekről szóló hírekben számos olyan fogalom szerepel, melyeket használunk, de nem mindig vagyunk tisztában pontos jelentésükkel. Ezért érdemes röviden áttekintenünk a legfontosabb szeizmológiai alapfogalmakat. A földrengéskor keletkező rugalmas lökéshullámokat két nagyobb csoportba osztályozzák; azokat az impulzusokat, amelyek képesek a Föld belsején is áthatolni térhullámoknak, a csak a Föld felszíne mentén terjedőket pedig felületi hullámoknak nevezik. A föld mélyén azt a pontot, ahol a kőzetben fellépő feszültségek hatásra a kőzet hirtelen eltörik, vagy a kőzettestek egymáshoz képest elmozdulnak felszabadítva ezzel a szeizmikus energiát, hipocentrumnak, vagy magyar kifejezéssel fészeknek nevezzük.  

Földrengés Délnyugat-KínábanForrás: MTI/EPA/Csao Yf

A fészek feletti, a Föld felszínén elhelyezkedő pont az epicentrum. A hipocentrum és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység, amely a rengés kipattanásának mélysége.  Ez a felszíntől számítva néhány kilométertől legfeljebb 6-700 kilométeres mélységig terjedhet, de a legtöbb rengés általában 30 kilométernél kisebb mélységben szokott kipattanni. A magnitúdó olyan relatív szám, amely a földrengés nagyságát jellemzi. A magnitúdó skálák logaritmikusak, egy egységnyi növekedés (például 5 és 6 magnitúdó közötti intervallum) hozzávetőleg 30-szoros nagyságnövekedést jelent. Több  magnitúdó skála is létezik, ezek közül a 10-es beosztású  Richter-skála a legismertebb.