A Richter skála szerint 7,2-es erejű kobei földrengés 1995. január 17-én 6432 halálos áldozatot követelt.
	A földrengések
	A Richter-skála szerint 3,5-nél gyengébb földrengéseket gyakorlatilag alig érzik meg az emberek. 5,4-es erősségig már kisebb sérülések adódhatnak, de a jól megépített épületeknek a 6,0-os erősséget is el kell elviselniük. Az ennél erősebb rengések 100 kilométeres körzetben okoznak kisebb-nagyobb sérülést, míg a 8,0 fölöttiek esetében 300 kilométeres körzetben kő kövön nem marad. Hazánkban a legnagyobb rengés (kb. 6,3-es erősségű) 1763. június 28-án volt Komáromban. A rengés során a város egyharmada elpusztult.
	Ajánlat
	GeoRisk Földrengéskutató Intézet honlapja A földrengések előfordulása a Földön (pdf)
	Linktár
	Földrengésekkel kapcsolatos linkek

A földrengések legnagyobb részét (90%-át) a kőzetburok darabjainak törésvonalak mentén történő elmozdulása okozza. A törésvonalak egyik legismertebb képviselője a kaliforniai Szent András-törésvonal. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre.

A földrengéseket igen nehéz előrejelezni, mert a kőzetblokkok mozgásának számításához nagy pontossággal kellene ismerni a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket.

Éppen ezért a kutatók figyelme egyre inkább más lehetőségek felé fordul. Közismert például, hogy a rágcsálók érzékenysége sokszorosan felülmúlja az ember képességeit. A földrengések idején megfigyelhető elektromágneses mezők következtében például az állatok viselkedése kísérletileg bizonyított módon megváltozik.

Takeshi Yagi, az Osakai Egyetem professzora először nyolc évvel ezelőtt, a híres kobei földrengés előtti napon figyelt fel a laboratóriumi egerek szokatlan viselkedésére. Az állatok rendkívül izgatottá váltak. Yagi professzor nem kevésbé, amikor kísérleti körülmények között sikerült szándékosan újra előidéznie a jelenséget.

Elképzelhető, hogy a jövőben az egereket afféle földrengés-riasztóként is alkalmazni lehet.

Belső óra

Professzor Yagi kísérleteiben az állatokat két hétig változatlan körülmények között tartva mérték az egerek alvásritmusát. Ezt követően 30 percen át alacsony intenzitású elektromágneses impulzusoknak tették ki őket.

Korábbi vizsgálatok már beszámoltak a Föld elektromágneses mezejének földrengéseket megelőző fluktuációiról.

Yagi professzor kísérletekkel bizonyította, hogy az elektromágneses impulzusok hatására "elállítódott" az egerek belső órája, aminek következtében az állatok egyáltalán nem, vagy csak igen keveset tudtak aludni.

Természetesen még további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeket, de úgy a professzor úgy véli, ez az első kísérleti eredmény, amely igazolja a "mítoszt", miszerint az állatok valóban megérzik a közelgő földrengést.

Pánikba esett állatok

A kísérlet során az állatok izgatottá váltak és nem tudtak aludni

Számos természeti megfigyelés és népi bölcsesség támasztja alá, hogy egyes állatok szokatlanul viselkednek közvetlenül földrengések előtt.

A kínai törpeharcsa állítólag még az akváriumból is kiugrik, egyes mexikói kígyók pedig pánikszerűen elhagyják odúikat.

Az Egyesült Államok Geológiai Kutatóintézetének egy nyugalmazott munkatársa egyenesen azt állította, hogy a földrengések akár az újságok "elveszett, keresem" típusú hirdetéseinek száma alapján is megjósolhatók, mivel a kataklizmát megelőző két hétben sokkal több jószág szökdösik el, mint "normális" időszakokban.

Ezeket a megfigyeléseket azonban eddig nem sikerült tudományosan alátámasztani, aminek elsősorban az lehetett az oka, hogy a földrengés - szerencsére - meglehetősen ritka jelenség.

[origo]