Tizedére csökkent a nagy tengeri halak állománya

A Nature aktuális számának vezető cikke sötét képet jósol a nagy testű tengeri ragadozó halak jövőjéről: állományuk a túlhalászás miatt 90%-ban eltűnt, így hamarosan követhetik a dinoszauruszokat.

A brit tudományos hetilap 2003. május 15-ei számában megjelent sokkoló tanulmány szerint az óceánok és tengerek nagy testű ragadozó halfajainak állománya az eredeti 10%-ára csökkent. Az ok az utóbbi 50 esztendő esztelen halászati tevékenysége.

A legendás cápák és kardhalak gyakorlatilag a kihalás szálán állnak. Más gazdaságilag fontos fajok, mint például a tonhal, a tőkehal, a ráják és a lepényhalak az egyedszám drasztikus lecsökkenésén túl napjainkban jóval kisebb átlagos mérettel rendelkeznek, mint őseik. Ez a korábbi normális méret egyötödét-felét jelenti.

Ransom Myers és Boris Worm kanadai tengerökológusok (Dalhousie University, Halifax) tíz éves kutatómunka után számoltak be eredményeikről. Véleményük szerint csak a halászat drasztikus korlátozása és az utánpótlást biztosító "halparkok" garantálhatják, hogy e fajok rövidesen ne merüljenek feledésbe.

Bár eddig is általánosan elfogadott nézet volt, hogy a nagy testű ragadozók állományait alaposan lehalászták, ez az első olyan átfogó tanulmány, amelynek alapján érzékelhetők az egész bolygóra vonatkozó tendenciák. A 90%-os csökkenés tehát nem egy-egy helyre vagy állományra vonatkozik, hanem globálisnak tekinthető, a trópusi vizektől a sarkvidékekig.

A nagy testű ragadozó halak eltűnése nem csupán a fajok változatosságát csökkentené bolygónkon, de a tengeri ökoszisztémák teljes átrendeződését eredményezheti, egyelőre megjósolhatatlan következményekkel.