|
Az eddig ismeretlen, nagy termetű repülő
őshüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok korában
élt, amelyet két brazil paleontológus mutattott be
a Science tudományos folyóiratban.
Ezek a szárnyas őshüllők nem igazi
dinoszauruszok voltak, hanem azok "unokatestvérei".
Szintén a triász időszakban jelentek meg, mintegy
225 millió évvel ezelőtt, és olyan
sikeressé váltak a levegőben, mint a dinoszauruszok
a szárazföldön. A repülő
őshüllők a dinoszauruszokkal együtt tűntek
el a 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett
tömeges fajkihalás során.
 |
|
A legismertebb repülő őshüllő,
a Pteranodon
|
A leírás egy kivételesen ép
állapotban megmaradt koponyán alapul, amelyet 1983-ban
találtak az ősmaradványokban gazdag Santana
Formációban (ÉK-Brazília). Emellett
egyéb csontok is előkerültek, amelyek
lehetővé tették az állat méretének
és szárnyfesztávolságának
becslését.
A brazil lelet egyrészt a koponyán lévő
taraj furcsasága miatt fontos, másrészt pedig
felvilágosítást nyújt arról, hogyan
vadásztak a Pterosauriák a táplálékukra.
Az ősmaradvány a Thalassodromeus sethi nevet kapta,
amelyből az első, vagyis a nemzetség név
"tengeri futó"-t jelent, míg a második, a
fajnév pedig a gonoszság és a káosz ősi
egyiptomi istenére, Seth-re utal.
 |
|
A kutatók bemutatják a leletet
(forrás: Reuters)
|
A Thalassodromeus 110 millió évvel ezelőtt
élt, s szárnyfesztávolsága elérte a 4,5
métert. Testhossza csaknem 2 méter volt, míg a fej
mérete a tarajjal együtt megközelítette a 135
cm-t. Táplálék-keresés közben
valószínűleg vitorlázva repült a
csökkent sósvizű lagúnák vize
fölött, alsó állkapcsa egészen
közel siklott a víz felszínéhez, készen
arra, hogy elkapja az ízletes halakat, vagy rákokat,
amelyekkel szembetalálkozik. A Thalassodromeus lapított
állkapcsai, amelyek ollószerű csőrben
végződnek, nagyon hasonlóak a ma élő
ollócsőrű madár (Rynchops) csőréhez.
Ez felveti annak lehetőségét is, hogy a furcsa
őshüllőknél az alsó állkapocs
belemerülhetett a vízbe, miközben a víz
fölött repültek.
A Thalassodromeus legszembetűnőbb tulajdonsága a
nagyméretű, vékony taraj a koponya hátsó
részén, amely az állat fejének
háromnegyed részét alkotja. Arányait
illetően, egy másik Pterosauriától eltekintve,
ez a legnagyobb ismert taraj a múltbeli és jelenlegi
gerincesek között. A taraj felszínét
barázdahálózat borítja, amely kiterjedt
véredény-rendszerre utal. Ez a hüllő
testhőmérsékletének
szabályozására szolgálhatott. Ám
számos bizonyíték szól amellett is, hogy
más fajoknál a taraj a szexuális dimorfizmusra
(ivari kétalakúságra) utalt.
Dulai Alfréd
Ajánlat:
Az első
magyarországi dinoszaurusz-maradványok
Rekordok a dinoszauruszok világában
Korábban az [origo]-ban:
Dinoszaurusz
igazi madártollakkal
2002. március 7. Egy új lelet alapján a
dinoszauruszoknak is voltak valódi tollai.
Földtörténeti dínó-lottó:
triász-telitalálat és kréta végi
csőd
2001. augusztus 31. A triász végén
becsapódott égitest kipusztította a dinoszauruszok
vetélytársait, így megnyílt előttük
a lehetőség a felemelkedésre. A kréta
végén már nem volt ilyen szerencséjük:
akkor ők tűntek el a süllyesztőben.
[origo]
|