A kódszám alapján már bizonyos, hogy a Saint André de La Réunion fövenyére kisodródott roncsdarab, - az első szakértői szemle alapján egy fékszárnyként is működő csűrőlap töredék – Boeing 777 típusú utasszállító gép maradványa.
Ilyen típus volt a Malaysia Airlines Kuala-Lumpur és Peking között közlekedő MH 370 járatának 2014. március 8-án máig tisztázatlan körülmények között eltűnt gépe is.
Hogy a közel két méter hosszú roncsdarab valóban az MH 370-es járat maradványa-e, az jelenleg is vizsgált szakértői kérdés.
A bizonyosságra szükség van, bár csodák azért nincsenek; a Boeing 777-es típus 1995-ben elkezdődött történetében
ez volt az egyetlen, az Indiai-óceán légterében bekövetkezett légi katasztrófa.
A friss hírek nyomán több fórumon is elhangzott a kézenfekvő kérdés; a nagy tengeráramlatok mozgási irányának ismeretében vissza lehet-e következtetni arra, hogy az óceán melyik térségéből származhat a roncsdarab?
A nagy óceáni szállítószalag, azaz a világtenger fő áramlatai rendkívül összetett hidrodinamikai rendszert alkotnak.
Az felszíni áramlatokat leegyszerűsítve a szél, a Föld tengelykörüli forgása, illetve az ehhez fűződő, a víztömegek kitérését okozó Coriolis-effektus, a tengerjárás, valamint a tengervíz hőmérsékletéből és sűrűségének különbségéből adódó hatások (termohalin konvekciók) mozgatják.
Tengeráramlatoknak nevezzük a világóceán tartósan egy irányba mozgó víztömegeit.
A világtenger három nagy óceáni medencéje közül a valamivel több, mint 74 millió km2 kiterjedésű Indiai-óceán a legkisebb.
Áramlási rendszerét tekintve azonban több egyedi sajátossággal rendelkezik
az Atlanti- és a Csendes-óceánhoz képest, így például a monszunhatással, ami miatt az egyenlítő felett félévenként visszájukra fordulnak az áramlatok.
Az Egyenlítői-ellenáramlás az északi szélesség 10. fokáig fejti ki hatását.
Az Antarktiszt körbefolyó, úgynevezett cirkumpoláris Nyugatiszél-áramlatból kialakult és északra tartó, hűvös vizet szállító Nyugat-ausztrál áramlás az óramutató járásával ellentétes irányban mozogva halad el Ausztrália partjai előtt, majd nyugati irányba kitérve részben beleolvad a Déli Egyenlítői-áramlatba, részben pedig délnyugati irányba fordul, és Madagaszkár alatt olvad össze az Afrika keleti partvidékét uraló Aghulas-áramlattal.
A tavalyi műholdas adatok alapján az MH 370-es járat eltűnési körzete, az Indiai-óceán déli medencéjében, a nyugat-ausztráliai Perth-től nagyjából 1000 kilométerre nyugatra található.
Ebben a körzetben a Nyugat-ausztrál áramlás keletről nyugati, délnyugati irányba mozgó víztömegei dominálnak.
Az a nagyjából 2000 X 1400 kilométeres terület, ahol az Immarsat műhold által fogott jelek szerint a maláj Boeing 777-es a tengerbe csapódott, Walter H.F. Smith, a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) oceanográfusa szerint az Indiai-óceán egyik legkevésbé ismert vidéke.
A szakember szerint ebben a körzetben az óceáni aljzatnak, - a Wallaby-Zenith törésövnek - alig 5 %-a feltérképezett.
A rendkívül tagolt mélytengeri aljzat hasadékokkal, szurdokokkal, úgynevezett transzform-vetőkkel tarkított terület,
amelynek 7 883 méter az eddig ismert legnagyobb mélysége.
Mitől úszhat egy fémtárgy?
Felvetődhet a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy egy fém alkatrész sok ezer kilométert ússzon a tenger felszínén. Egy tárgy úszóképességét alapvetően nem az anyaga, hanem a vízkiszorító képessége határozza meg. Ha a tárgy által kiszorított víz súlya nagyobb mint a tárgyé, akkor a tárgy pozitívan lebegőképes, azaz úszik a felszínen. Ha viszont a tárgy súlya nagyobb az által kiszorított víz súlyánál, akkor negatívan lebegőképes, azaz el fog süllyedni. Ez a magyarázata annak, hogy például miért úszik egy acélból épített 100 ezer tonnás tanker, és miért süllyed el egy parányi csapágygolyóEzért nem csoda, hogy a vízbe csapódott gép elsüllyedt maradványainak több mint egy éve tartó felkutatása olyan feladat, mint ama bizonyos tű megtalálása a szénakazalban.
A műholdas adatok alapján, a gép akkor zuhant le, amikor kifogyott a kerozin. A nagy valószínűség szerint meredek szögben az óceánba csapódó Boeing pozdorjává törhetett.
A törmelék egy részét a Nyugat-ausztrál áramlás délkeleti irányba sodorhatta.
A térséget jellemző felszíni áramlási viszonyok ismeretében egyáltalán nem zárható ki, hogy sok ezer kilométer megtétele után a katasztrófát szenvedett repülőgép egyik maradványa ért partot Réunion szigetén.
Azt, hogy hosszú ideje sodródott az áramlatok hátán, többek között a lebegő roncsdarabon megtelepedett apró kacskagylók (Balanus sp.) is bizonyítják.