Rejtélyes evangéliumi szöveget fedeztek fel

2015.02.05. 18:58

Még kétezer év távlatából is kerülnek elő a tudomány számára ismeretlen apokrif iratok.

Mária Magdolnának tulajdonítják a rejtélyes kódexet

Egy 1500 éves, kopt nyelven íródott antik egyiptomi könyvben eddig ismeretlen apokrif, azaz rejtett evangéliumi szöveget azonosítottak – adja hírül a Live Science. Anne Marie Luijendjik, a Princeton Egyetem (Princeton, New Jersey, U.S.A.) vallástörténeti professzora fedezte fel, hogy a kopt kéziratban olyan szövegrészek azonosíthatók, amelyek Mária Magdolna már ismert apokrif evangéliumaival mutatnak rokon vonást. 

Mária Magdolna megtérése Paolo Veronese festményén. Mária nevéhez – a mostanival együtt – négy különböző apokrif evangéliumot fűznekForrás: Wikimedia Commons

„Amikor hozzákezdtem a szöveg megfejtéséhez, és a bevezetőben az evangélium szóval találkoztam, vártam a narratívát Jézus életéről, illetve haláláról, vagy olyan hasonló tárgyú szöveggyűjteményt, mint Tamás evangéliumában” – írta a vallástörténész. 

Az 1500 éves, kopt nyelven íródott tenyérnyi kódexForrás: Harvard Art Museum/Arthur M. Sackler

A kutató által felfedezett evangélium azonban egyáltalán nem a hagyományos tartalmat és szerkezeti sajátosságokat követi, hanem 37 meglehetősen homályos tartalmú jóslást tartalmaz, néhánynál Jézusra, mint forrásra hivatkozva.

Az evangélium mást jelentett az ókorban, mint napjainkban

Az evangélium kifejezést a mai gondolkodásban a Jézus életéről, tanításáról, haláláról és feltámadásáról szóló írásokkal azonosítjuk, de az ókorban ennek a szónak még jóval tágabb jelentése volt.

Krisztus egyik legkorábbi portréja 526-ból, a ravennai bazilikából. Az egyházi kánonban Jézus az evangélium kizárólagos forrásaForrás: Wikimedia Commons

Az antik világban a speciális, pozitív tárgyú jövendöléseket megfogalmazó írásművet szokás volt „nagy könyvként” vagy evangéliumként emlegetni, lévén, hogy az evangélium szó eredeti jelentésében „jó hírt” jelent. A kódex bevezetője maga nevezi a könyvet evangéliumnak, utalva többek között Máriára és Gábriel arkangyalra, aki elhozta a „jó hírt”.

Sajátos jóskönyv mint apokrif evangélium

A szöveget a legnagyobb valószínűség szerint azonban nem vallási elmélkedésre, hanem útmutatásra és az emberi problémák megoldását elősegítő bátorításra használhatták, véletlenszerűen kiválasztott, „szent sugalmazású” jóslatokkal. A könyvben szereplő 37 jóslás a feltett kérdésekre adandó válaszok értelmezését segíthette elő.

Az önmagát evangéliumnak aposztrofáló 1500 éves könyv egyik kopt nyelven íródott oldalaForrás: Harvard Art Museum/Arthur M.Sackler

Anne Marie Luijendjik vélekedése szerint a könyvet elsősorban keresztény zarándoklatok, búcsújárások alkalmával használhatták.  Az úgymond sugalmazott jóslatok meglehetősen általánosak, például a 24. strófa ezt tartalmazza: „Ne kételkedj, ó, ember, hogy ez fog-e történni, vagy sem, mert igen, ez történik, ami írva van. Légy bátor, és ne kételkedj!” Mind a 37 textúra lényegében egy-egy pozitív megerősítés. A kódex másik érdekessége a rendkívül kis mérete, a hossza alig 7,5, a magassága pedig 6,9 centiméter, tehát nagyjából tenyérnyi méretű a könyv. A kézirat 1984-ben került a Harvard Egyetem Sackler Múzeumának tulajdonába, Beatrice Kelekian adománya jóvoltából. Kelekian apja elismert antikvárius volt, aki elsősorban kopt relikviákat gyűjtött.

Partvonalon kívül:  az apokrif evangéliumok

A Jézus életéről és tanításáról szóló első írásos dokumentumok az I. század végéről származnak. Az Újszövetségi Szentírás négy elismert kanonizált könyvén, Máté, Márk, Lukács és János evangéliumán kívül több, a római katolikus egyház által hivatalosan el nem ismert evangélium is létezik.

Mária Magdolna portréja Jan van Scorel festményén. A neki származtatott apokrif evangéliumok eredete - a többihez hasonlóan - erősen vitatottForrás: Wikimedia Commons

A legismertebb nem hivatalos, úgynevezett apokrif evangéliumok közül az alábbiak a legismertebbek: A Megváltó dialógusa, Az apostolok emlékezése, Az igazság evangéliuma, Bertalan evangéliuma, Egyiptomiak evangéliuma, Evangélium Mária szerint, Fülöp evangéliuma, Júdás evangéliuma, Gamáliel evangéliuma, Péter evangéliuma, Tamás evangéliuma és végül Tamás gyermekkor-evangéliuma. A most felfedezett szöveget a kutatók az úgynevezett Mária-evangéliumokhoz tartják a legközelebb állónak. 

Mária és a kanonizált evangéliumok

Mária evangéliuma (kopt nyelven: Peuangelion kata Marihamm) eredetileg görög nyelven íródott, de kopt nyelven fennmaradt apokrif evangéliumok közé tartozó ókori mű. Az első ismert változata egy V. századi kopt papiruszkódexből került elő 1896-ban. Két másik töredékes formában fennmaradt változata is ismert, amelyeket ógörög nyelven vetettek papírra, ezek közül az elsőt 1936-ban, a másodikat pedig 1938-ban publikálták.

Krisztus és a négy evangélista szimbóluma a kora középkori Karoling-kódex borítólapjánForrás: Wikimedia Commons

A legteljesebb kopt nyelvű és a 19. század végén felfedezett Mária-evangéliumot teljes terjedelmében csak 1983-ban adták közre. Ez utóbbi két részből áll;: az első könyv a test halál utáni sorsáról és a bűn mibenlétéről értekezik, a második Mária Magdolna látomásait foglalja össze. Ez utóbbi mutat tartalmi hasonlóságot a most felfedezett kézirattal. A katolikus egyház csak a IV– V. század fordulóján, I. Ince pápasága alatt fogadta el egyedül hitelesként a számos ismert evangélium közül Máté, Márk, Lukács és János evangéliumát a kanonizált Szentírás részeként.

Máté könyve a legelső a kanonizált evangéliumok sorában. Az apostol portréja Guido Reni festményénForrás: Wikimedia Commons

Mindezt több zsinat is megerősítette, így többek között a 382-es római, a 393-ban megtartott hippói,  valamint a 397-es és 414-es karthágói zsinat. Ezt a kánont használja a Vulgata, és napjainkig is a hiteles bibliafordítások alapjául szolgáló, Szent Jeromos-féle Újszövetség is, amely azonos sorrendben tartalmazza Máté, Márk, Lukács és János könyveit.