Sugárszennyező madárürülékek

Vágólapra másolva!
Tengeri madarak ürülékével radioaktív anyagok kerülhetnek a táplálkozási láncolatba. Erre a következtetésre jutottak norvég tudósok, akik a Spitzbergákhoz tartozó északi-sarkvidéki Svalbard-szigeteken két madárkolónia ürülékmaradványait tanulmányozták.
Vágólapra másolva!

A kutatók megállapították, hogy a madárürülékben a radioaktív izotópok koncentrációja tízszer nagyobb volt annál, amit a sziget talajában találtak - olvasható a New Scientist brit tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legújabb számában. A madárkolóniákhoz közeli növényekben is jóval nagyobb volt a radioaktív izotópok koncentrációja.

A kutatók feltételezése szerint a radioaktív anyag részben a tengerfenéken végbemenő természetes geofizikai folyamatok révén kerül az óceánokba, azok vizéből pedig a madarakba. A szakértők vélemény szerint ehhez járulnak még emberi ráhatások is, például a Barents-tengerbe süllyesztett radioaktív hulladék, a csernobili nukleáris katasztrófa következményei, vagy az atomkísérletek révén a légkörbe jutott hulladék.

A radioaktív részecskék bekerülése a táplálkozási láncba a szakemberek véleménye szerint valószínűleg csekély jelentőségű a mérsékelt égövi területeken. Jóval nagyobb azonban a sarkvidékhez közeli vidékeken, ahol a madárürülék jelentős táplálékforrás a növények számára, amelyek azután a rénszarvasoknak szolgálnak táplálékul. Ezért sürgetik a kutatók, hogy újból mérjék fel, milyen kockázattal jár a sarkvidéken a radioaktív sugárzás az emberekre és az ökorendszerekre nézve.

A New Scientist szerint kutatók már 1999-ben megállapították, hogy azoknál a galamboknál, amelyek a Sellafield-i brit újra feldolgozó üzem közelében élnek, a caesium-137 szintje negyvenszerese volt az EU-szabványnak.