Cápamentés olasz módra

cápa
A kék cápa (Prionace glauca) a Földközi-tenger relatíve leggyakoribb közepes-nagytestű cápafaja
Vágólapra másolva!
Nem mindennapi akció részesei lettek azok a fürdőzők, akik augusztus 27-én csütörtökön, Porto Pollo selymes homokján napozva élvezték a mediterrán napsütést.
Vágólapra másolva!

Közvetlenül a part mellett figyeltek fel a cápára

Szardínia szigetén, Porto Pollo strandján, a parthoz egészen közel, egy-két méteres sekély vízben figyeltek fel a fürdőzők a felszín alatt szokatlanul lassan úszó, hozzávetőleg másfél méter hosszú ragadozóra.

A kék cápa (Prionace glauca) a Földközi-tenger relatíve leggyakoribb közepes-nagytestű cápafaja Forrás: Shark Diver

Néhány elszánt fürdőző begázolt a vízbe, és óvatosan megközelítette a testhossza alapján fiatalnak tekinthető kékcápát.

Ekkor fedezték fel a cápa szájába akadt, és az állat mértéhez képest aránytalanul nagy horgot.

A horogról lelógó damilnál fogva partra húzták a cápát, majd lefogták, és eltávolították a szájába akadt horgot. Valószínű, hogy amiatt lehetett legyengült állapotban az állat, mivel a nagyméretű horog akadályozta a táplákozásban. Miután sikerült megszabadítani a horogtól, a fürdőzők visszavontatták a sekély vízbe, és szabadon engedték a szemmel láthatóan megkönnyebbült ragadozót.

A nem mindennapi akciót a cápamentésben részt vett Saverio Porcari a nála lévő GoPro kamerával örökítette meg.

A beágyazott videón a mentés víz alatti részletei is megtekinthetők.

Az augusztus 27-én történt különleges eseményről az UPI internetes portál számolt be.

Igazából nem túl ritka, mégis alig látható

A kékcápa (Prionace glauca) a cápaalakúak főrendjén belül (Selchiimorpha) a legnagyobb, összesen 198 fajt magába foglaló kékcápa-alakúak rendjébe (Carcharhiniformes) tartozó faj, amely

a Földközi-tenger egész területén honos, beleértve az Adriát is.

A Földközi-tengerből jelenleg ismert 47 cápafaj közül a kékcápa tekinthető a leggyakoribb közepes-nagytestű mediterrán cápának.

A kék cápa kozmopolita faj, az Adriai-tengerben is őshonosnak számít Forrás: Wikimedia Commons

A kifejlett egyedek testhossza a hímeknél 1,8 és 2,8 méter közötti, a nagyobb testű nőstények teljes testhossza 2,2 – 3,2 méter körül mozog..

Maximális testhossza elérheti a 3,8 métert.

A kékcápa kozmopolita faj, mindhárom nagy óceáni medence trópusi és mérsékeltövi régiójában előfordul, az Atlanti-óceánban él a legjelentősebb egyedszámú populációjuk. Európában Skandinávia déli vidékéig felhatol, a Földközi-tengerben Gibraltártól a levantei partokig honos.

A kékcápa-félék családjába (Carcharhinidae) 37 különböző faj tartozik Forrás: Elter Tamás

A kifejlett egyedek fő táplálékát nyíltvízi puhatestűek és rajhalak, köztük szardíniák és makrélák alkotják.

Pelágikus, nyílttengeri cápafaj, amely csak ritkán közelíti meg a partokat,

ezért nem jellemző jelenléte a strandok közelében.

A kékcápa élettere a partoktól távoli nyílt-tengeri térség Forrás: Wikimedia Commons

A partvidéki sekély vizekbe a fiatal egyedek úsznak ki alkalmanként, mint a mostani szardíniai példa is mutatja.

Az Adriai-tengerben leginkább május és szeptember között várható a felbukkanásuk,

ilyenkor egészen az Isztriai-félsziget térségéig felhatolnak. A fiatal egyedekre más nagyobb testű cápák is veszélyt jelenthetnek; a Földközi-tengerben főleg a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) zsákmányol kékcápákat.

A Földközi-tengerben a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) komoly veszélyt jelent a fiatal egyedekre Forrás: Elter Tamás

Elvenszülő, és egyike a legtermékenyebb cápafajoknak;

a vemhes nőstények 80-120 ivadéknak adhatnak életet. A kereskedelmi halászat világszerte évente 20-30 millió egyeddel csökkenti a populáció létszámát, így napjainkra jelentősen leapadt az egyedszámuk.