Vágólapra másolva!
Akadozó tömegközlekedés a keleti országrészben, több méteres hótorlaszok a síneken, a Bakonyban orkán erejű szél jellemzi a napjainkban tomboló telet. Sokunknak tűnik az idei tél a hó szempontjából rendkívül szélsőségesnek. Az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei utána néztek, valóban különös esetről van-e szó, melyre csak igen ritkán kerül sor? Azaz mennyire kirívó az idei tél?
Vágólapra másolva!

Forrás: ORIGONézzük először tényszerűen, ebben a szezonban hányszor fordult elő nagyobb havazás. Meglehetősen korán, november 4-én lehullott az első hó, amely még aznap elolvadt. Ezt követően majdnem december közepéig az átlagosnál enyhébb volt az idő, már-már elkönyveltük a fekete karácsonyt. December 15-én azonban egy kedvező időjárási helyzetnek köszönhetően országosan leesett néhány centiméteres hó. Karácsony előtt két nappal megismétlődött a havazás az ország kétharmadán, miközben délnyugaton elolvadt a hó. Így hazánk nagy részén fehér volt az ünnep (ami az elmúlt tíz évben 6 alkalommal fordult elő).
A szilveszter előtti olvadást követően január 6-án kezdődött egy kéthetes havas időszak, majd egy másfél hetes enyhébb időszakot, olvadást követően jött az újabb fehér áldás.

Az [origo] képei a hóval borított országróljavascript:an('http://www.origo.hu/adsminisites/havas/telepulesek/index3.html','width=500,height=400,top=100,left=100,scrollbars=no');

Mikor volt ehhez hasonló tél? Többen emlékeznek a 60-as évek első felére, amikor többször novembertől márciusig tartott a csapadékos, hideg idő. Rendkívüli telek voltak. De nem kell ilyen messzire menni, elég, ha megnézzük az elmúlt 10 évet. A már említett 6 fehér karácsonyt hozó 10 esztendőre az előző évszázadban is csak egy-két alkalommal került sor. A félméteres hóvastagság sem tartozik az extrém esetek közé. A 95-96-os télen Veszprémben közel három hónapig meghaladta a hóréteg vastagsága az 50 centimétert, hetekig pedig a 80 centi felett volt. 1999 januárjában Nyíregyházán a mérések kezdete óta nem tapasztalt, 70 centiméter vastag fehér lepel takarta be a várost.

A nagy havazások egyébként hasonló időjárási feltételek között jönnek létre. Általában egy mediterrán eredetű ciklon halad keresztül hazánkon, mely délről meleg és nedves, míg északról hideg és szárazabb levegőt hoz. A meleg levegő felsiklik a hideg fölé, a feláramlás országosan nagy csapadékot eredményez. Ez történ az elmúlt napokban is. A ciklon ezután kelet felé halad tovább, mögötte a megerősödő északias szél eredményez hófúvást.

Összességében megállapítható, a mostani időjárás az elmúlt évtizedre visszamenőleg nem rendhagyó, de mindenképpen a szélsőségesebbek közé sorolható. Amiben egyértelműen "jó helyen áll", az a havas napok száma, mely főként a déli megyékben haladja meg jócskán az átlagost. Ám a tél napjai meg vannak számlálva, nemsokára itt a tavasz...