Mellőzöttség és áskálódás lett a sorsa az anyák megmentőjének

2015.08.11. 19:03

Semmelweis Ignácot, aki felismerte, hogy korának halálos veszedelmét a gyermekágyi lázat fertőzés okozza, presztízsszempontok miatt hurcolta meg a szakma.

Joghallgatóból lett medikus

1818. július 1-jén született egy németajkú budai családban, abban a tabáni házban, amely ma a nevét viselő Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. Gimnáziumi tanulmányait Budán végezte, majd 1835-től a pesti egyetem kétéves bölcsészeti tanfolyamára járt.

Semmelweis szülőháza a Tabánban, amely ma a róla elnevezett orvostörténeti múzeumként működikForrás: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Édesapja kívánságára 1837-ben a bécsi jogi karra iratkozott be, de egy év múlva már az orvosi kar hallgatója volt. Időnként ugyanis beült egyik barátja anatómia-előadásaira, és annyira magával ragadták a hallottak, hogy "szakmát váltott".

A híres orvos szülei: Müller Terézia és Semmelweis JózsefForrás: Wikimedia Commons

Sokoldalú érdeklődését mutatta, hogy növénytani értekezéssel doktorált,

de Klein professzornál a két hónapos szülészmesteri tanfolyamot is elvégezte, ezenkívül rendszeresen eljárt a híres Rokitansky professzorhoz boncolni.

Egy kollégája halála vezette rá a felfedezésére

1846-ban először ideiglenes, később végleges tanársegédnek nevezték ki Klein professzor bécsi szülészeti klinikáján, ahol szinte naponta szembesült azzal, hogy fiatal anyák halnak meg gyermekágyi lázban.

Az ifjú Semmelweis portréja 1830-bólForrás: Wikimedia Commons

Felfigyelt arra, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő anyák közül sokkal kevesebben halnak meg így, mint a kórházakban, holott itt képzett és tudós professzorok foglalkoznak velük, míg otthonukban képzetlen szülésznők. Ekkor került a kezébe egy kollégájának boncolási jegyzőkönyve, aki azért halt meg, mert boncolás közben megvágta a kezét. Semmelweis az iratot olvasva döbbent rá, hogy a gennyvérűségben (pyaemia) elhunyt orvos kórképe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel.

A tudós professzor portréja az 1860-as évek elejérőlForrás: Wikimedia Commons

Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, márpedig seb minden szülő nő testén található.

Mélységesen sértette az orvostársadalmat

Semmelweis volt az első, aki észrevette: a gyermekágyi láz nem önálló kór,

hanem fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos keze terjeszti. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel - elsősorban klórmésszel - mossanak kezet.

Semmelweis és feleségeForrás: Wikimedia Commons

Felfedezését nagyon sokan elutasították, számos ellenséget szerzett magának azok között az orvosok között, akik büszkék voltak kezük "kórházi szagára", és

mélységesen sértette őket a feltételezés, hogy ők okoznák a betegek halálát.

Ahol azonban bevezették a fertőtlenítést, szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz, Semmelweis osztályán például 18 százalékról kevesebb, mint két százalékra csökkent.

Ő végzett először császármetszést Magyarországon

Semmelweis felfedezését nem publikálta, inkább levelekkel árasztotta el Európa szülészeit, akik közül sokan felháborodva utasították vissza a magyar orvos "zaklatását". Amikor aztán kitört az 1848-as forradalom, a bécsi orvosok a nemzeti érzésre apellálva megszabadultak kényelmetlen magyar kollégájuktól. Barátai kiharcoltak neki egy magántanári állást, de mivel a szülészetre többé nem tehette be a lábát, csak előadásokat tarthatott volna.

Semmelweis fotója 1857-ből. Ő volt, aki először hajtott végre császármetszést MagyarországonForrás: Wikimedia Commons

A csalódott, a támadásokba és áskálódásokba beleunt Semmelweis 1850 végén Pestre költözött, ahol 1851-ben a Rókus kórház főorvosának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen.

A vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt,

Semmelweis végzett hazánkban először petefészek műtétet, és az elsők között császármetszést. Kiterjedt praxist épített fel, megnősült és gyermekei születtek, az önkényuralom korában lelkes hazafiként munkálkodott.

Erősen megviselték a méltatlan támadások

A gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről csak 1858-ban közölt hosszabb cikksorozatot az Orvosi Hetilapban. 1861-ben adták ki német nyelven monográfiáját, de még a legkiválóbb orvostanárok közül is csak kevesen fogadták el elveit.

Fő művének címlapja 1861-bőlForrás: Wikimedia Commons

Utolsó éveiben súlyos idegrendszeri tünetek, a kezdődő elmebaj jelei jelentkeztek nála, ezért a Bécshez közeli Döblingbe szállították, abba az ideggyógyintézetbe, ahol Széchenyi István is meghalt. 1865. augusztus 13-án halt meg az akkor jellemző durva bánásmód következtében kapott csontvelőgyulladásból eredő szepszisben, vagyis vérmérgezésben, amelynek kóroktanát felfedezte.

Nem érte már meg, hogy az antiszepszis elve előbb Londonban az elsőségét elismerő Lister, majd Pasteur révén Párizsban és a végén a bécsi orvosok között is diadalmaskodjon.

Szülőháza, a róla elnevezett múzeum őrzi hamvait

Hamvait 1891-ben szállították haza Bécsből, és a Kerepesi úti temetőben helyezték el. Stróbl Alajos róla készített szobrát 1906-ban állították fel az Erzsébet téren, a műemlék 1948 óta a Szent Rókus Kórház előtt áll.

Halálának centenáriumi évét az UNESCO Semmelweis emlékévnek nyilvánította.

Ekkorra állították helyre orvostörténeti múzeummá berendezett budai szülőházát is, melynek kertje 1965 óta hamvait őrzi.

Pest-Buda látképe az 1860-as évek elejénForrás: Wikimedia Commons

A magyar orvostudomány nemzetközi hírű, kiemelkedő alakjának nevét viseli e múzeum és a budapesti orvostudományi egyetem is. Születésének évfordulóján évente Semmelweis-napi megemlékezéseket és ünnepségeket tartanak, melynek keretében elismerésben részesítik a szakma kiválóságait.