Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?

A férgek túlnyomó többsége tengeri ragadozó

Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.

Félmilliárd év viszontagságait is túlélte e legnépszerűtlenebb állatcsoport

A férgek állatkörébe (Vermes) tartozó taxonok (rendszertani egységek) képviselői finoman fogalmazva sem a vonzó élőlények közé tartoznak a közvélemény szemében.

Beszédes példa erre a féreg kifejezés

korántsem csak a gerinctelen állatvilág tagjaira való pejoratív értelmű alkalmazása is.

A férgek, pondrók, és hasonló csúszómászó állatok nem örvendenek túl nagy népszerűségnek Forrás: Youtube

Az állatrendszertan – amelynek két főbb területe, a zooszisztemetika, az evolúciós kapcsolatok feltárásával és az ezen alapuló csoportképzéssel , illetve a zootaxonómia, a recens, a ma élő, és a kihalt állatfajok „leltározásával" foglalkozó tudományág - a törzsfán három nagy taxonba, a laposférgek (Platyhelminthes), a fonálférgek (Nematoda) és a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe rendszerezi a gerinctelen állatvilág e népes társaságát.

Forrás:Wallpaper

Mindhárom törzs első képviselői még a földtörténeti ókor kezdetén,

az úgynevezett nagy kambriumi robbanás idején, mintegy 530 millió éve jelentek meg a kor őstengereiben.

(Ekkor még nem létezett szárazföldi élet.)

A kambrium-időszaki robbanás 10 millió éve alatt rendkívül változatos élővilág jelent meg az ősóceánokban Forrás: Origo

A férgek majd félmilliárd éves törzsfejlődésük során átvészelték a földtörténet összes nagy, tömeges fajpusztulással együtt járó kataklizmáját, és nem csak a tengerekben fejlődtek tovább, hanem meghódították a szárazföldet is, ahol ugyancsak szép fajszámban terjedtek el.

A férgek túlnyomó többsége tengeri ragadozó Forrás: Getty Images/WaterFrame RM/Ethan Daniels

A közgondolkodásban a férgek többnyire undorító, emberben és állatban élősködő, súlyos betegségeket terjesztő parazitaként, vagy ennél egy „enyhébb" verzióként, a földigiliszta képében jelennek meg.

Kiszáradó árapály-tócsába rekedt óriás zsinórféreg ( Lineus longissimus) Forrás: Marine Biology

Kétségtelen tény, hogy valóban vannak veszedelmes parazita férgek, ám számos – elsősorban a tengerekben élő csoportjuk – ragadozó életmódot folytat. Ezek közé tartozik az óriás zsinórféreg (Lineus longissimus) is.

Majdnem kétszer olyan hosszú volt mint a megtermett kék bálna

A zsinórférgek (Nemertea) teste fonalszerűen hosszú és vékony, erről a sajátosságukról kapták elnevezésüket is. Annak ellenére, hogy zömében kis illetve közepes termetű fajok tartoznak csoportjukhoz ( általában néhány milliméterestől egy méteres testhosszig) a zsinórférgek adják az élővilág leghosszabb állatát.

Egy zsinórféreg faj, árapály-tócsából kiemelve Forrás: Buzzard Bushcraft

A tengerben élő sokat sejtető nevű óriás zsinórférgek

egy 1864-ben Skóciában partra mosott egyedének megmért testhossza kereken 55 méter volt.

Soha ilyen hosszú állatot nem sikerült azonosítani még a földkerekségen, a skóciai óriás zsinórféreg hosszúsága ugyanis csaknem két kifejlett kékbálna (Balenoptera musculus) együttes testhosszával volt egyenlő.

A kékbálna teljes testhossza elérheti a 31 métert Forrás: Reference

A zsinórférgek mintegy 850 ismert faja nagyobb részt a tengerekben él és ragadozó életmódot folytat, bár akad néhány édesvízi, illetve szárazföldi fajuk is.

A zsinórférgek erős mérgükkel ejtik el zsákmányukat,

amit a testüknél is gyakrabban hosszabb speciális szervük, az ormányon lévő méregsörték segítségével juttatnak áldozatuk testébe.

Vérengző ragadozó féregbőrbe bújva

A legtöbb féregfaj a tengerek lakója. Akadnak köztük egészen brutális ragadozók is, mint amilyen például a meleg vizű tengerek 6-40 méteres mélységeiben élő Bobbit féreg ( Eunice aphroditois).

A vérengző Bobbit féreg közeli portréja Forrás: Steve Jones

Talán ez az 1 és 3 méter hosszú ragadozó a legagresszívabb fickó valamennyi féreg között;

habozás nélkül rátámad a nála méretesebb zsákmányállatokra is.

Változatos módon gyilkol, vagy erős mérgével bénítja meg áldozatait, vagy pedig az üledékből hirtelen kitörve megragadja, és erős szájszervével szabályosan kettéfűrészeli áldozatát. Még ha a Skóciában megtalált óriás zsinórféreghez képest szerény méretekkel is rendelkezik, az emberben élősködő galandférgek között ugyancsak akadnak döbbenetes méretű példányok.

A simafejű galandféreg elérheti a 10 méteres hosszúságot is Forrás: Wikimedia Commons

A simafejű galandféreg (Taenia saginata) bélrendszerben élősködő kifejlett egyedei elérhetik akár a 8-9 méteres hosszúságot is, az emberben talált leghosszabb példány mérete pedig meghaladta a 10 métert.