Elképzelhető, hogy mégsem Afrikából származunk

Vágólapra másolva!
Egy magyarországi lelet is szerepet játszik abban, hogy néhány kutató a hominidák evolúciós központját inkább Európába tenné, nem pedig Afrikába.
Vágólapra másolva!

Homo erectus-koponya

David Begun, torontói antropológus és két európai kollégája új alapokra kívánja helyezni az emberszabású majmok és az emberek kialakulásának történetét. A kutatók amellett érvelnek, hogy a hominidák evolúciós kifejlődésének a nagy része nem Afrikában történt, hanem Eurázsiában.

A Journal of Human Evolution című folyóirat két egymást követő számában Begun és munkatársai két, Európában felfedezett ősmaradványról adnak számot. Az egyik az összes élő emberszabású majom és az ember legkorábbi rokonságába tartozik, a másik a legteljesebb koponya, amit valaha találtak az afrikai majmok és az emberek közeli rokonai között.

Az első cikkben Begun és Elmar Heizmann (Stuttgarti Természettudományi Múzeum) mutatja be a legkorábbi ismert emberszabású majom fosszíliát, ami feltehetően az összes ma élő emberszabású majom és az emberek őse lehetett. A Németországban talált példány körülbelül 16,5 millió éves, vagyis mintegy 1,5 millió évvel idősebb, mint a Kelet-Afrikából ismert hasonló faj. Ez arra utal, hogy az emberszabású majom és az ember leszármazási vonala először Eurázsiában jelent meg, nem Afrikában.

A második cikkben Begun magyar kollégájával, Kordos Lászlóval (Magyar Állami Földtani Intézet, Országos Földtani Múzeum) írt le egy Dryopithecus koponyát, amit Magyarországon fedeztek fel néhány évvel ezelőtt.

Az ősmaradvány agyméretét tekintve teljesen megegyezik a ma élő emberszabású majmokkal, és nagyon hasonlít az afrikai majmokhoz a koponya és az arc alakját tekintve, valamint a fogak egyes részleteit illetően.

Ez a két felfedezés arra utal, hogy a hominidák korai ősei Afrikából Eurázsiába vándoroltak mintegy 17 millió évvel ezelőtt, még éppen azt megelőzően, hogy a két kontinenst elszakította egymástól a Földközi-tenger expanziója. Begun szerint az emberszabású majmok ezután jelentős felvirágzásnak indultak Eurázsiában, és ez a leszármazási vonal vezetett az afrikai majmokhoz és az emberekhez, amelyek aztán délre vándoroltak Európából, vagy Nyugat-Ázsiából Afrikába, ahol a populációk szétváltak az emberszabású majmok, a gorillák és a csimpánzok irányába.

Ezeknek a leszármazási vonalaknak az egyikéből aztán kifejlődtek az emberek ősei, körülbelül 6 millió évvel ezelőtt.