30 éves a CITES

30 éve, 1973. márciusában írták alá a Veszélyeztetett Állat- és Növényfajok Kereskedelmével Foglalkozó Egyezményt. A nemzetközi szerződést az élővilág kereskedelmi célú kizsákmányolásának korlátozására dolgozták ki. Fő célkitűzése, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel való kereskedés ne fenyegesse a vadon élő populációk fennmaradását.

Ma az egyezmény több mint 30 ezer állat- és növényfajnak nyújt különböző szintű védelmet. A listán számos népszerű, a nagyközönség által jól ismert faj is szerepel: elefántok, orrszarvúak, emberszabású majmok, tengeri teknősök, tigrisek és bálnák. Ezen fajokkal a természetvédő szervezetek - köztük a WWF - természetvédelmi munkájuk során mint figyelemfelkeltő "zászlóshajókkal" foglalkozik. Ugyanakkor a CITES a nagyközönség által kevésbé ismert és "kedvelt" fajokat is véd, például piócákat, kancsókákat, kagylókat és békákat.

Az egyezmény életbe lépése óta egyetlen, a szerződés hatálya alá tartozó faj sem pusztult ki a kereskedelem miatt, ellenkezőleg, a kereskedelem korlátozása sok élőlény fennmaradásához járult hozzá. Jó példa erre az orrszarvútülök nemzetközi kereskedelmének betiltása, amelynek nagy szerepe volt a vadon élő orrszarvú populációk megmaradásában.

A CITES 1989-ben az elefántcsont kereskedelmét is betiltotta, mivel az 1970-es és 80-as évek nagymértékű illegális kereskedelme Afrika nagy részén drámaian csökkentette az elefánt állományt. A tilalommal sikerült megszüntetni néhányat a nagyobb felvevőpiacok közül, így az orvvadászat is csökkent, és az intézkedések hatásáraszámos populáció sikeresen regenerálódott.

Az elmúlt 30 évben drámaian növekedett a Föld népessége, s ezzel párhuzamosan a természeti erőforrások felhasználása. A változó globális környezet kihívására válaszul a CITES tagországok (eddig 161 állam csatlakozott) jó néhány kemény döntést hoztak a kereskedelem káros hatásainak csökkentése érdekében.

Mint arról korábban hírt adtunk, a résztvevő felek 12. konferenciáját az elmúlt évben, 2002. novemberében tartották Santiagoban (Chile). A tárgyalás sorozaton, erősen átpolitizált viták során végül sikerült áttörést elérni a cápák, a mahagóni, a csikóhal és más fajok védelmének ügyében. Így most a tagállamokon van a sor, hogy a konferencia döntéseinek szellemében vizsgálják felül az egyezmény eredeti céljait, és megfelelő mértékben járuljanak hozzá az új célkitűzések teljesítéséhez. Az új célokat a kezelési rendszerek fejlesztésével és az illegális kereskedelem felszámolásával lehet elérni - véli a a WWF.

WWF