Kérjen elnézést a szúnyogtól, mielőtt lecsapja!

szúnyog
Nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is
Vágólapra másolva!
Ahelyett, hogy az állatok viselkedéséből következtetnénk szellemi képességeikre, inkább agyuk felépítését érdemes vizsgálni egy amerikai kutatópáros szerint. Nem kizárt, hogy a  rovarok sokkal tudatosabbak, mint eddig gondoltuk.
Vágólapra másolva!

Szeretik-e a méhek a méz ízét? Érez-e sikerélményt a hangya, amikor rálel egy leesett morzsára? A rovarok pusztán apró robotszerű lények, amelyek kényszeresen végrehajtják a DNS-ükbe kódolt utasításokat,

avagy van valami fogalmuk arról, mifélék, és ennek megfelelően választásra is képesek?

Egészen az utóbbi időkig a legtöbb természettudós és filozófus elhessegette volna az efféle kérdéseket, akár egy szemtelen legyet. Ám az új kutatások fényében el kell fogadnunk, hogy a rovarok is rendelkezhetnek bizonyos tudattal. Na persze érdemes először tisztázni, mit értsünk “rovartudat”-on.

Izgalmas kérdés a rovarok én-tudata Forrás: magunkutjan.hu

Közismert tény, hogy a méhek elképesztő mennyiségű információt gyűjtenek be a környezetükről, majd ezek alapján különféle elemzéseket végeznek. Az a nagy kérdés, hogy a rovarok ugyanúgy érzik és észlelik-e a környezetüket, mint a felsőbbrendű élőlények,

azaz egyes szám első személyben, én-pespektívából

– ezt nevezik fenomenális, vagyis elemi tudatosságnak.

Háziméh (Apis mellifera) Forrás: Wikimedia Commons

A kövek, a növények és a robotok nem rendelkeznek ilyesmivel, úgy is fogalmazhatnánk, hogy belsejükben sötétség honol. Ezzel szemben mindannyian úgy véljük, hogy az etetőtáljához rohanó kutya jóval több egy élő rakétánál, hiszen érzi az étel illatát, meg is akarja enni, és felfogja, mi történik eközben a környezetében. A tálhoz futás minden eleme valamilyen érzetet kelt bennünk, és feltételezzük, hogy a kutyában is. Ha ez igaz, akkor a kutyának van tudata, még ha csak elemi szintű is.

Dühös lesz-e a hangya, ha összesöpörjük a konyhát?

A tudatosság alatt gyakran egy összetettebb képességet értenek: az önreflexiót. Erre valószínűleg csak az ember képes:

mi vagyunk az egyetlen állatfaj, amely felfogja, hogy tudatosan létezik és észlel.

De még így is gyakran “működünk” elemi tudatmódban, vagyis élünk, végezzük a teendőket, és nem szánunk időt arra, hogy nyomatékosítsuk magunkban, mi történik velünk, körülöttünk. Mások tudatosságának fokát nehéz megítélni.

A levélvágó hangyák az állatvilág bajnokai, testméretükhöz képest hatalmas súlyt képesek cipelni Forrás: Flickr / Alejandro Soffia

A szakemberek legegyszerűbb kapaszkodóként a viselkedést szokták vizsgálni, abból vonnak le következtetéseket. Azért véljük, hogy a kisbabák és a kutyák is éreznek éhséget, mert ezt úgy nyilvánítják ki, ahogy mi tesszük, amikor éhesek vagyunk.

Egy dühös háziméh nem úgy viselkedik, mint egy hároméves Thinkstock

A viselkedési hasonlatosságok elemzése azonban bajossá válik a rovarok esetében, amelyek nem úgy néznek ki, mint mi. Mondhatjuk ugyan, hogy dühös lesz a méh, ha megbolygatjuk a kaptárt,

de egy dühös méh nem úgy cselekszik, mint egy dühös hároméves.

Önmagában a viselkedésből tehát nem érdemes következtetni arra, hogy valamely állat rendelkezik-e tudattal.

Más megközelítés kell a tudatosság megállapításához

Az új kutatások fókuszában már nem az áll, hogy visszakövetkeztessenek az állati viselkedésből a történésre (hogy azt felfogta-e, tudatosan megélte-e az állat), hanem hogy a tudat szervi forrásait keressék meg.

Lényegében tehát nem a képzeletbeli “rovartudat” szoftvert keresik, hanem a hardvert,

azaz a rovar idegrendszerét vizsgálják, hogy képes lenne-e a “rovartudat” szoftvert futtatni. Ha igen, akkor valószínű, hogy futtatja is.

A rovartudat kérdésére az idegrendszer alapos vizsgálatával keresik a választ a kutatók Forrás: Wikimedia Commons

Akármennyire is eltér egy rovar viselkedése a miénktől, az agya mutathat hasonlóságokat az emberi agyhoz. És ennek megfelelően az a kérdés immár, hogy találnak-e olyan alakzatokat a rovaragyban, amelynek működése nyomán valamilyen szintű tudatosság létrejöhet.

Az emberi agy Forrás: AFP

Björn Merker svéd idegtudományi kutató szerint az ember tudata a középagy struktúráin alapul. A középagy egy ősi terület agyunk belsejében, amely egyebek közt a testmozgások összerendezését, a vázizmok tónusának beállítását, az egyensúly megtartását végzi.

Épp ezért gondolja számos szakember, hogy itt lehet a tudat centruma.

A tudat ugyanis az a folyamat, amelynek során a külvilágból nyert észleléseket feldolgozzuk, és ezek fényében megtervezzük cselekvéseinket, illetve feltételezzük, hogy azok milyen következményekkel járnak.

A rovaragy apró mérete ellenére meglepő érdekességekkel szolgál Forrás: Zana Briski

Márpedig ha egy rovar megmozdul, elindul valamely irányban, máris jelek, hatások érik a környezetéből, amelyek nyomán el kell döntenie, merre haladjon tovább. A meglévő tudás, továbbá a (haladási, táplálkozási, párosodási stb.) vágy, valamint a beérkező információk észlelése és értékelése együttesen alakíthatnak ki egy olyan első személyű látásmódot, amely talán a tudatosság csírája.

Kicsi a rovaragy, de meglepő

A legnagyobb rovar agya is kisebb, mint egy rizsszem,

ám a friss kutatások szerint ugyanazokat a műveleteket képes elvégezni, mint az ember ősi középagya.

Hasonló módon is kapcsol össze három létfontosságú funkciót: az emlékezést, a homeosztázis (vagyis a szervezet belső állandóságának, például a testhőmérséket vagy vércukorszint) fenntartását és a külvilág jeleinek észlelését annak érdekében, hogy lehetséges cselekvések közül az optimálisat válassza ki.

Nagyon sok még a megválaszolandó kérdés a rovarok tudatával kapcsolatosan Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Ugyanígy működik a mi középagyunk is, olvasható Andrew B. Barron és Colin Klein tanulmányában, amely az Amerikai Tudományos Akadémia online folyóiratában jelent meg.

Vegyük a méheket: agyuk látszólag nem is különbözhetne jobban az emberétől. Mégis, vannak olyan részeik, amelyek ugyanazokat a tevékenységeket végzik, hasonló okok nyomán,

hogy létrejöhessen egy emberihez hasonló első személyű perspektíva.

Ez teszi lehetővé, hogy a méh képes meghatározni helyzetét a térben, aminek viszont a lenyűgöző tájékozódási tudományát köszönheti.

A méh képes a helyzetmeghatározásra Forrás: Wikemedia Commons

Épp ezért feltételezhető, hogy a rovaroknak és más gerincteleneknek is van tudatuk. A világot persze nem ugyanolyan részletgazdagsággal képezik le, mint mi, de hát az ő agyuk híján van agykéregnek, mondják az amerikai kutatók.

Önállóan tájékozódó drónok jöhetnek

Amennyiben helyes a fenti elmélet, a rovarok tanulmányozásával sok ismeretet nyerhetünk a tudat elemi fokairól.

A mézelő méh agya legfeljebb egymillió idegsejtből áll, ami körülbelül öt nagyságrenddel kevesebb, mint amennyivel az ember rendelkezik.

Ennek viszont megvan az az előnye, hogy könnyebb vizsgálatot tesz lehetővé. A rovarok idegrendszerének teljes feltérképezése a jelenlegi technológiával kivitelezhető, több kutatólaboratórium is foglalkozik vele.

A rovarvilág alkotja a soksejtű fauna mintegy ötven százalékát Forrás: Š AMNH/J. Parker

Az eredményeket számos területen tudnánk hasznosítani. A The Green Brain Project nevű brit kezdeményezés például olyan drónok építésével kísérletezik, amelyek bármilyen környezetben ugyanúgy képesek volnának tájékozódni, mint ahogy a méhek teszik.

A kutatások elvezethetnek oda is, hogy megértsük, hogyan és miért alakult ki a tudat.

Az amerikai szakemberek azon a véleményen vannak, hogy az evolúció során a tudat számtalan alkalommal kialakult – és tűnt el. Ez arra utal, hogy a tudatosság és a környezetben való mozgás igénye szorosan összefügghet.

Kérjünk elnézést a szúnyogtól, mielőtt lecsapnánk? Forrás: Wikimedia Commons

Ha sikerült tisztázni, hogy milyen környezeti feltételek kényszerítik az állatokat arra, hogy fejlesszék a tudatosságukat, meghatározhatnánk, hogy milyen a kapcsolat egyén és külvilág között.

A tudattal foglalkozó kutatásokban eddig elvétve vizsgálták a rovarokat. Ideje változtatni ezen, mert a rovarok lehetnek a szubjektív élmények és tapasztalatok evolúciójának tudományos és filozófiai modelljei, összegzi Barron és Klein.