55 ezer éves bölényfehérje

Angol és amerikai kutatók első alkalommal tudtak ép fehérjemolekulát kivonni egy fosszilis csontból.

A csont képződésében szerepet játszó oszteokalcin egy kihalt bölény (Bison priscus) 55 ezer éves maradványaiból származik. Ez a faj a mai leszármazottaknál kissé nagyobb volt, hosszú szarvakat viselt, és körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt halt ki. A csontok Szibéria és Alaszka állandóan fagyos talajából kerültek elő - áll a Geology beszámolójában.

Bison priscus koponyája

Az evolúciós vizsgálatok klasszikus módszere során a különböző fajok csontjai alapján morfológiai hasonlóságok révén próbálják megállapítani a rokonság mértékét. A molekuláris biológiai összehasonlítás ennél részletesebb eredményeket is szolgáltathat. A fehérjék és nukleinsavak alkotóinak sorrendje alapján megállapítják, milyen mértékű átfedés van a szekvenciákban. Minél távolabb helyezkedik el két faj egymástól, annál nagyobbak lesznek a szekvenciakülönbségek.

Ez a módszer azonban csak az élő szervezeteknél alkalmazható ilyen egyszerűen, mivel ezek az anyagok gyorsan lebomlanak. Az egykori fehérjék esetében jobb a helyzet, mert - a becslések szerint - ezek akár tízszer olyan hosszú ideig megmaradhatnak, mint a DNS. Ha a módszer érzékenységét javítani tudják, új evolúciós vizsgálati módszer alakulhat ki.