A földtörténet során számos meteorit csapódott a Föld felszínébe, és sokszor következett be tömeges kihalás az élővilág fejlődése során. Időnként a becsapódás és a kihalás ok-okozati összefüggésben van egymással, de nem mindig. Az elmúlt évek néhány mozifilmje következtében az emberek tartanak az ilyen eseményektől. A meteoritokat sokszor csak akkor észleljük, amikor már itt vannak, így megállítani nincs sok esély. Ezért fontos tudni, hogy milyen gyakran okoztak a becsapódások tömeges kihalást a múltban.

A Science magazinban megjelent publikáció most első ízben köti össze a régóta ismert középső-devon kihalást egy meteorit becsapódással. Ekkor (380 millió évvel ezelőtt) csak kis termetű növények, szárnyatlan rovarok és pókok éltek a szárazföldeken, és az összes többi élőlény a tengerekben tengette életét. A devon kihalás során a fajok 40%-a tűnt el az élővilág állandóan változó színpadáról.

Sokszor nehéz megbízhatóan megállapítani, hogy egy kihalás globális hatású volt, vagy csak egy lokális esemény (pl. vulkanizmus) váltotta ki. Az is problémát okoz, hogy a Föld különböző pontjain előbukkanó azonos korú rétegeket azonosítsuk. Ezek ugyanis nagyon eltérhetnek egymástól, akár az egykori kialakulási körülmények különbsége, akár az azóta eltelt idők során átélt eltérő események és hatások miatt (mállás, vulkanizmus, tektonikai események, földrengések stb.).

Linktár Földtörténeti linkek a Katalógusban

A cikk szerzői egy speciális módszerrel azonosították a devon kihaláshoz kapcsolódó rétegeket: a kőzetminták mágneses aláírásait vizsgálták, ami ráadásul elősegítette a meteorit-becsapódás nyomainak felismerését is. Az azonosított rétegekben deformált (ún. sokkolt) kvarcszemcséket és mikroszkopikus méretű szferulákat találtak, amelyek biztos jelei a meteorit-becsapódásnak. Jelenleg a devon időszaki a legkorábbi tömeges kihalás, amit bizonyíthatóan meteorit becsapódás okozott.

Dulai Alfréd

[origo]