Szunnyadónak hitt vulkánok aktivitását jelzi a Terra

A NASA Terra nevű földmegfigyelő műhold által készített felvételek alapján kiderült, hogy bolygónk több tűzhányója újból működni kezdhet annak ellenére, hogy eddig inaktívnak gondolták azokat.

A Terra része a NASA földmegfigyelő műhold-rendszerének, amelynek célja a bolygó térképezése, valamint térbeli és időbeli folyamatainak nyomon követése és tanulmányozása. Az ilyen vizsgálatokra épülő térinformatika számos alkalmazási terület és tudományág számára szolgáltat ma már nélkülözhetetlen alapinformációkat (pl. föld- és ingatlan-nyilvántartás, termésbecslés, árvízvédelem, környezeti monitoring, oceanográfia, glaciológia).

Öt műszerével a látható fény tartományától a hősugárzási (termális infravörös) hullámhosszakig végez méréseket, 4-9 m/pixel közötti térbeli felbontással, továbbá a légkör alsó rétegének szennyezettségét is elemzi. A termális sugárzásra való érzékenysége különösen alkalmassá teszi vulkanológiai kutatások végzésére is.

A Chiliques-tűzhányó nappali űrfelvételen, fehérrel rávetítve az éjszakai hőmérsékletei kép

A Három nővér csoport digitális terepmodellje

Egy másik, hosszú ideje szunnyadó tűzhányókat tartalmazó térség a Három nővér-csoport, amelynek öt vulkánja az amerikai Cascade-hegységben található. Itt tört ki 1980-ban a korunk egyik legismertebb vulkánjaként számontartott Mt. St. Helenshez is, amely hosszú időre beírta magát a földrajz-tankönyvek lapjaira.

Szintén a Terra mérései alapján sikerült kimutatni, hogy a terület domborzata lassan változik, az egyik vulkáni építmény mellett 1996 óta 10 centiméterrel emelkedett a felszín. Ez pedig az új aktivitás egy másik, szinte félreismerhetetlen jele, mivel a legvalószínűbb, hogy a felszín alatt zajló magmakeletkezés és -áramlás okozza, s végeredménye a viharos ébredés lehet.

Vulkánok tündöklése és bukása

Földünkön mintegy 700 tűzhányó működik napjainkban, amelyek nagyobb része a Csendes-óceán körüli térségben található. Elhelyezkedésük magyarázata a lemeztektonikai folyamatokkal áll összefüggésben, mivel magmaforrásukat az egymás alá tolódó kőzetlemezek újraolvadó anyaga jelenti. S a pacifikus térség nyugati részén a Japán-, Fülöp- illetve az Indoausztrál-lemez feszül neki a Csendes-óceánt hordozó kőzetlemeznek, míg keleti felén az Észak-amerikai- illetve a Nazca-lemez jelenti az ütközési zónát. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb aktív vulkán a Csendes-óceán körüli "tűzgyűrű" mentén található.

A szárazföldi tűzhányók legismertebb példái a rétegvulkánok, legszabályosabb képviselőjuk a japán Fuji. Elnevezésük magyarázata, hogy felépítésükben a lávaárak andezites-riolitos anyaga váltakozik a szórástermékek törmelékével. Bár az ilyen típusú vulkánokhoz kötődnek a történelem leghevesebb kitörései, a lávatermelés mennyiségében meg sem közelítik az óceánközépi hátságok hasadéktűzhányóit, amelyek mentén folyamatosan tör a felszínre a földköpeny olvadt, bazaltos anyaga.

A Föld kőzetlemezei és aktív tűzhányói

Néhány szó a műholdakról

A földmegfigyelő (másként erőforrás-kutató) műholdak általában 600-900 km magas pályákról figyelik bolygónkat, nagy részletességű felvételeket készítve szinte a teljes felszínről. Legismertebb talán az amerikai LANDSAT-, illetve a francia SPOT-sorozat, amelyek felbontása kezdetben 30-20 m/pixel volt (vagyis a legkisebb azonosítható képi elem egy 30 x 30 méteres négyzetnek felel meg a felszínen). Napjaink legjobb civil műholdja az IKONOS, amelynek felbontása eléri az 1 m/pixelt.

Azonban a térbeli felbontás mellett legalább ugyanolyan fontos a spektrális felbontás is, vagyis az érzékelési hullámhossz-tartományok száma, szélessége, valamint az elektromágneses spektrumon való elhelyezkedésük. A különböző tartományokban ugyanis eltérő folyamatok, jelenségek tanulmányozhatók, illetve összekapcsolásuk által olyan térbeli információk is nyerhetők, amelyekhez másként nem juthatunk hozzá.

Ajánlat:

Részletes bemutató oldal a Terra-ról, magyar nyelven

A Terra-műhold hivatalos oldala

Felvételek az IKONOS- és a LANDSAT-műholdaktól

Korábban az [origo]-ban:

Koszos légkörünk drámai képe az űrből
2001.06.01. A Föld körül keringő Terra műhold az eddigi legteljesebb képet nyújtja a globális levegőszennyezésről közvetlen hatásairól.