Meg kell szenvedni itthon a terepi kutatásért

2015.05.11. 12:43

A Földgömb magazin és a Magyar Földrajzi Társaság harmadik alkalommal rendezte meg a Felfedezők Napja – Kutatóexpedíciók Fesztiválja rendezvényét, amelyen idén először a humán területek kutatói is képviseltették magukat. Az előadóktól többet tudhattunk meg a vulkánok működéséről és a hazai kutatások helyzetéről is.

Kutatók, utazók, környezetvédők fesztiválja volt az idei Felfedezők Napja. A Millenáris parkban tartott ingyenes rendezvényre ellátogató érdeklődők előadásokat hallhattak a vulkánok világáról, különböző extrém expedíciókról és természettudományi különlegességekről. 

A 2015-ös Felfedezők Napján a vulkánkutatás volt az egyik kiemelt téma

Forrás: Wikimedia Commons

Mi különbséget teszünk az expedíciók és az expedíciós utazások között” – mondta el Dr. Nagy Balázs, a Földgömb magazin főszerkesztője. – „Expedíció alatt szigorúan tudományos kutatómunkával társított utat értünk, az extrémebb, leginkább sport célú kihívásokat más kategóriába soroljuk” - definiálta a tudományos célú felfedezőutak fogalmát.

Extrém utak és tudományos expedíciók a porondon

A rendezvényen mindkét csoport képviseltette magát: barlang- és gleccserkutatók, régészek, szociális antropológusok, biológusok, vulkanológusok és fizikusok éppúgy itt voltak, mint világutazók, kajakosok és sarkköri extrémsportolók. Az érdeklődők három előadóban hallgathattak  érdekes előadásokat egész nap, a rendezvénynek helyet adó Millenáris D-csarnoka pedig megtelt a különböző kutatási területeket és utazásokat népszerűsítő kiállítókkal.

Díjeső a Millenárisban

Az első néhány előadás után átadták a Tudománymecénás-díjat és a Magyar Felfedező Nagydíjat is. Előbbit az STA Travel vihette haza, amely többek között a Sea Shepherd Természetvédő Egyesületet támogatta, de segítettek a nepáli földrengés károsultjainak is. A Magyar Felfedező Nagydíjat idén először nem természettudományi, hanem humán kutatási területen dolgozó tudós vihette haza: a kitüntetett Sántha István szociális antropológus, az MTA kutatója, aki immár 25. éve tanulmányozza a szibériai mikroközösségek életét.

"Vulkánkitörés" a Felfedezők Napja színpadán

Forrás: Origo

Az akadémiai kutatók nincsenek könnyű helyzetben

A díjátadót követő sajtótájékoztatón Sántha István felvázolta az akadémiai kutatók jelenlegi helyzetét: arra a kérdésre, hogy a humán tudományterületeken hogyan zajlik a terepi kutatás, a hazai tudósok szűk lehetőségeit említette meg. Egy akadémiai kutató ugyanis csak fizetetlen szabadsága alatt mehet külföldre anyagot gyűjteni, a támogatásokat pedig saját magának, önerőből kell megszereznie. A terepmunka számunkra rendkívül nehéz, az Akadémiától nem kapunk támogatást, és egyáltalán nincs kidolgozott rendszer a probléma megoldására – fejtette ki a sajtótájékoztató keretein belül tartott kötetlen beszélgetésen a kutató.

A vulkanológia sajátos helyzete

Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, a terepi kutatás fontosságára hívta fel a figyelmet, de az új technológiai újítások szerepét is kiemelte.

Harangi Szabolcs professzor, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a terepi kutatás mellett az ismeretterjesztés fontosságát is kiemelte

Forrás: MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

„Óriási a terepi kutatások szerepe, de a vulkánokat nem lehet csakis a helyszínről megérteni, ahhoz átfogóbb képet kell kapnunk róluk” – mondta el a sajtó képviselőinek. - "Én egyfajta detektívmunkaként értelmezem a munkámat, mindig újabb és újabb dolgokat kell kiderítenem." Harangi professzor szerint az igazi kihívás a kutatómunka mellett  az ismeretek minél nagyobb körben és közérthető módon történő átadása.

A Felfedezők Napja a fiatal kutatójelölteket is a Millenárisra vonzotta

Forrás: Origo

Néhány szó a technológiai fejlődés mellett

A technológiai fejlődés mellett érvelt Karátson Dávid vulkanológus és geomorfológus, aki elsősorban a LiDAR rendszerek szerepét emelte ki az Etna kutatásában. „A vulkánkutatásban már a 60-as években nagy előrelépést jelentett légifotók megjelenése, amit a műholdfelvételek még tovább fejlesztettek” – mondta el a beszélgetésen.

Az idei Felfedezők Napján bepillantást kaphattunk a vulkánkutatás félelmetesen szép világába

Forrás: Wikimedia Commons

 

Az új technológiák segítségével finomíthatjuk a domborzati modelleket, így azok egyes esetekben akár teljesen ki is válthatják a terepi kutatást. Ezek a lehetőségek megengedik, hogy olyan helyekre juthassunk el, amelyeket lehetetlen volna megközelíteni – így a technológiai újításoknak legalább akkora szerepük van a kutatómunka eredményességében, mint a hagyományos terepi munkának.

Nagyon nehéz a hazai kutatók élete

Dr. Nagy Balázs arról is szót ejtett, hogy a hazai kutatókat egyáltalán nem ismerik el – számukra nem adottak azok a lehetőségek, amelyek akár már a tőlünk keletebbre fekvő országokban is természetesnek számítanak. A Földgömb főszerkesztője, aki egyébként geográfus és az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, azt is elmondta, hogy ennek valószínűleg a vasfüggöny felgördülése utáni, az 1990-es években megszaporodott tudományos utazásdömping  lehet az oka. Ekkor ugyanis a kutatók olyan expedíciókra pazarolták támogatóik pénzét, amelyek vajmi kevés tudományos eredményt hoztak.Idehaza ez az elutasító hozzáállás sajnos még mindig általános, így a magyar tudományos kutatások helyzetén még bőven van mit javítani – talán olyan ismeretterjesztő rendezvényekkel is, mint amilyen az idei Felfedezők Napja volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK