Új Világrend: a Bilderberg-csoporttól a torontói jegyzőkönyvekig

2015.10.04. 16:50

Egyesek zseniális oknyomozónak, mások konteós teóriákba tébolyodott őrültnek tartják Serge Monast montreali újságírót, a hatalmas felzúdulást kiváltó, állítólagos torontói jegyzőkönyvek publicistáját.  Amíg a torontói jegyzőkönyvek hitelességét sokan kétségbe vonják, a befolyásos személyiségekből álló és minden évben egy alkalommal zárt ajtók mögött tanácskozó Bilderberg-csoport valós, nem csak az összeesküvés-elméletek világában létező informális szervezet.

Szép új világ; legenda és valóság

A párnázott ajtók mögött lezajlott nagyhatalmi tanácskozások, kiterjedt lehallgatási botrányok, rejtélyes merényletek valamint szupertitkossá nyilvánított ügyek hátterében mindig is felbukkannak azok a találgatások, amelyek rendszerré összeállva, mint politikai összeesküvés-elméletek bukkannak fel az információs világ áramlatrendszerében.

A világpolitika kulisszák mögött történt döntéseinek talaján nőnek a politikai konspirációs elméletekForrás: Wikimedia Commons

Ezek közül is az Új Világrend (New World Order, NWO) elnevezésű konspirációs-teória borzolja leginkább a kedélyeket; a világban zajló folyamatokat

a háttérből irányító, világuralomra törekvő, megfoghatatlan szűk hatalmi elit legendája.

A politikai összeesküvés-elméletek termékeny talajon virágzanak, hiszen a hétköznapok embere számára a világban zajló, nem egyszer ellentmondásos folyamatok mozgatórugói többnyire érthetetlenek maradnak.

A világban zajló nagy konfliktusok valós mozgatórugói többnyire kevéssé ismertek a közvélemény előttForrás: Wikimedia Commons

Az 1980-as évektől kibontakozó, és a Szovjetunió 1991-es összeomlása után egypólusúvá  vált világban kiteljesedő globális gazdaság sokak számára teszi hihetővé egy kulisszák mögötti hatalomátvételre készülő világkormány ténykedését.

David Rockefeller (jobbról a második) a Chase Manhattan elnökeként a Bilderberg-csoport állandó tagjai közé tartozottForrás: Wikimedia Commons

E megfoghatatlan fiktív társaság leleplezésére tette fel életét Serge Monast, a szépíróból és költőből tényfeltáró újságíróvá lett francia-kanadai, aki  az 1995-ben publikált „Les Protocoles de Toronto” (Torontói jegyzőkönyvek) című munkájával szerzett világhírnevet magának.

A torontói jegyzőkönyvek valódiságáról azóta is késhegyig menő viták folynak;

vannak, akik minden fenntartás nélkül hisznek benne, mások viszont ugyanolyan közönséges hamisítványnak tartják, mint a legnagyobb valószínűséggel  a cári orosz titkosszolgálat által 1903 és 1905 között antiszemita indulatok felkorbácsolására összeállított Cion bölcseinek jegyzőkönyveit.

A világkormány katekizmusa

A torontói jegyzőkönyvek forrása mind a mai napig ismeretlen. Maga Monast még művének megjelenésekor,

1995 májusában azt nyilatkozta, hogy informátorainak kiadása sokak, köztük az ő életét is veszélybe sodorná.

A szerző szerint a jegyzőkönyv 1967 nyarán keletkezett, az akkori világ 18 legbefolyásosabb pénzügyi és nagyvállalati vezetőjének Torontóban megtartott titkos tanácskozásán.

Serge Monast kanadai oknyomozó újságíró, aki az állítólagos torontói jegyzőkönyveket közzétetteForrás: Wikimedia Commons

Az állítólagos jegyzőkönyv 15 pontban foglalja össze annak az 50 évre szóló programnak a gyakorlati lépéseit, amelyek a világkormány hatalomra jutásához szükségesek, és amelyek a társadalmi, politikai, valamint a gazdasági élet területén „kívánatos” változásokat fogalmazzák meg.

Az alapvetés 1. pontja szerint a világrend átalakítását az úgynevezett „szórakoztatás társadalmának” felépítésével kell elkezdeni,

amelynek a korlátlan fogyasztás iránti sóvárgás tömegessé tétele, az anyagiasság, és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségeket szétforgácsoló individualista embertípus létrehozása a legfőbb célja.

Az alapvetés egyik pillére az úgynevezett szórakoztatás társadalmának létrehozásaForrás: AFP/William West

A 2. pont az „ökológiai anarchizmus” elterjesztését és támogatását jelöli meg, elsősorban a fiatal generáció, és különösen az egyetemisták, entellektüelek körében. A zöld mozgalmaknak ugyanis általában pozitívak a közösség felé szóló üzenetei,

ám valójában a radikális ökomozgalmak ellenségesen viszonyulnak saját kormányaikhoz,

így a nemzetállami kereteket gyengítik.

Dany Cohn-Bendit a zöldek vezetője az Európai Parlamentben. A titokzatos jegyzőkönyv szerint az úgynevezett "ökoanarchizmus" kiváló eszköz a nemzetállami keretek szétfeszegetéséhezForrás: AFP/Georges Gobet

Monsat művében a jegyzőkönyv 3. pontjaként idézett ajánlás az ál-, illetve hamis tudományok elterjesztéséért száll síkra, amelyek segítségével a tömegek hiszékennyé, tájékozatlanná és ezáltal manipulálhatóvá válnak. 

Az állítólagos torontói „nagyok” szerint az oktatás radikális átalakítása sem mellőzhető:

a humánműveltség fokozatos leépítése és a tömegek alulműveltté tétele, továbbá az emberek gondolkodásról leszoktatása ugyancsak az eljövendő világkormányt erősítő tényező.

Lopakodó globalista világrend

Több pont is a világgazdaság átalakításának szükségességével foglalkozik; a 4. szerint

az egyik legfontosabb cél a nemzetközi kereskedelem primátusának megteremtése, amely a gazdasági-politikai határok teljes körű leépítésével valósítható meg.

A 6. pont lényege szerint ösztönözni kell a nyugati nagyvállalatok termelésének fokozatos áthelyezését a fejlődő világba, ezzel lehet ugyanis meggyengíteni a nemzetgazdaságokat.

Christine Lagarde a Világbank vezérigazgatója, Kim, a szervezet elnökének társaságában. Serge Monast szerint a Világbank és az IMF is a megfoghatatlan "világkormány" céljait követő szervezetekForrás: AFP/Saul Loeb

A 7. pont olyan globális gazdaság elérését tartja kívánatosnak, amely felett az egyes nemzetállamoknak már semmiféle diszpozíciója sincs. Ahhoz, hogy az egycentrumú globális világhatalom bevezethető legyen, teljesen kiszolgáltatottá kell tenni az embereket – áll a 10. pontban.

Ehhez kiváló eszköz a nyugdíjkorhatárok folyamatos emelése, a fizetések vásárlóerejének csökkentése,

valamint a munkavállalói jogok megnyirbálása, hogy a munkáltatók bármikor és tetszésük szerint megszabadulhassanak a nekik nem tetsző alkalmazottaktól.

Az állítólagos program egyik pontja a munkavállalói jogok fokozatos megnyírbálásának szükségességéről értekezikForrás: AFP/Philippe Huguen

Az állítólagos „torontóiak” gazdaságpolitikai programpontjában kitüntette szerepe van a 11. cikkelynek is, amelynek értelmében meg kell akadályozni a nemzetállamokat saját gazdaságuk önálló fejlesztésében, főleg a pénzügyi szektorban, energiaiparban, mezőgazdaságban és a technológiai iparágakban, továbbá pénzügyi függésbe kell tartani őket olyan szervezetek, mint az IMF és a Világbank hathatós közreműködésével. 

Multikulturalizmus és „észhez térítés”

A Monast által megénekelt jegyzőkönyv 5. pontja

a globális világkormány létéhez elengedhetetlennek tartja a multikulturális társadalmak létrehozását,

a nemzeti kulturális keretek fokozatos fellazításával. Hogy ez miként valósítható meg, arról ugyancsak az úgynevezett jegyzőkönyv 5. pontja emlékezik meg; a fejlett államokba történő migráció ösztönzésével, elsősorban a harmadik világ országaiból, amelyet helyi fegyveres konfliktusok kirobbantásával lehet „ösztönözni”. 

Az úgynevezett torontói jegyzőkönyvek szerint ösztönözni kell a fejlett országokba történő tömeges bevándorlást, elsősorban a fejlődő világbólFotó: Szabó Gábor - Origo

A jegyzőkönyv 13. pontja szerint minél kiterjedtebb, egymással kompatibilis adatbázisokat kell létrehozni és összekapcsolni;  a „világkormánynak” alárendelt vezetők teljes magánéletét fel kell térképezni, és nyilvántartani a személyükhöz fűzhető kompromittáló adatokat. A „világkormány” törekvéseivel szembe menő nemzetállamokat pénzügyi és gazdasági nyomás alá helyezéssel valamint szankciókkal kell „észhez téríteni” az alapvetés 14. pontja alapján.

A torontói jegyzőkönyveknek nevezett összeesküvés-elmélet szerint, a helyi konfliktusok szításával kell elérni többek között a tömeges migrációtForrás:Wikimedia Commons

Az új világrenddel szembeszálló egyéneket pedig meg kell bélyegezni, lejáratni, nevetségessé tenni, végső esetben pedig likvidálni – így zárul a 15. ponttal az eddig még senki által nem látott torontói jegyzőkönyv.

Zseniális oknyomozó, vagy meghasonlott őrült

A torontói jegyzőkönyvek valódisága mellett érvelők a publicista, Serge Monast sorsát tekintik az egyik legfőbb közvetett bizonyítéknak arra nézve, hogy nem csupán a szerző fantáziájából kipattant zavaros konspirációs teória lehetett ez a hátborzongatóan cinikus összeállítás.

Monast szerint a már meglévő globális szervezetek alkotják a leendő "világkormányt" szervező csoport előretolt hadállásaitForrás: The Wall Street Journal

Az 1980-as évek közepétől oknyomozó újságíróként dolgozó Monsat egyik kedvenc kutakodási területe a titkos tömegmanipuláció témája volt.

Mivel a fősodratú média elzárkózott e „kényes témákban” megszületett tanulmányai leközlésétől, saját kiadót hozott létre,

Nemzetközi Szabadsajtó Ügynökség (l’Agence Internationale de Presse Libre) néven.  A torontói jegyzőkönyvek 1995-ös kiadása után, Monast környezete szerint az újságíró folyamatos rendőrségi zaklatásoknak volt kitéve; többször tartottak házkutatást mind a szerkesztőségben, mind pedig a zsurnaliszta lakásában.

Toronto látképe. Serge Monast a könyv megjelenése után többször is rendőri zaklatásnak volt kitéveForrás: Wikimedia Commons

Megindult az ellenpropaganda is, amely Serge Monast-t elmeháborodott fantasztaként igyekezett lejáratni. Az újságíró ellen rövid idő alatt több eljárás is indult; 1996. december 3-án rémhírterjesztés gyanújával állította elő a montreali rendőrség, és bűnügyi őrizetbe vették.

Szívroham, autóbaleset, mélybezuhanás

Egy nap múlva kiengedték, ám 1996. december 5-én Monast hirtelen elhunyt.  

A hivatalos orvos-szakértői jelentés szerint szívroham végzett a híres oknyomozó-újságíróval,

de sokan  mind a mai napig erőszakos halált sejtenek Monast elhunytának hátterében. Két munkatársa közül az egyik 1997 januárjában autóbalesetben vesztette életét, a másik pedig még ugyanebben a hónapban - állítólag ittasan - kizuhant egy montreali toronyház huszadik emeleti ablakából.

Serge Monast a kiszabadulását követő napon - a hivatalos vizsgálat szerint - szívelégtelenségben hunyt elForrás: Youtube

A vallásos miszticizmusra hajlamos újságíró számos vélemény szerint, élete végén súlyos pszichés problémákkal küzdött. Mindenesetre tény, Monast 1996 novemberében megszellőztette, hogy rövidesen nyilvánosságra hozza az állítólagos 1967-es torontói tanácskozás résztvevőinek listáját. Hirtelen halála miatt erre azonban már nem került sor; a lakásában őrzött iratok és adathordozók pedig eltűntek.

Egy holland kisvárosi hotel világhírűvé lett neve

Az állítólagos torontói jegyzőkönyvek felvázolják azt a struktúrát is, pontosabban azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyek - úgymond – a kulisszák mögött ténykedő világkormányzati csoport legfontosabb előretolt hadállásait alkotják.

A csoport névadója a hollandiai Oostenbeek-ben található Bilderberg hotel, ahol 1954-ben gyűltek össze az eslő tanácskozásraForrás: Wikimedia Commons

Ezek közé tartozik többek között a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa, a Hármas Bizottság, a (korábbi) Római Klub, a Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, de maga az ENSZ is,

valamint az ugyancsak titokzatos hírnévre szert tett Bilderberg-csoport. 

1954-ig a hollandiai Oosterbeek-ben található Bilderberg hotel neve legfeljebb csak a vissza-visszajáró törzsvendégek számára mondott valamit.

Bernát holland herceg, a Bilderberg-csoport életre hívójaForrás: Wikimedia Commons

A kisvárosi szálloda neve akkor vonult be a köztudatba, - és a politikai konspirációs teóriák világába – amikor 1954-ben Bernát holland herceg kezdeményezésére itt gyűlt össze első alkalommal a hotel után csak Bilderberg-csoport néven ismertté vált társaság, amely azóta is  minden évben a világ más és más pontján tart tanácskozást a nyilvánosság teljes kizárásával.

Henry Kissinger, a Nixon-adminisztráció egykori külügyminisztere, a Harvard politológia professzora, a Bilderberg-csoport egyik oszlopos tagjaForrás: Wikimedia Commons

Az elmúlt egy-két évtizedben kialakult gyakorlat szerint

az informális szervezet általában a G8-ak összejövetele előtt tartja meg éves tanácskozását.

A titkos konferenciák színhelyeiként előnyben részesítik a világtól elzárt kis településeket.

Az idei tanácskozás helyszíne a Tirolban fekvő osztrák kisváros, Telfs voltForrás: Wikimedia Commons

A Bilderberg-csoport témái szigorúan titkosak, a tanácskozásról soha nem adnak ki kommünikét, és a résztvevők is titoktartási kötelezettséget vállalnak.  Az 1954-es első összejövetel óta – 1976 kivételével – a Bilderberg-csoport minden évben összeült, utoljára idén június 9. és 14. között Ausztriában, a festői tiroli hegyek között megbúvó Telfs városkában.

A világelit rejtélyes elit klubja

Noha a Bilderberg-csoport témái szigorúan titkosak, a résztvevők személye többnyire ismert. A Bilderberg-csoportnak vannak állandó és alkalmi, csak egy-egy tanácskozásra meghívott tagjai.  A szervezési és kapcsolattartási feladatokat egy titkárságszerűen működő végrehajtó apparátus látja el.

Richard Holbrooke, befektetési bankár, és az amerikai kormány volt külügyi szóvivője ugyancsak csoporttag voltForrás: Wikimedia Commons

A csoportban neves bankárok, pénzügyi szakemberek és közgazdászok, volt illetve aktív politikusok, médiavezetők, és esetenként katonai szakértők vitatnak meg közelebbről nem ismert világ és társadalompolitikai illetve gazdasági kérdéseket.

A Világbank volt renegát elnöke, James D. WolfenshonForrás: Wikimedia Commons

A tanácskozás informális jellegű, és amit még tudni lehet, hogy a Bilderberg-csoport állásfoglalásainak érvényesülését a tagok saját igen jelentős kapcsolatrendszereik útján érvényesítik a napi politikai-gazdasági döntésekben.

Az aktív politikusok közül is hívnak meg hírességeket a zárt ajtók mögötti titkos tanácskozásra. Hillary Clinton volt külügyminiszter és demokrata-párti szenátor ugyancsak Bilderberg meghívott voltForrás: AFP/Win Mcnamee

Eddig csak egyetlen alkalommal sikerült megszerezni a csoport tanácskozásán készített egyik jegyzőkönyv másolatát.

A nyugat-németországi Gramisch-ban 1955-ben megrendezett találkozó jegyzőkönyvét  Robert Eringer német újságírónak sikerült állítólag megszereznie.

Eringer úgy vélte, hogy a jegyzőkönyv 30. oldala leplezi le a Bilderbereg-csoport működési mechanizmusát, amely szerint: „Ezen konferencia résztvevői azokat a megállapodásokat, amelyek a kifejtett vélemények után egy általános konszenzus folyamán születnek, a saját befolyás-övezetükön belül továbbadhatják, természetesen a forrás érintése nélkül.”

Henri de Castries, az AXA elnök-vezérigazgatója is csoporttagForrás: Wikimedia Commons

Eringer kérdéseire az egyik akkori résztvevő, Sir Paul Chambers csupán a következő lakonikus választ adta:

Semmit nem árulhatok el a Bilderberg-csoportról egy kívülállónak, aki nem tagja annak. Ez kötelességem. Nagyon sajnálom, hogy nem segíthetek Önnek, de erre abszolút nincs fölhatalmazásom, s ebben a vonatkozásban nagy hibát követnék el, ha bármit is mondanék a Bilderberg-csoportról."

A csoport az 1955-ös „incidens” óta még jobban ügyel a teljes hírzárlatra, egyelőre teljes sikerrel.

Magyarok is szerepelnek a listán

Azt, hogy a Bilderberg-csoport mekkora befolyással rendelkezhet, kiválóan illusztrálja a tagok névsora, akik között a világpolitika, a pénzügyi világ és nagyvállalati kör valamint a sajtó „nagyágyúit” találhatjuk.

Werner Faymann osztrák, és Angela Merkel német kancellár. Mindketten voltak már a Bilderberg-csoport meghívottjaiForrás: AFP/John Macdougall

A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány, a hétköznapi világban is különösen jól ismert nevet. Az oszlopos tagok között találjuk többek között Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert, a Harvard politológia professzorát és a Nixon-adminisztráció egykor legbefolyásosabb tagját.

Condoleezza Rice ( a kép bal oldalán) a Bush-adminisztráció külügyminisztere ugyancsak részt vett a tanácskozásokonForrás: Wikimedia Commons

A pénzügyi világot David Rockefeller, a Chase Manhattan, vagy Andre Levy-Lang, a Bank Paribas elnöke, illetve J. Martin, a Barclays vezérigazgatója reprezentálja. A neves grémium tagja többek között a renegáttá vált egykori Világbank elnök, James D. Wolfenshon, aki nagy port kavart könyvében leplezte le a globális pénzügyi intézmény egyes országoknak komoly károkat okozó módszereit.

Giovanni Agnelli a Fiat-konszern egykori fejeForrás: Wikimedia Commons

A transznacionális vállaltokat képviseli többek között Giovanni Agnelli, a Fiat-konszern egykori elnöke, vagy a nagy olajipari multi, a BP (British Petroleum) vezérigazgatója, E. John P. Brown.

A politikai szférából számos ismert közszereplő vett már részt a Bilderberg-csoport tanácskozásain,

köztük Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és demokrata-párti szenátor, Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke, de a hivatalba lévő politikusok közül is többen, így Angela Merkel német , illetve a magyar híradásokban az utóbbi időkben szinte napi rendszerességgel szereplő Werner Faymann osztrák kancellár is.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a meghívottak listáján szerepeltForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A Világbank vezérigazgatója, Christine Lagarde ugyancsak részt vett már a Bilderberg-csoport tanácskozásán ugyanúgy, mint Colin Powell volt amerikai hadügyminiszter, illetve Peter Carrington ex-NATO  főtitkár.

Magyarországról eddig négy politikust, illetve gazdasági szakembert hívott meg tanácskozásaira a nagyhatalmú csoport,

Bokros Lajos ex-pénzügyminisztert, Martonyi János volt külügyminisztert, Bajnai Gordont, aki 2009 és 2010 között volt kormányfő, valamint Surányi György bankárt, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét.

Surányi György, az MNB volt elnöke háromszor is részt vett meghívottként a Bilderberg-csoport ülésénForrás: MTI/Soós Lajos

A volt MNB-elnök szakértelme különösen fontos lehet a Bilderberg-csoport számára, őt ugyanis – egyetlen magyarként  - három alkalommal, 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is meghívták a tanácskozásra. Hogy konkrétan milyen világot formáló témákról tanácskoztak, az ma is titok.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK