Vulkánkitörés is szerepet játszott a Neander-völgyiek kihalásában?

ősember
A heves vulkánkitöréseket gyakran villámlás kíséri
Vágólapra másolva!
Egy új kutatás segít megvilágítani, hogy a híres, úgynevezett campaniai ignimbrit vulkanikus esemény (CI) valóban szerepet játszott-e abban, hogy a Neander-völgyiek eltűntek az élet színpadáról.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt 200 ezer év legnagyobb kitörése

A híres CI kitörés az elmúlt 200 ezer év legnagyobb vulkanikus katasztrófája volt, az Archiflegreo-vulkán kitörésének tulajdonítják, és 40 ezer évvel ezelőtt egy hatalmas eruptív kitörés következményeként "vulkanikus telet" okozott.

Eruptív vulkánkitörés. A 40 ezer évvel ezelőtti vulkanikus esemény általános klímarosszabbodást okozott Forrás: wikimedia.org

A sztratoszférába került nagy mennyiségű kén-dioxid és hamu átlagosan 2-4 Celsius-fokkal csökkentette az átlaghőmérsékletet. A jelenség nyomait még ma is könnyedén ki lehet mutatni a grönlandi jégtakaró alatti kőzetmintákból.

Van-e köze a Neander-völgyiek kihalásához?

Ezt az eseményt régóta összekötik a Neander-völgyiek kihalásával – számuk drasztikus csökkenése és a crô-magnoni ember elterjedése ugyanis egybeesett a CI eseménnyel.

A vulkánkitörést sokáig összefüggésbe hozták a Neander-völgyiek kihalásával Forrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

Benjamin A. Black, a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora és kollégái klímamodellezés segítségével vizsgálták, hogy mekkora szerepet játszhatott az esemény a Neander-völgyiek kihalásában.

A modern ember terjeszkedése

A modellezés meglepő eredményeket hozott: az időjárás változása leginkább Kelet-Európában és Ázsiában volt drasztikus, a Neander-völgyiek pedig Európa nyugati részén éltek.

A Neander-völgyi emberek hanyatlása már jóval a CI esemény előtt megkezdődött Forrás: Wikimedia Commons

A kutatás azt is kimutatta, hogy a modern ember ekkor már megkezdte a terjeszkedést a kontinensen, a Neander-völgyiek pedig már jelentősen megritkultak – így kijelenthető, hogy a CI-eseménynek semmilyen közvetlen hatása nem volt a kihalásukra.

40 ezer éve, a crô-magnoni emberek európai terjeszkedése idején a Neander-völgyiek már jelentősen megritkultak Forrás: Thinkstock

"A radiokarbon-vizsgálatok kimutatták, hogy a modern ember európai megjelenésével együtt, a Neander-völgyiek száma lassan, de biztosan csökkenni kezdett" – olvasható a Geology Journalban megjelent tanulmányban. "Öt korabeli mediterrán régészeti lelőhely bizonyítja a crô-magnoniak jelenlétét" – olvasható a publikációban.

Darwinnak igaza volt

Közvetett módon azonban mégis lehetett némi hatása a CI eseménynek a Neander-völgyiek és őseink viszonyára: az átlagosan 2-4 Celsius-fok lehűlés előnyhöz juttathatta a crô-magnoniakat, ugyanis ők könnyebben viselték el a megváltozott körülményeket.

Darwin felismerése, miszerint az a faj marad fenn, amelyiknek jobb az alkalmazkodóképessége, a crô-magnoni ember túlélésére és a Neander-völgyiek kihalására is igaz lehet Forrás: AFP/Carl De Souza

Úgy tűnik, itt is érvényben marad Darwin elmélete: nem a legerősebb marad felül, hanem az, aki a leghatékonyabban képes alkalmazkodni.