Alvilági tűzijátékkal köszöntött be a december

2015.12.06. 20:17

Régen volt ilyen napunk, amikor az Etnára tapadt a szemünk és csak ámultunk, bámultunk. Fantasztikus ez a tűzhányó, amelyik felvonultatja mindazt a hátborzongató szépséget, dinamizmust és természetesen borzongást, amit egy vulkánkitörés produkálhat. 

Etna: a postás mindig kétszer csenget

Kétszer csengetett a postás, azaz rövid idő alatt kétszer is magasba csapot a lávaszökőkút

és emelkedett több mint 10 kilométer magasba a sötét hamufelhő,

elhomályosítva Szicília ragyogóan kék egét. Mindennek megvoltak és nem is az előzményei.

A feléledt Etna által kilövellt vulkáni hamufelhő a sztartoszféra határáig terjeszkedik

Forrás: Tűzhányóblog

Az Etna október óta takaréklángon jelezte, hogy ébredezik.

Hol az Új Délkeleti Kráterben, hol a Bocca Nuovában, hol a Voragine kráterben voltak kisebb, úgynevezett stromboli jellegű, lávatűzijáték kitörések.

Lávaszökőkút és vulkáni hamufelhő

Tűzhányóblog/Corbis/Marco Restivo

Most már tudjuk, hogy ezek voltak az előhírnökei egy mélyből érkező, gázdús magmatömegnek, ami december 2-án estefelé közelítette meg a felszínt. Este még csupán azt jeleztük, hogy vöröslik az Etna csúcsa, majd az esti órákban ez a vöröslés egyre erősödött.

Félelmetes lávatűzijáték

A Voragine kráterben a lávatűzijáték egyre magasabbra repítette az izzó lávacafatokat. Volt már ilyenre példa az elmúlt egy évben, azonban a látványos lávaszökőkutak elmaradoztak. Nos, december 3-án éjjel 3:20-kor minden egyszerre megváltozott.

Így néz ki a távolból az Etna fölé magasodó vulkáni hamufelhő

Forrás: Tűzhányóblog

Ahogy az korábban is történt,

a vulkáni működés jellege szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott

és a Voragine kráter környékét izzó lávabombák sokasága lepte el.

A szicíliai Etna Európa legnagyobb működő tűzhányója

Forrás: Picasa
Európa vulkánfejedelme
Az Etna Európa legmagasabb tűzhányója, tengerszint feletti magassága 3 329 méter. Típusát tekintve úgynevezett sztrato, azaz rétegvulkán, amelyet a múltban az egymást követő intenzív kitörések anyaga épített fel. Az Etna a legalaposabban megfigyelt működő vulkán, e tűzhányó kitörései a legpontosabban dokumentáltak. Nem teljesen tisztázottak az aktivitás okai, ezért is áll a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában. Legnagyobb valószínűség szerint az afrikai és eurázsiai lemez máig tartó ütközésével hozható összefüggésbe a mediterrán medence vulkáni aktivitása. Az Etna mellett a Lipari-szigetekhez tartozó Stromboli a másik legaktívabb európai vulkán.

Néhány perc alatt hatalmas sistergéssel robbant ki a friss gázdús magmahab és több mint 300 méter magasra emelkedett a lávaszökőkút.

Félelmetes látványt nyújt a lávaszökőkút a kráterperem közeléből nézve. Jelenleg életveszélyes vállalkozás a krátermező megközelítése

Forrás: Tűzhányóblog/Corbis/Marco Restivo

A kitörés erejét jelzi, hogy ekkor már 1-1,5 kilométer magasba repültek a lávacafatok. A paroxizmus (hirtelen, váratlan heves kitörés) 15 perc alatt érte el csúcspontját, majd amilyen gyorsan jött, úgy távozott, egyik pillanatról a másikra, lecsengett a kitörés.

Hajnali 4 óra körül ismét a "csendesebb" lávatűzijáték kitöréseké lett a főszerep. Az éjjeli kitörés kéndioxidban gazdag vulkáni hamufelhője keleti irányba sodródott és rövid idő alatt már Görögország felett járt. 

Új krátert nyitottak a kitörések

Miközben az első kitörés hamufelhője már elérte Kis-Ázsiát, december 4. reggelén ismét emelkedni kezdett a földremegés intenzitása.

A változás ismét nagyon gyorsan jött:

háromnegyed 10-kor pillanatok alatt felcsapott az izzó lávaszökőkút és emelkedett több mint 10 kilométer magasságba a sötét vulkáni hamufelhő. Mintha csak azt mondta volna a szicíliai” hölgy”: mutatok nektek egyet éjjel és nappal is - ámuljatok!

Félelmetesen fenséges látvány a kitörés nyomán magasba emelkedő hamufelhő

Forrás: Tűzhányóblog/Manuela Ruffino

A földremegés ismét visszaesett, azonban azóta is folyamatos a hamukibocsátás. Sőt, bekapcsolódott a történésekbe az Új Délkeleti Kráter is.

Az Etna által kidobott kén-dioxid felhő a mediterrán medence keleti területei felett

Forrás: Tűzhányóblog

A vulkáni kúp oldalán egy új kráter nyílt, amiből vulkáni hamu gomolyog kifelé és izzó lávafoszlányok röpülnek ki. A mostani intenzív vulkáni működés a 90-es évek végét idézi. Mi lesz ebből, mi lesz a folytatás?

Éjszakai aktivitás. Várható a folytatás is

Forrás: Tűzhányóblog/Corbis./Marco Restivo

Ezt nem lehet most még megmondani, az azonban biztos - izgalmas napok, hetek jönnek! Addig is lássuk milyen volt a második paroxizmális kitörés: Délelőtt még mindig magas a földremegés intenzitása, visszamászott nagyjából arra a szintre, ahol a negyedik paroxizmus volt, azaz folyamatos a vulkáni működés! Jelenleg két kráterben zajlanak a kitörések.

Műholdfelvétel az Etnából kilövellt hamufelhőről

Forrás: Earth Observatory/NASA

A Voragine mellett az Új Délkeleti kráter kúpjának oldalában nyílt friss kürtőből is hömpölyög ki a vulkáni hamu. Reggel egy kisebb piroklaszt-ár is keletkezett, ami a Valle del Bove völgyében zúdult le.

Lávafolyás a tűzhányó oldalán, 2015 december 6-án

Forrás: Tűzhányóblog

Úgy tűnik pulzálva érkezik fel friss gázgazdag magmatömeg, ami a lávaszökőkút kitöréseket okozza és van esély arra is, hogy akár újabb paroxizmális kitörés történjen. Az Etna csúcsa tehát joggal van lezárva, oda most életveszélyes felmenni! 

Tüzes folytatás várható

December 4-én este megvolt a 48 órán belül a harmadik paroxizmális kitörés is az Etnán. A lávaszökőkút kitörést most is egyre intenzívebb stromboli-típusú lávatűzijáték sorozat vezette be, majd hirtelen váltott át több száz méter magasra csapó lávaszökőkúttá.

Még nem pontosan tisztázott, milyen folyamatok állnak az Etna kitöréseinek hátterében

Forrás: Tűzhányóblog/Domenico Notarnicola

A paroxizmus csupán fél óráig tartott,

majd a vulkáni működés ismét visszaállt lávatűzijáték kitörésekkel jellemzett "alapjáratba".

A földremegés intenzitása még mindig magasabb a normál értéknél, azaz a vulkáni kitörési fázis jelenleg is tart.  Úgy tűnik, hogy izgalmas napok, hetek előtt állunk.

(Az összeállítást Prof. Dr. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára készítette.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK