Rejtélyesen sugárzó feltámadás

2015.04.05. 23:59

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus központú kalendárium főünnepe. A keresztény hívők szerte a világon ekkor emlékeznek meg Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról harmadnapon. Az evangéliumi hagyomány szerint, a feltámadás pillanatában Jézus sírkamrájából erős fény áradt ki, halálra rémítve és menekülésre késztetve a sírt őrző római legionáriusokat. A Jézus halotti takarójának tartott torinói leplet vizsgáló új tudományág, a szindonológia máig egyik legnagyobb kérdése, milyen forrásból származhatott az az erős sugárzás, amely a lepelbe ágyazott test kontúrjait szabályosan beleégette a lenvászon textil rostjaiba.

A történelem legtitokzatosabb ereklyéje

A torinói Keresztelő Szent János katedrálisban őrzött lepel az egyik legrejtélyesebb tárgy, amelynek még a legkorszerűbb természettudományos módszerekkel sem sikerült megfejteni valamennyi titkát.

A torinói Keresztelő Szent János katedrális, ahol a titokzatos ereklyét őrzikForrás: Wikimedia Commons

Az 1983 óta a római katolikus egyház tulajdonában álló 4,3 méter hosszú, és 1,2 méter széles halszálka mintásan szőtt lenvászon lepel egy olyan ember fényképészeti negatívját hordozza, akit a bibliai szenvedéstörténetben leírtakkal egyező módon kínoztak meg.

Jézus szenvedéstörténete és feltámadása a keresztény hit legfontosabb alapköveForrás: Origo

Az évszázadokon át a Savoyai-ház birtokában volt lepelről először 1898-ban Secondo Pia milánói ügyvéd és amatőr fotográfus készített fényképfelvételt, a királyi család engedélyével. A fotólemez előhívásakor döbbenetes felfedezést tett; a negatívon ugyanis a halvány kontúrok markáns, háromdimenziós képként rajzolták ki egy szakállas férfi alakját.

A torinói lepelről készült felvétel az eredetei állapotában csak halvány kontúrokat mutat (bal oldalon), a fénykép negatívján viszont háromdimenziós, jól látható szakállas férfifej jelenik meg (jobbra)Forrás: Wikimedia Commons

1931-ben újabb és sokkal jobb minőségű felvételek készültek a lepelről. Ekkor fedezték fel a római flagellum, a háromágú korbács okozta ütésnyomokat, a szívtáji szúrás valamint vérfolyás, továbbá a homlokon észlelhető tövisszúrásos sebeket. 1969-ben egy 11 főből álló eseti bizottság vizsgálta meg titokban a leplet, a jelentésüket azonban csak 1976-ban hozták nyilvánosságra.

A torinói lepel halszálkásan szőtt, több mint 4 méter hosszú lenvászon, amelynek korát a legfrissebb textilszakértői vizsgálatok az i.u. 1 századra teszikForrás: Wikimedia Commons

Az első átfogó, és a legkorszerűbb módszereket alkalmazó tudományos vizsgálatra 1978-ban került sor. Ekkor egyebek között arra keresték a választ, hogyan keletkezhetett a leplen látható testkontúr, ugyanis többen úgy vélték, hogy a leplet a középkorban festették kézzel, húsvéti passiójátékokhoz.

Neutronkisüléstől a lézerfényig

1977-ben John P. Jackson fizikus, Eric Jumper  termodinamikai kutató és William Motter képanalízis szakértő 30 más szakemberrel együtt létrehozta a Torinói Lepel Kutatási Projektet (Shroud of Turin Research Project) a relikvia tudományos célú felmérésére. 

A lepelről készült legelső fotó világhíres negatívja, amelyet Secondo Pia készített 1898-ban, a fotográfus sajátkezű írásávalForrás: Wikimedia Commons

Az 1978-ban elvégzett vizsgálat során megállapították, hogy a leplen látható alak kontúrját a lenvászon felületi rostjainak megpörkölődése és összenyomódása rajzolja ki. A kémiai analízis kizárta mesterséges festékanyagok létét a leplen; a később elvégzett szerológiai vizsgálatok döntő többsége pedig arra az eredményre jutott, hogy a halvány körvonalak anyagát vér, megpedig az igen ritka, és leginkább a közel-keleti népeknél előforduló  AB csoportú emberi vér alkotja.

Jézus Krisztus feltámadása Rafaello Sazio 15. századi festményénForrás: Wikimedia Commons

Dr. Giovanni Tamburelli, a Torinói Egyetem hematológusa számítógépes képfeljavítással fedezte fel az arcon lévő, és megpattant hajszálerekből származó vérfolyás nyomokat, ami valószínűtlenné teszi a szakértő szerint, hogy a lenvásznon kirajzolódó alak emberi kéz műve lenne.

A lepel közszemlére tétele, egy 1613-ból származó rézmetszeten. Többen úgy vélik, hogy a leplet a középkorban készítették passiójátékokhozForrás: akg-images / De Agostini Picture Lib.

Ian Wilson brit kutatót, - akinek A torinói lepel című, 1978-ban kiadott könyve tette széles körben ismertté a relikviát -,  a kontúr vászonba égése egyenesen a nukleáris robbanáskor felszabadult sugárzás hatására emlékeztette.

A lenvásznon kirajzolódó test körvonalait a szakértők többségi véleménye szerint erős sugárzás égette a textil rostjaibaForrás: Wikimedia Commons

Roberto Hedges, az Oxfordi Egyetem sugárlaboratóriumának vezetője, aki az  1988-as elhíresült  C14 radiokarbon kormeghatározásban is részt vett, határozottan állítja, hogy a leplet erős neutronkisülés érte. Az olasz Országos Technológiai és Energiaügyi Fejlesztési Ügynökség kutatócsoportja majd négy évig vizsgálta a kontúr reprodukálásának lehetőségét. Az alak körvonalai leginkább egy lézerrel textilre rajzolt képre emlékeztették a kutatókat.

A Krisztus szobra mellett látható kép a torinói lepel arckontúrjai alapján rekonstruált portréForrás: sathyasaibaba.worldpress.com

Sokéves kísérletezés után, speciális lézertechnika segítségével kibocsátott rövid, de rendkívül intenzív fényimpulzusokkal sikerült a lepelhez hasonló módon elszínezni kisebb szövetdarabok felszínét, de minden erőfeszítés ellenére, csak az alak tört részét tudták reprodukálni. Paolo Di Lazzaro, a kutatócsoport vezetője szerint: "A teljes kép rekonstruálásához 14 ezer lézerforrásra lenne szükség, ami jelenleg megvalósíthatatlan."

Ismeretlen eredetű sugárzás?

Mark Antonacci  és Arthur Lind  Részecskesugárzás a testből című, 2010-ben megjelent közös tudományos publikációjukban összegezték kutatásaik eredményét. A leplen lévő kontúr, illetve a textilrostok 29 fizikai jellemzőjét vizsgálták.

Jézus testét a halotti lepelre helyezikForrás: Wikimedia Commons

Megállapításuk szerint a testkontúr által fedett rostok felszíne dehidratált és oxidálódott; az elszíneződés ellenáll a víznek, a savaknak, valamint a hőhatásnak.

A lepel egy apró darabja mikroszkóp alatt. Az elszíneződés nem festéktől, hanem emberi vértől származik a legtöbb szerológiai vizsgálat szerintForrás: Wikimedia Commons

További megállapításuk, hogy az alak frontális és háti része egyforma intenzitással rajzolódik ki a lenvásznon, és Secondo Pia híres felvételéhez hasonlóan, a halvány lenyomatról készített kép negatívja fotó minőségben, 3D formában rajzolja ki a testet. Lind arra a következtetésre jutott, hogy ismeretlen eredetű intenzív sugárzás égette bele a lenyomat képét a textilrostokba. Hasonlóan vélekedik Alexander Beljakin orosz magfizikus is, aki úgy gondolja, hogy: "Ilyen fizikai sugárzást a földön nem ismerünk."  Annak ellenére, hogy sok még a megválaszolandó kérdés, érdekes az egybeesés a hagyomány szerinti, a feltámadáskor a sírból áradó bibliai fényjelenség, valamint a modern kor fizikusainak intenzív sugárzással kapcsolatos megállapításai között.

A feltámadás hitbéli, nem pedig tudományos kérdés

A torinói lepellel kapcsolatosan egyelőre nincs cáfolhatatlan tudományos bizonyíték, hogy valóban Jézus testét takarta, de ugyanilyen valószínűséggel ennek az ellenkezője sem bizonyítható.

II. János-Pál pápa a torinói leplet valódi relikviának nevezte. A pápa a lepel előtt a torinói dómbanForrás: The Holy Shroud

Maga a feltámadás, illetve a halott test feltámasztása történetileg mindhárom nagy monoteista világvallásban, a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban is jelen van. Az ógörög bölcselők úgy vélték, hogy a test a halál után többé már nem kelthető életre. Ezt az általános véleményt a híres görög drámaköltő, Aiszkhülosz is megfogalmazta: "Amikor az ember egyszer meghalt és a por felszívta vérét, már nincs többé feltámadás.” (Aiszkhülosz: Emeniszek) A feltámadás mint kifejezés maga is ógörög eredetű; az anasztaszisz, "valakit felállítani" szóból ered.

Jézus Krisztus feltámadása Matthias Grünewald 15. századi oltárképénForrás: Wikimedia Commons

A judaizmusban az i.e. 3.-4. századtól jelennek meg a feltámadás reményének csírái. Jézus születésének idejében a zsidó írástudók, a farizeusok egy része már komolyan hitt a feltámadásban. Velük szemben viszont - a görög filozófusokhoz hasonlóan -, a Tórát tisztelő szadacceusok úgy vallották, hogy nincs feltámadás. Az iszlám hit szintén várja a végítéletkori feltámadást, ami a muszlimok által az egyik prófétaként tisztelt Jézus (Isza) második eljövetelekor fog beteljesedni.

A lepel őrzési helye a torinói dómbanForrás: Wikimedia Commons

A kereszténység pedig egyenesen Jézus halálának és feltámadásának hitére épül, ahogyan azt Szent Pál fogalmazta meg a korinthosziakhoz írt levelében: "Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem." ( Pál: 1.Kor. 15,14) A keresztény hívők számára Krisztus feltámadása azt az üzenetet hordozza, hogy Jézus nem csak volt, hanem jelenleg is létezik.

A torinói lepel lenyomata, és az annak alapján rekonstruált test képeForrás: The Son of God

Az i.sz. u. 4. században a feltámadás teológiai lényegét a nikaia-konstantinnápolyi hitvallás keresztény hittételként fogalmazta meg a következők szerint: "…aki  ott ül az Atya jobbján, és újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat." A keresztény hit szerint Jézus második eljövetelekor minden ember feltámad, és elnyeri saját, "megdicsőült testét". A katolikus teológiában a feltámadás úgynevezett hittitoknak számít.

A feltámadt Krisztus Pierro della Francesca 15. századból származó festményén. A feltámadás ténye tudományosan nem bizonyítható, de nem is cáfolhatóForrás: Wikimedia Commons

Jézus feltámadás tudományosan nem bizonyítható, de nem is cáfolható tény, hanem olyan hitbéli kérdés, amely túlmutat a tudományos empíria és az emberi tapasztalatok világán.

 

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK